Az Egyesült Államok aggódik a riválisok űrfenyegetései miatt – derült ki az újabb kiszivárgott hírszerzési dokumentumokból. A dokumentumok szerint Oroszország programja romokban hever, Kína viszont képes ellensúlyozni az Egyesült Államokat az űrben.
Oroszország problémás űrprogramjának ereje nagy valószínűséggel csökkenni fog a következő évtizedben, mivel szembe kell néznie a megnövekedett globális versennyel, a SpaceX felemelkedésével, és az amerikai szankciókkal, amelyek felemésztik Oroszország bevételeinek nagy részét – derül ki egy kiszivárgott szigorúan titkos amerikai hírszerzési dokumentumból, amely a The Washington Post birtokába került.
Ugyanakkor egy másik kiszivárgott dokumentumban azt írták:
Kína jelentős képességeket fejlesztett ki arra, hogy „veszélyben tartsa az Egyesült Államok és a szövetségesek kulcsfontosságú űreszközeit”, és ezeket bevetheti a Tajvannal való lehetséges konfliktusban is.
Az értékelések összességében azt mutatják, hogy a világűr egyre nagyobb jelentőséggel bír a modern hadviselésben, amire az ukrajnai konfliktus is rávilágított, és kiemelik azokat a fenyegetéseket, amelyekre katonai elemzők már évek óta figyelmeztetnek.
A The Washington Post a korábban nem közölt dokumentumokat egy olyan hírszerzési anyagból szerezte meg, amelyet állítólag Jack Teixeira, a Massachusettsi Légi Nemzeti Gárda tagja szivárogtatott ki egy csevegőszobába a Discordon.
A kiszivárogtatásra akkor került sor, amikor az amerikai űrhaderő éppen működésének harmadik évébe lép, és amikor a Pentagon magas rangú vezetői riadót fújnak az űrből érkező fokozott fenyegetések miatt. A védelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni a dokumentumok hitelességével kapcsolatban.
Egy Tajvan elleni katonai csapás részeként Kína valószínűleg zavarná a felhőkön átlátó kommunikációs és hírszerző műholdakat, „megzavarná vagy megsemmisítené a földi űrhálózatokat” és „megsemmisítené a ballisztikus rakéták korai előrejelző műholdjait” – ez is kiderült az egyik dokumentumból.
Egy múlt heti kongresszusi meghallgatáson Bill Nelson, a NASA adminisztrátora megismételte azt a meggyőződését, hogy az ország civil téren is űrversenyben áll Kínával, és arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak előbb kell eljuttatnia űrhajósait a Holdra, mint Kínának.
Ha hagyjuk, hogy Kína előbb odaérjen, mi akadályozza meg őket abban, hogy azt mondják: Itt vagyunk. Ez a mi területünk. Maradjatok ki belőle. Ezért gondolom, hogy fontos, hogy a nemzetközi misszióban előbb odaérjünk, és lefektessük a szabályokat
– fogalmazott.
Míg Kína űrprogramja folyamatosan fejlődik, addig Oroszországé a kiszivárgott hírszerzési akták szerint csökkent. A globális verseny mellett „a megszakadt nyugati partnerségek és a megszakadt ellátási láncok is nagy valószínűséggel akadályozták az orosz űrprogram finanszírozási képességét, amely legalább 2020 óta csökkenő tendenciát mutat” – áll az egyik dokumentumban.
A SpaceX név szerinti említése nélkül a dokumentum megjegyezte, hogy 2020-ban „egy megnevezett amerikai kereskedelmi céget igazoltak arra, hogy űrhajósokat szállítson a Nemzetközi Űrállomásra; az Egyesült Államok 75-85 millió dollárt fizetett helyenként az orosz űrhajókon”.
A DOKUMENTUM AZT IS MEGJEGYEZTE, HOGY „A KÜLFÖLDI ÜGYFELEK LEMONDTÁK AZ OROSZ [RAKÉTÁKKAL] TERVEZETT INDÍTÁSOKAT ÉS MÁS, ŰRREL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEKET, MEGSZÜNTETVE EZZEL EGY KULCSFONTOSSÁGÚ BEVÉTELI FORRÁST”.
A fokozatos hanyatlás másik tényezője, hogy „Oroszország a nyugati szankciók miatt nem tudott könnyedén beszerezni alkatrészeket, ami a katonai és polgári műholdak gyártásának késleltetésére kényszerítette” – olvasható a dokumentumban.
A dokumentum szerint 2014 előtt Moszkva leépítette az űrkomponensek hazai gyártását, mert a kiváló nyugati technológia könnyen elérhető volt.
Most pedig Moszkva arra törekszik, hogy növelje a Kínától származó anyagi támogatást, hogy fenntartsa az űriparát
– olvasható a dokumentumban.
Tavaly a Kreml Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettest nevezte ki Dmitrij Rogozin helyére a Roszkozmosz, az orosz űrügynökség élére. Rogozin azzal fenyegetőzött, hogy az ukrajnai háborúra adott amerikai válasz miatt megszünteti az Egyesült Államokkal a Nemzetközi Űrállomáson való partnerséget.
Miközben a partnerség fennállt, Oroszországnak komoly problémái voltak két űrhajójával. Idén a Roszkozmosz kénytelen volt egy helyettesítő Szojuz űrhajót küldeni az űrállomásra, miután egy másiknak kilyukadt az egyik külső hűtőfolyadék-vezetéke, és szivárgás keletkezett. A sérült űrhajót alkalmatlannak ítélték a visszatérő űrhajósok – Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin, valamint Frank Rubio NASA-asztronauta – számára.
Ezután egy másik, kizárólag teherszállításra használt űrhajó is hasonló szivárgást szenvedett. Nem volt világos, hogy mikrometeoritok találták-e el őket, vagy gyártási hibák voltak.
A múlt héten a Colorado Springsben megrendezett Space Symposium konferencián felszólalva Chance Saltzman tábornok, az űrhaderő vezetője elmondta, hogy a Pentagon „hihetetlenül kifinomult fenyegetésekkel találkozik”, amelyek közé tartozik a kommunikációs és GPS-műholdak zavarása, más műholdakat megragadni képes űreszközök, lézerek használata, amelyek elvakítják őket, kibertámadások és még „fészekrakók” is, vagyis olyan műholdak, amelyek kisebb műholdakat bocsátanak ki, amelyek aztán követik az ellenfelek műholdjait.
Frank Kendall, a légierő minisztere a konferencián azt mondta, hogy Kína „megduplázta műholdjainak számát azóta, hogy a kínai űrerőt létrehozták”.
Jelenleg több mint 700 működik, amelyek közül mintegy 250-et használnak hírszerzésre, megfigyelésre és felderítésre.
Kína és Oroszország egyaránt képes arra, hogy rakétákkal megsemmisítse a Föld körüli pályán lévő műholdakat. Kína 2007-ben meg is tette ezt, míg Oroszország 2021-ben egy halott műholdat semmisített meg rakétával, hatalmas törmelékmezőt létrehozva, ami az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség elítélését váltotta ki.
A The Wasington Post szerint korábbi kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy Oroszország a Tobol elektronikus hadviselési rendszerével is kísérletezett, hogy megzavarja a SpaceX Starlink műholdas rendszerét, amely az ukránokat az Oroszországgal való konfliktus során végig összeköttetésben tartotta.
Mindeközben a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja ebben a hónapban kiadott éves „Űrfenyegetettségi értékelés” című jelentésében megállapította:
Kína továbbra is halad afelé a célja felé, hogy a világ vezető űrkutatási országává váljon. Az elmúlt év során Kína tovább növelte űr- és ellenűreszközeit, fenntartva státuszát, mint az Egyesült Államok után a második legképzettebb űrnemzet.
Kína egy alacsony Föld körüli pályára állított űrállomást is kifejlesztett, egy űrhajót a Hold túlsó oldalán és egy rovert a Marson landoltatott. Azt is tervezi, hogy űrhajósokat juttat a Holdra, és megcélozza a Hold déli pólusát, ahová a NASA Artemis programja szintén űrhajósokat kíván küldeni.
(Borítókép: MTI / EPA / COSTFOTO)