„Hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Hiszem, ez a hívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lendületet ad a kétoldalú kapcsolataink fejlődésének” – osztotta meg akkor a közösségi médiában az ukrán elnök a kínai elnökkel folytatott egyórás telefonbeszélgetése után.

A kínai CGTN oldalán minderről azt írták: az egyik alapvető különbség Joe Biden amerikai elnök „meglepetésszerű” kijevi látogatása és Hszi Csin-ping telefonhívása között maga a szándék. A véleménycikkben úgy fogalmaznak: míg Biden egyértelműen azzal a céllal ment Kijevbe, hogy az ukrán erőknek nyújtott nagyobb anyagi segítséggel tovább szítsa a konfliktust, addig a kínai elnök lépése arra irányult, hogy megtalálja a két fél közötti megbékélési folyamatot.  

Szerintük az Egyesült Államoknak haszna lehet a háborúból

A portál emlékeztet arra is, hogy Peking az első naptól kezdve – közvetlenül és közvetve is – megpróbálta rávenni Putyint és Zelenszkijt, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. Ugyanakkor az elmúlt több mint egy évben, annak ellenére, hogy folyamatosan nő az áldozatok száma, az Egyesült Államok következetesen visszautasított minden kísérletet, hogy béke legyen.

Az Egyesült Államok nem hajlandó tárgyalást közvetíteni Ukrajna és Oroszország között, „látszólag a saját szűkös önérdekeit követve” – fogalmaznak a véleménycikkben, amelyben kitérnek arra is, hogy a Pentagon kiszivárogtatásait követően hirtelen változás állt be a konfliktus dinamikájában, ez pedig érezhetően demoralizáló hatással volt az ukrán erőkre. 

A Kínával szembeni nyugati felfogás terén egy kettősségről is írnak a cikkben. Míg egyfelől „koholt állítások” hangzottak el Kína állítólagos, Oroszországnak szánt fegyverszállításairól, addig a nyugatiak is elismerték, hogy Kína az egyetlen olyan ország, amely jelentős befolyással rendelkezik Kijevben és Moszkvában egyaránt, s így jó helyzetben van. 

A cikk szerint a szerdai telefonbeszélgetésen a kínai elnök nagyon találóan tisztázta Kína álláspontját: „felelős országként” nem szabad olajat önteni a tűzre, főleg nem „haszonszerzés” céljából. A véleménycikk szerzője végül úgy fogalmaz: a legújabb fejlemény aláhúzza Kína elkötelezettségét az ukrajnai konfliktusban való konstruktív szerepvállalás mellett, valamint a régió stabilitásának és békéjének előmozdítása iránti elhatározását.

Az írás szerint valójában a legtöbb európai ország – köztük Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország – támogatja Peking szerepét a békefolyamatban. Szerintük Európa már kezd belefáradni a háborúba, de Amerika szándékosan igyekszik a konfliktus lángját magasan tartani a NATO európai országaiban.