Április 30-án Üzbegisztán lakossága új alkotmányról szavaz: az addigi, még a szovjet időket idéző alaptörvény 65 százalékban megújul. Az országot „jóléti és demokratikus államnak” kiáltják ki, és háromszorosával növelik az állam költségvetési szociális vállalásait. Ugyanakkor a referendumnak lesz még egy fontos hozadéka: Üzbegisztán elnöke, Savkat Mirzijojev a módosítással akár 2040-ig, 82 éves koráig hatalomban maradhat. A magyar–üzbég kereskedelmi kapcsolatok Mirzijojev alatt megháromszorozódtak, az üzbég uránkészletek pedig lehetőséget adhatnak Magyarországnak a diverzifikációra.
A most népszavazásra bocsátott dokumentum lényegében új alkotmányt adhat Üzbegisztánnak. Habár legutóbb 2002-ben is volt alkotmánymódosítás, az leginkább csak az elnöki funkciókat érintette. Az országban ma is a függetlenség elnyerése utáni évben, 1992-ben elfogadott, a szovjet rendszer hatását hordozó alaptörvény van érvényben.
Ezek a reformok Üzbegisztánt demokratikus, jogi, jóléti és szekuláris állammá formálnák, köztársasági államformával.
Ezt a megfogalmazást az üzbég kormányzati médiumok is kiemelik, ami ugyanakkor kétélű kommunikáció. Egyrészt mindenképpen pozitív, hogy Üzbegisztán az elmúlt években a demokratikus nyitás felé tart, és valóban fontos eredményeket ért el ezen a téren. Ám ezzel a kijelentéssel a hatóságok is elismerik, hogy korábban a jogállamiság és a demokrácia terén voltak komoly hiányosságok. Egészen 2016-ig a közép-ázsiai ország befelé zárkózó, autokratikus úton járt, ahol a szovjet korszakban hatalomra került politikai elitek megőrizték a hatalmukat a Szovjetunió összeomlása és az ország függetlensége után is.
Mindez egy csapásra megváltozott Islom Karimov üzbég vezető 2016-ban bekövetkezett halálával. Utódja, Savkat Mirzijojev váratlanul a nyitás és a lassú demokratizáció politikáját választotta. Az új elnök amnesztiát hirdetett a politikai foglyoknak, és megreformálta a korábbi hírhedt üzbég nemzetbiztonsági szolgálatot. 2017-ben elindult a valutapiaci liberalizáció, drasztikusan csökkentek a vámtarifák, egyszerűsödött az áruk mozgása.
Konvertibilis lett az üzbég nemzeti valuta, elindult az állami vállalatok privatizációja. 2019-ben pedig radikális adóreform került bevezetésre, amely másfél-kétszeresével csökkentette az adóterheket. A vízumkorlátozásokat feloldották, a turizmus korábban nem látott mértékben növekedett, amit csak a Covid–19-járvány állított meg. Az internet a lakosság legszélesebb rétégei számára is elérhetővé vált, és lényegében a sajtószabadság terén is nagy előrelépés történt.
2022 decemberére az országban gyakorlatilag minden külföldi hírcsatorna engedélyezett lett, és az elérhető külföldi adók száma a korábbi ötvenről 192-re növekedett. Többek között jelen van az országban a BBC, a Sky News, a CNN, a Fox News, a Bloomberg és mások.
A nagyszabású alkotmányos reformok 2021 óta vannak előkészület alatt, és azóta Taskent egy széles körű társadalmi kampányt épített az április 30-ai referendum köré. Ennek keretében például a helyi üzbég sztárok és előadóművészek telt házas koncerteken hirdették az alkotmányreform fontosságát: „Új Üzbegisztán létrehozása” a tét, állította a média.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a Savkat Mirzijojev által 2016 után elindított reformok most fognak lecsapódni az üzbég alkotmányban is. A korábbi alkotmányt 65 százalékban átírják, tehát alapvetően egy teljesen megújult alaptörvényről beszélhetünk.
Az üzbég állampolgárok demokratikus és szociális jogait az új alkotmány sokkal részletesebben tárgyalja, kiemelt szerepet szánva az oktatásnak és az egészségügynek.
A döntéshozók szerint Üzbegisztán jóléti állammá válhat, amit jól mutat, hogy az állam a háromszorosára növeli a szociális vállalásait és egyben a kiadásait. Rögzítik a minimumbér mértékét és a minimális egészségügyi ellátást, ahogy a legszegényebbeknek nyújtott állami támogatásokat is. Ez a szabályozás eddig hiányzott az üzbég rendszerből.
Üzbegisztán a térség többi államához hasonlóan egy úgy nevezett „szuperelnöki” hatalommal rendelkezik, vagyis a hatalmi jogosítványok túlnyomó része a regnáló elnök kezében összpontosul. Ezen némileg változtat az új alkotmány, aminek következtében a parlamentnek valamivel nagyobb szerep jut. A legtöbb betölthető felső vezetői tisztség mandátumát pedig legfeljebb két ciklushoz kötik, úgymint a házelnök, a főügyész, a központi választási bizottság vezetője és mások.
Az alkotmány átírása ugyanakkor lehetőséget is biztosít a jelenleg a második ciklusánál járó Savkat Mirzijojevnek, hogy még akár 2040-ig hatalomban maradhasson, miközben a jelenlegi szabályok szerint 2026-ben véget érne az elnöksége. Ez a képlet nem ismeretlen a térségben: hasonló módon járt el a hatalom Kazahsztánban és Oroszországban is. A trükk a következő: ha alapjaiban megváltozik az alkotmány, akkor minden állampolgárnak azonos esélyeket kell biztosítani az új szabályok szerinti részvételre többek között az elnökválasztásnál is. Vagyis ami az alkotmánymódosítás előtt volt, nem számít, a ciklusok számítása újraindul.
Ezzel egy időben az elnöki mandátumot öt évről meghosszabbítják hét évre, tehát ezzel a most 65 éves Savkat Mirzijojev újabb két cikluson át, akár 82 éves koráig is vezethetné az országot.
A 35 milliós lakossággal rendelkező, nyersanyagokban igen gazdag Üzbegisztán egyre növekvő szerepet tölt be a közép-ázsiai régióban, és középtávon akár regionális hatalommá is válhat. Emiatt kifejezetten fontos lehet Magyarország számára a jó partneri kapcsolatok kialakítása és a jó piaci pozíciók elérése a közép-ázsiai országban. Az új üzbég elnök reformjai miatt 2021-ben több mint hét százalékkal emelkedett a GDP, tavaly pedig még az orosz–ukrán háború és a nehéz világgazdasági helyzet ellenére is 5,7 százalékkal nőtt az üzbég gazdaság.
Savkat Mirzijojev elnök fél évvel ezelőtt, 2022 októberében járt Magyarországon, és találkozott Orbán Viktorral, viszonozva a magyar kormányfő egy évvel korábbi látogatását. Az elnöki vizitet követően, 2023 elején Üzbegisztán megnyitotta az első nagykövetségét Magyarországon.
Az elmúlt négy évben a kétoldalú magyar–üzbég kereskedelmi forgalom a háromszorosára nőtt, és 2020-ban meghaladta a százmillió dolláros értékhatárt. Magyarország elsősorban gyógyszerkészítményeket, valamint gépészeti berendezéseket és állattenyésztési termékeket exportál a közép-ázsiai országba. Mirzijojev látogatásának volt egy kézzelfogható eredménye: nukleáris partnerségi megállapodás született Magyarország és Üzbegisztán között.
A három pillérből álló tervezet a technológia, az oktatás és az energetika területeit érinti, de a legfontosabb része talán az urán exportja. Taskent a világ tizenkettedik legnagyobb uránkitermelője, és az üzbég urán magyarországi importjával jelentősen csökkenthetjük a függésünket az orosz nukleáris energiától.
(Borítókép: Mehmet Kaman / Anadolu Agency / Getty Images)