Ha tényleg Putyin-ellenes akció volt a dróntámadás, akkor annak ténye még inkább paranoiássá fogja tenni az orosz vezetőt, aki már eddig is nagyon vigyázott arra, hogy kikkel tárgyal, páncélvonattal és páncélautóval közlekedik, és nem repül külföldre, ha nem muszáj.
Hajnalban két drón csapódott be a Kreml épületénél – jelentette a hivatalos az orosz média. Az oroszok szerint az ukránok állnak az akció mögött, de Ukrajna egyelőre nem vállalta a felelősséget. Az egyik drón el is találhatta a Kreml épületét, mivel az épület teteje kigyulladt. Senki sem sérült meg. Az esetről részletesen itt írt az Index.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint ennek
a támadásnak egyértelműen üzenetértéke volt, vagyis azt jelzi, hogy oroszok, nem vagytok sérthetetlenek!
Az eset mindenképpen kínos az oroszoknak, hiszen nagyon közel van május 9., amikor a II. világháború befejezését ünneplik a győzelemnapi felvonulással, és amelynek megrendezésétől semmiképpen nem állnak el.
Kis-Benedek József azt mondja, ha fel is merült, hogy esetleg valóban oroszok hajtották végre az akciót, tehát létezne valamiféle Putyin-ellenes partizánmozgalom, ezt akkor sem lehetne bizonyítani. Az ukránok cáfolnak, ami valószínűleg igaz, mert az ukránok joggal tartanának egy ilyen támadás nyomán a megtorlástól.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem volt az országban, mert Finnországban tárgyalt, tehát ha valóban Kijev állna az akció mögött, valószínűleg nem hagyja el Ukrajnát, vagy gyorsan biztonságos helyre menekítik, de nem így történt.
Egyben ez arra is utal, hogy napokon belül még biztosan nem indul meg az ukrán ellenoffenzíva,
amelyet részletesen ebben a Kibeszélő-adásban elemeztünk.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy
az akció értelmezhető úgy is, mint egyfajta figyelmeztetés.
Ha túlságosan elhúzódik a háború, akkor ezzel az akcióval jelezték: a front bármikor áttehető Oroszország területére. De a támadás mutathatja azt is, hogy tényleg vannak elszigetelt partizánakciók, elég, ha csak a hétvégi tehervagonbalesetre gondolunk, amely nagyon fura módon siklott ki, de voltak már az ukrán határhoz közelebbi orosz területeket érő dróntámadások is.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője hozzátette: először bizonyítani kellene egyértelműen, hogy ki állt az akció mögött, ki tette. Addig egyébként Zelenszkij elnök is biztonságban van, de őt egyébként sem tudnák levadászni, sikertelenül próbálták meg korábban.
Akárki hajtotta végre a dróntámadást, az azt jelzi, hogy elérhető a Kreml, nem működött az épületkomplexum körüli légvédelmi rendszer, vagyis bizony áthatolható a rendszer.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője a támadást kommentálva azt írta: egy ekkora méretű drón szerinte kizárt, hogy alkalmas lett volna az orosz elnök meggyilkolására, „kivéve, ha szó szerint fizikailag eltalálja, vagy talán ha esetleg Putyin ablakánál robban, amikor pár méter távolságban van”.
Ez a drón az épület felett robbant fel, nem csapódott be, nem volt nagyobb egy általában 2-3 kiló robbanóanyagot hordozó öngyilkos drónnál. Egy hattonnás U–141 Strizh más lenne, de az aligha jutna el a Kremlig
– írta. Demkó azt is hozzátette, hogy lehet hamis zászlós művelet az akció, és ez talán a legrosszabb eshetőség, „mert akkor az oroszok már tudják, mi lesz a válasz”.
(Borítókép: Maxim Shemetov / Reuters)