Az Európai Unió jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőjéről vitatkoztak a CPAC Hungaryn jobboldali-konzervatív, illetve egy szélsőjobboldali EP-képviselő. Annak ellenére, hogy a pártok EU-szinten más pártcsaládokban politizálnak, a fideszes Gál Kinga vezette kerekasztal-beszélgetésben sok dologban egyetértettek. Vajon létrejöhet az a pártcsalád, amit a Fidesz az Európai Néppártból való kilépése után létre szeretne hozni?
Május 4-én rendezték meg második alkalommal Magyarországon a CPAC Hungaryt. Az 1970-es években eleinte az amerikai jobboldali-konzervatív gondolkodók, illetve prominens politikusok által és számukra megrendezett konferencián a Republikánus Párt irányvonaláról, jövőjéről és politikai cselekvéséről vitatkoztak, azonban időközben a fórum mivoltát felváltotta az amerikai jobboldali gondolatok terjesztése és exportálása.
Az eleinte kizárólag az Egyesült Államokban megtartott fórumot már megszervezték Brazíliában, Izraelben és Japánban is, ahol a helyi témák mellett túlnyomó többségben a mindenkori republikánus politikai ügyekről, illetve az utóbbi időben az amerikai kultúrharc amerikai nézeteiről szóló eszmecserék uralták.
Ennek jegyében a csütörtöki napon a nyitóbeszédeken túl – amely keretében Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kifejtette véleményét a világ jelenlegi állásáról – a leginkább csak Nyugat-Európában és Amerikában jellemző woke ellen szólaltak fel, ugyanakkor a csütörtöki nap második szekciójában a nemzetállamokról és a nemzet fogalmáról esett leginkább szó, illetve a jövőre esedékes európai parlamenti választás kapcsán az Európai Unió jelenéről és jövőjéről.
Az EU kapcsán még kerekasztal-beszélgetést is tartottak Gál Kinga, a Fidesz alelnöke és EP-képviselője moderálásában, aki EP-beli kollégáival, Rob Roosszal (ECR pártcsalád), a hollandiai jobboldali-populista JA 21 képviselőjével, Hermann Tertschcsel, az unionista-nacionalista spanyol Vox képviselőjével (ECR), illetve a dán néppártos Anders Vistisennel (ID) beszélgetett a nemzetek felett álló szervezetről.
Gál nyitóbeszédében kiemelte, hogy Magyarország már Szent István óta szilárd alapon, nyugati és keresztény alapokon áll, azonban úgy látja, a konzervatív-keresztény alapértékeket megkérdőjelezik, és mesterséges identitásokat próbálnak az emberekre erőltetni, amit ő elutasít.
Szeretnénk úgy átadni Európát, ahogy azt megörököltük
– jelentette ki.
A Fidesz EP-képviselője kifejtette, ő személy szerint milyen Európai Uniót látna szívesen: Gál úgy látja, hogy jelenleg az EU-ban a migrációt, a föderációt és a központosító intézkedéseket tartják fontosnak, ami helyett véli: erős tagállamokra kellene helyezni az EU-t.
Gál szerint jelenleg – az előadásában nem definiált – globális szereplők célja, hogy egyformává tegyék az európai embereket, amivel végső soron „eltörölnék Istent, a hazát és a családot”. Emiatt fontosnak tartja, hogy megerősítsék e három értéket, mivel
csak erős családok adhatnak erős nemzetet, és az erős nemzetek csinálhatnak erős Európát.
– fogalmazott. E gondolata kapcsán hozzátette: úgy látja, a konzervatív pártoknak együtt kell dolgozniuk a 2024-es választásokon, ami szerinte kulcsfontosságú lesz az Európai Unió jövőjéből.
Nyitóelőadása után Gál beszélgetőpartnerei is kiemelték, hogy szerintük a föderatív Európai Unió egy zsákutca, helyette erős nemzeti tagállamokat szeretnének.
Rob Roos ehhez hozzátette, más tagállamok is példát vehetnének a magyar kormányról, amiért a szuverenitásáért harcol.
Majd gondolatát az európai jobboldal két kiemelt témájára, a migrációra és a zöld energiákra futtatta ki.
A holland EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az európai zöld megállapodással (European Green New Deal) valójában nem az európai állampolgárokat akarja segíteni, hanem az erők központosítását. Mint érvelt, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével az emberek életét korlátozzák, hiszen minden, amit végzünk, az szén-dioxiddal jár.
Az Ursula von der Leyen által bemutatott tervet, ami klímasemlegessé tenné az Európai Unió tagállamait 2050-ig, „radikális agendának” nevezte. Szerinte a jelenlegi energiaárak és az abból kialakult válságnak is ez az okozója.
Roos szerint a tagállamok túl gyorsan adták fel „megbízható energiaforrásaikat”, ami szerinte a földgáz és az atomenergia.
Az atomenergiáról kijelentette, az szerinte tiszta energia, és szerinte Németország hibát követett el, amikor idén az Olaf Scholz vezette német kormány teljesítette a már közel 20 éves ígéretet, hogy Németország atommentes lesz.
Spanyol kollégája, az idén decemberben odahaza választásra készülő unionista-nacionalista Vox EP-képviselője, Herman Tertsch sincs túl jó véleménnyel az Európai Bizottság zöldpolitikájáról. Ő Roosnál élesebben fogalmazott:
a Green New Deal csak egy eszköz, hogy elpusztítsák a nemzeteket.
Szerinte az „majdnem leninista terv”, mivel szerinte az az egyén magánéletére is hatással van – emiatt az Európai Bizottságot társadalmi mérnökösködéssel is megvádolta.
Erre a gondolatra csatlakozott fel Anders Vistisen, aki szerint a EU klímapolitikája jó példája a Bizottság rossz szakpolitikájára, emellett azzal vádolta meg a nem definiált brüsszeli elitet, hogy el akarja törölni a nemzetállamokat.
A dán EP-képviselő utóbbit arra alapozza, hogy szerinte az általánosításként használt Brüsszel nem hisz abban, hogy az Európai Unió 27 eltérő tagállamból álljon, helyette egyetlenegy nagy multikulturális társadalmat akar, amit a migráció felpörgetésével akar létrehozni – bár arra már nem tért ki, hogy mire alapozza e vádját az Európai Bizottsággal és a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanáccsal szemben, amiknek az élére a tagállamok választják az elnököket.
Vistisen emiatt úgy látja, a legégetőbb kérdés a 2024-es választásokon mindenképp a migráció lesz, majd a választást úgy keretezte:
a szavazók a multikulturális társadalom vagy a nemzeti identitásukat megőrző Európa közül választhatnak.
A migráció kapcsán Roos és Tertsch is hasonló húrokat pengetett: Roos kijelentette, szerinte Hollandiában már nincs elég ház a bevándorlók számára, és szerinte téves az Európai Bizottság migrációpolitikája, míg Tertsch szerint a migráció a nemzeti identitások eltörlése mellett a tagállamok elszegényedésével is jár, és az Európai Bizottságot vádolta meg e terv végrehajtásával.
Emiatt a spanyol unionista politikus kijelentette: a konzervatív pártoknak közösen kell cselekedniük, és létre kell hozniuk egy kritikus tömeget, hogy leváltsák a szerinte progresszív uniós vezetést – azt már nem jegyezte meg, hogy a bukott CDU-s német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen személyében jelenleg is egy jobbközép-konzervatív vezetője van a Bizottságnak, ahogy 2004 óta mindig.
A Fidesz már az Európai Néppárt (EPP) tagjaként is egy jobbközép-jobbszél egyesülésen dolgozott – Orbán Viktor a 2017 és 2019 májusa között Ausztriában működő jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormánya kapcsán ezt bécsi modellnek hívta –, a legnagyobb, jobbközép pártcsaládból való kilépése után pedig a magyar kormánypárt egy EPP-től jobbra álló új pártcsalád létrehozásán dolgozott, eddig sikertelenül.
Ugyanakkor most két további jobboldali pártcsalád, a még brit Konzervatív Párt által alapított Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve a Dán Néppárt és az Igaz Finnek által 2019-ben életre hívott Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládok képviselőivel (Roos holland pártja és Tertsch spanyol pártja az ECR, Vistisen pártja az ID pártcsalád tagja) beszélt az EU jövőjéről a jelenleg pártcsalád nélküli, az Európai Parlamentben a függetlenek között helyet foglaló Gál.
A mostani kerekasztal-beszélgetésen ugyan egy új pártcsalád létrehozása vagy a két pártcsalád egybeolvasztása nem merült fel, a jelenlévők közötti együttműködés a választási kampány során igen.
Roos kijelentette:
ha 80 százalékban egyet tudunk érteni, akkor jól együtt fogunk tudni dolgozni.
Szerinte a beszélgetésen részt vevők ugyanazon alapértékeket vallják, ami kapcsán ő kettőt nevezett meg, a családot és a megbízható energiát. A holland EP-képviselő reményét fejezte ki: ha olyan témákban jól együttműködnek, amiben egyetértenek, akkor túl tudnak lendülni azokon a témákon is, amikben nem: ez pedig a kisebbségi jogok kérdése. Roos pártja, a JA21 mellett a spanyol Vox sem támogatja azt – a Vox spanyol unionista pártként el sem fogadja a Spanyolországban autonómiáért küzdő baszk vagy katalán kisebbségeket, mivel a párt olvasata szerint ők eleve spanyolok.
Erre ugyan Tertsch nem tért ki, ugyanakkor kijelölte a lehetséges együttműködés alapjait és céljait. Szerinte a szuverenitás, nemzet, család és az oktatás mint értékek összekötik a beszélgetés résztvevőit, emellett felszólította a konzervatív-jobboldali pártokat, hogy vissza kell hódítani az EU vezetését a progresszívektől. A beszélgetés e pontján a spanyol EP-képviselő még vissza is utalt Orbán Viktor nyitóbeszédére.
Dán kollégája, Vistisen a beszélgetést azzal a zárógondolattal fejezte be, hogy a résztvevők közt nincs sok vita arról, hogy szerintük milyen lenne az ideális Európai Unió, ugyanakkor szerinte fontos, hogy a különbségek és a viták ne osszák meg a jobbközép-konzervatív és szélsőjobboldali politikusokat. Mint fogalmazott:
Sokkal több [dolog – szerk.] van, ami összeköt minket, mint ami megoszt minket.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)