Oroszország az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban tett keresztbe az amerikai gyártmányú mobil rakétarendszereknek Ukrajnában. Elektronikus zavarókkal iktatják ki a GPS-vezérelt HIMARS-okat, így a rakéták könnyen célt tévesztenek, ezzel azonban saját kommunikációs és hadműveleti képességeiket is korlátozzák. A Pentagon egyik tisztviselője szerint „ez egy állandó macska-egér játékot” eredményez a két fél között, az azonban nem világos, hosszú távon mennyire lesz fenntartható.
Az ukrán katonai tisztviselőknek az Egyesült Államok segítségével különböző megoldásokat kell kitalálniuk az orosz zavarók kijátszására, mivel továbbra is használják a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszert, amely talán a legrettegettebb fegyver az ukrajnai harcokban.
A közepes hatótávolságú HIMARS-rakétarendszerek kulcsszerepet játszottak abban, hogy fordulat állt be a fronton TAVALY ŐSSZEL.
Az utóbbi időben viszont az oroszok megtalálták az ukrán csodafegyver ellenszerét, ami miatt a HIMARS-rendszerek egyre kevésbé voltak hatékonyak – mondták amerikai, brit és ukrán források a CNN-nek. Ez arra kényszerítette az amerikai és az ukrán tisztviselőket, hogy módosításokat eszközöljenek a rakétarendszereken.
A Pentagon egyik tisztviselője szerint „ez egy állandó macska-egér játék”, az azonban nem világos, hosszú távon mennyire lesz fenntartható ez a játszma. Mivel hamarosan jelentős ukrán ellentámadás indul, és Ukrajna a HIMARS-ra támaszkodik, még inkább égető kérdéssé vált a probléma orvoslása.
Az egy dolog, hogy az oroszokat ott tudjuk feltartóztatni, ahol most vannak. Más dolog kiűzni őket. Beásták magukat, már egy éve ott vannak
– mondta Steven Anderson nyugalmazott amerikai dandártábornok a CNN-nek.
A dandártábornok szerint a HIMARS-ok rendkívül fontos szerepet játszanak Ukrajna harctéri sikereiben, ezért „meccsben kell őket tartani”, hogy hatékony mélységi csapásokat tudjanak mérni velük az orosz állásokra. Ukrajna eddig 18 amerikai HIMARS-t kapott, az Egyesült Államok pedig további 20 küldését vállalta.
A Biden-kormányzat a napokban jelentett be újabb, 300 millió dollár értékű katonai segélycsomagot Ukrajnának. A Pentagon szerint az új csomag többek között további lőszereket tartalmaz a HIMARS-hoz; ezenfelül Kijev irányított rakétákat is kap a közeljövőben.
Ugyanakkor az orosz elektronikus zavarók nemcsak a HIMARS-t, de más amerikai gyártmányú „okosbombákat” is érinthetnek, mint például az Excalibur tüzérségi lövedékeket és a JDAM (Joint Direct Attack Munition) irányítórendszereket.
Egy amerikai tisztviselő megerősítette, hogy az Egyesült Államok tanácsokkal látta el Ukrajnát, miként azonosíthatják és semmisíthetik meg az orosz zavarókészülékeket, mivel a HIMARS-ok módosítására korlátozottan van lehetőség.
A Pentagon egyik magas rangú tisztviselője nem tartja jelentősnek a zavarók hatását, emlékeztetett ugyanis, hogy az ukrán fegyveresek hétfőn 18 rakétát lőttek ki probléma nélkül, ami az elmúlt hetek napi ütemének megfelelő mennyiség. A zavarás helyétől és erősségétől függően egy rakéta még mindig elindulhat, és jelentős károkat okozó, sikeres csapást mérhet. A GPS-irányítás mellett a rakéták inerciális navigációs rendszerrel is rendelkeznek, amelyek nem érzékenyek a zavarókra, és továbbra is pontosak, bár nem annyira, mint a GPS-koordinátákkal történő irányítás esetén.
A széles körben használt zavarók alkalmazása egyszerre áldás és átok is Oroszország számára, ugyanis ezek a rendszerek saját kommunikációs és hadműveleti képességeiket is korlátozzák.
Egy ukrajnai drónpilóta a keleti frontról jelentősnek nevezte a HIMARS-ok zavarását, egy másik pedig a herszoni régióból azt állította, hogy drasztikusan csökkent a hatékonyságuk, miközben hangsúlyozta azt is, hogy még mindig sokszor támaszkodnak rájuk, de már nem olyan dominánsak, mint korábban.
A HIMARS-rendszer közel egy éve a legnagyobb hatótávolságú rakétarendszer, amellyel Ukrajna rendelkezik, és ami lehetővé tette csapataik számára, hogy egyszerre hat rakétát is kilőjenek, akár 80 kilométerre lévő orosz állásokra is. A 200 kilós robbanófejek többek között logisztikai központokat, lőszerraktárakat, parancsnoki állásokat és kommunikációs csomópontokat semmisítettek meg eddig. Ezek a rakéták tavaly ősszel is hozzájárultak ahhoz, hogy Ukrajna jelentős területeket foglalt vissza délen és északkeleten.
Az oroszok elektronikus hadviselése közel sem volt olyan széles körű, mint arra előzetesen számítani lehetett, de már a háború kezdete óta alkalmazzák. Ez a modern hadviselés velejárója, amely egy olcsó és könnyen megvalósítható módszer. Számítani lehetett rá, ezért a hangsúly azon van, hogyan lehet „felhígítani” a hatását – fogalmazott egy brit tisztviselő.
De mivel az orosz egységek nagyrészt elakadtak az ukrán frontvonalakon, és a védelmi állásokban rekedtek, az oroszok egyre gyakrabban használják zavaró rendszereiket a HIMARS ellensúlyozására – mondták a források.
Egy másik, de ezzel összefüggő probléma Ukrajna számára, hogy az oroszok a haditechnikai eszközeik egy részét „hátrébb helyezték”, így a HIMARS-rendszerek hatótávolságán (nagyjából 80 kilométer) kívülre kerültek. Bár a rakétarendszerek képesek a nagyobb hatótávolságú, ATACMS nevű rakéták kilövésére – amelyek több mint 185 mérföldre lévő célpontokat érhetnek el –, az Egyesült Államok nem volt hajlandó ezeket biztosítani az ukránok számára. Egyrészt azért, mert a rakétákból korlátozott mennyiség áll rendelkezésükre, másrészt azért, mert attól tartanak, hogy Oroszország „túlzott provokációnak” venné.
(Borítókép: 2022. november 7-én közreadott képen ukrán katonák amerikai, nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerrel (HIMARS) tüzelnek a herszoni területen november 5-én. Fotó: Hannibal Hanschke / MTI / EPA)