Siegfried S. Hecker, az amerikai atomprogram egyik meghatározó alakja a német Der Spiegelnek adott interjúban többek között az orosz invázió nukleáris világrendre gyakorolt hatásáról, a négy pilléren nyugvó nukleáris világrendről, a háború ezekre gyakorolt hatásáról, az oroszok által felfüggesztett START-szerződésről és Kína egyre növekvő nukleáris arzenáljáról is beszélt.
A 79 éves Siegfried S. Hecker atomtudós az amerikai atomprogram egyik meghatározó alakja. 34 éven át végzett kutatásokat a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban, ahol az 1940-es évek elején a Manhattan-projekt keretében kifejlesztették az első nukleáris fegyvert. Hecker 1986 és 1997 között az intézet igazgatója volt, és ezzel Robert Oppenheimer, az „atombomba atyjának” negyedik utódja. A Los Alamosban töltött időszak után a Stanford Egyetemen, a Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetében és a Texas A&M Egyetemen tanított.
A Der Spiegel azon kérdésére, hogy Putyin atommal való fenyegetőzése, a START-szerződés felfüggesztése, az észak-koreai és iráni atomprogram kiterjesztése és Kína stratégiai nukleáris fegyvereinek megsokszorozódása közül melyik a legveszélyesebb, a következőt mondta:
A legközvetlenebb veszélyt természetesen az jelenti, hogy Oroszország atomfegyvereket vethet be. Úgy tűnik, Putyin fenyegetései arra irányulnak, hogy távol tartsa a Nyugatot. Mivel ezek nukleáris fenyegetések, mégis komolyan kell venni őket. De még ennél is nagyobb az a veszély, amely mindezen fejlemények kombinációjából származik
– fogalmazott Hecker, akit leginkább az orosz invázió nukleáris világrendre gyakorolt hatása aggaszt.
A szakértő szerint az elmúlt évtizedek nukleáris világrendje négy pilléren alapszik:
A nukleáris tabuhoz kapcsolódóan elmondta, egyetlen ország sem használt atomfegyvereket a háborúban 1945 óta, amikor ezeket a teljesen új fegyvereket kifejlesztették, majd használták. Szerinte ez nem véletlen, hanem egy évtizedek alatt kialakult rend eredménye.
„A Manhattan-projekt befejezése után Robert Oppenheimer feltételezte, hogy a jövőben sok ország fog atomfegyvereket beszerezni, mivel azok erejét már bebizonyították. Valójában ma kevesebb mint tíz ország rendelkezik nukleáris fegyverrel. És ez nem csupán egyetlen szerződés, hanem egy egész atomsorompó-rendszer, megállapodások, biztonsági garanciák és intézmények, például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség eredménye” – mondta el a második pillérről Hecker.
Harmadikként a nukleáris terrorizmust említette. Emlékeztetett, „a mai napig nem láttunk gombafelhőt vagy piszkos bombát, amelyet egy terrorszervezet robbantott fel”. Meglátása szerint ez annak köszönhető, hogy Moszkva és Washington évtizedek óta együttműködik. Végül az atomenergia békés célú felhasználására tért ki.
A kémiai folyamatokhoz képest a nukleáris reakciók több milliószor több energiát szabadítanak fel – ami jóra és rosszra egyaránt felhasználható. A világ energiájának mintegy tíz százalékát nukleáris energiából állítják elő. 40 millió ember részesül a nukleáris gyógyászat előnyeiből. Mindig is foglalkoztatott az a kérdés, hogy miként hozhatjuk ki a legjobbat az atomenergiából, és hogyan előzhetjük meg a legrosszabbat
– mondta a szakértő.
Hecker meglátása szerint a konfliktus lerombolja a bizalom alapját, amely eddig lehetővé tette, hogy az emberiség együtt éljen a nukleáris veszélyekkel. A konfliktus veszélyezteti továbbá az atomenergia békés célú felhasználásának elterjedését, illetve azt a konszenzust, amely megakadályozta a nukleáris fegyverek használatát, azok elterjedését és a nukleáris terrorizmust.
Az 1962-es kubai rakétaválság és néhány incidens az 1980-as években, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió közel került a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséhez, önmagában talán még veszélyesebb volt. De a mai veszélyt nem egyetlen esemény jelenti, hanem magának a nukleáris rendnek a vége
– tette hozzá.
A szakértő szerint az sem meglepő, hogy Putyin felmondta a START-szerződést, ugyanis ezt még 2010-ben írták alá, amikor Dmitrij Medvegyev volt az elnök. Amióta Putyin 2012-ben visszatért az elnöki székbe, Oroszország egyik szerződésből lépett ki a másik után.
Először kisebb megállapodásokat szüntettek meg vagy függesztettek fel, majd lejárt az INF-szerződés. Bár az Egyesült Államok volt az, aki kilépett, kétségtelen, hogy Oroszország évek óta megsértette ezt a szerződést. Tehát Putyinnak már régóta az volt a terve, hogy visszavonná ezeket, és mindent megtesz, hogy megtagadja az amerikaiaktól az orosz nukleáris létesítményekhez való hozzáférést
– vélekedett Hecker, aki megjegyezte azt is, Putyin egyelőre csak felfüggesztette a START-szerződést, ez nem jelenti az ebből való kilépést.
Ugyanis ha kilép, az azt jelentené, hogy többé nem tartja be az 1550 stratégiai fegyverre vonatkozó korlátozást.
Az interjúban kitért a növekvő kínai nukleáris arzenálra is, amit az egyre növekvő gazdaságuk és a világban elfoglalt pozíciójukból fakadó bizonytalanságuk tett indokolttá. Hecker szerint a nukleáris elrettentés modelljét két ellenfél számára fejlesztették ki, így nem világos, hogy egy harmadik becsatlakozása milyen hatással lehetne rá.
Az Egyesült Államokban sokan arra számítanak, hogy Kína és Oroszország együtt fognak működni, és közös frontot alkotnak Amerika ellen. Szerintem ez nem valószínű. Amit kínai és orosz beszélgetőpartnereimtől hallok, az arra utal, hogy Kína továbbra is a nemzeti céljait fogja követni, Oroszország pedig a sajátjait
– jegyezte meg.
(Borítókép: Ukrán katonák Bahmutnál 2023. február 20-án. Fotó: Anatolii Stepanov / AFP)