Becslések szerint másfélezer belorusz önkéntes segíti az ukrán erőket a megszálló Oroszország elleni háborúban. A belorusz elnök „őrülteknek” nevezi honfitársait.
Az egyik belorusz parancsnok megtévesztette az oroszokat, akik információi alapján saját állásaikra zúdítottak tüzérségi tüzet Bahmut közelében.
„Miután lerohantunk egy lövészárkot, találtunk egy rádiót. Ennek segítségével a parancsnok oroszként bemutatkozva hamis koordinátákat adott meg egy orosz tüzérségi bevetéshez” – mesélte a Politicónak Pavel Surmei, a 46 éves belorusz volt olimpiai evezős, aki most Ukrajnáért harcol.
„És bevált” – tette hozzá egy jóval fiatalabb, 25 éves társa bűnbánó mosollyal.
„Őrülteknek” nevezi az Ukrajnáért harcoló beloruszokat Vlagyimir Putyin orosz elnök hű csatlósa, Alekszandr Lukasenka belarusz vezető. Mások szerint az Ukrajnában harcoló külföldiek közül a belorusz önkéntesek a legfegyelmezettebbek és legelszántabbak. Az inváziót követő első hetekben az ukrán fővárost, Kijevet védték, majd segítettek az északi külváros, Irpiny, és a háborús bűnök sújtotta Bucsa visszafoglalásában. A donbaszi régióban is bátran küzdöttek – és ukrán harci kitüntetéseket érdemeltek ki.
Egyik parancsnokhelyettesük – a Kastuś Kalinoŭski ezred alapító tagja –, Aliaksziej Szkobli tavaly márciusban Kijevtől északra életét vesztette, miután sebesülten vezetett egy utóvédharcot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök posztumusz Ukrajna Hőse címmel tüntette ki a szomszédos országból érkezett önkéntest.
Az ezred – amely egy lengyel-belorusz nemzeti hősről kapta a nevét, aki 1863-ban felkelést vezetett az Orosz Birodalom ellen – legalább féltucatnyi önkéntesét vesztette el, köztük Zmitszer Apanoszovics mesterlövészt, aki az Irpinyért folytatott harcban golyózáporba került. Kevésen múlott, hogy Surmei is felkerüljön az áldozatok listájára.
Honfitársaihoz hasonlóan az olimpikon – akinek a felesége ukrán – szerényen, de tényszerűen idézte fel, hogyan sebesült meg. Egy tank lövedéke robbant fel a közelében, ő pedig megpróbált odébb állni. Addig fel sem tűnt a sérülése, amíg társa – aki közben egy érszorítót eszkábált – szólongatni kezdte. „Istenem” – sóhajtotta. Utólag azt mondja: soha, senki nem készül fel arra, hogy megsebesül. Csak akkor ismeri meg az érzést, amikor már át- és túléli.
Surmei jobb karját találta egy repesz. Egy árokban kerestek ugyan menedéket, a lövedék azonban egy közeli fába csapódott, majd repeszek szálltak szanaszét. Egy bajtársa nála is súlyosabban sebesült meg, de sikerült stabilizálni az állapotát, így egy óra elteltével visszavonultak. A volt válogatott evezőst ekkor még egy repesztalálat érte.
„Először Ukrajna, aztán Belarusz” – Oleh Daskevics szerint ez a Kastuś Kalinoŭski ezred hivatalos mottója. Azzal érvel: Oroszország Ukrajna és Belarusz közös problémája. Hazája Oroszország foglya, miután Moszkva irányítja Belaruszt és az ott élőket. Ő úgy gondolja: ha Oroszország ellen harcol Ukrajnában, azzal szülőföldjének is segít.
Ezért állunk össze
– magyarázza.
Daskevics szülei nem így látják. Dühösek voltak, amikor tavaly augusztusban közölte velük, hogy Ukrajnába megy önkéntesnek. „Azt mondták, hogy áruló vagyok” – állapította meg keserűen. Azóta nem beszélt a szüleivel.
A beloruszok 30 százaléka támogatja Oroszország ukrajnai invázióját – ezt derítette ki tavaly a brit Chatham House számára végzett közvélemény-kutatás.
A Kastuś Kalinoŭski ezredet tavaly hivatalosan zászlóaljra nevezték át azok után, hogy a belorusz önkéntesek száma megnőtt. Sem Surmei, sem Daskevics nem beszél arról, hány belorusz harcol Ukrajnában. „Több százan” – mondták talányosan. Egyes becslések szerint 1500-an lehetnek, de a létszámtól függetlenül mindig a harcok sűrűjébe keverednek.
Amikor megjelenünk, az ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy valószínűleg forró lesz a helyzet
– mondta Surmei.
Nem verték nagydobra a februári dróntámadás részleteit sem. Egy belorusz partizáncsoport, a BYPOL azt állította: drónok segítségével csapást mértek a Minszk melletti Macsulisi repülőtérre. A támadásban egy orosz katonai gép súlyosan megrongálódott. Vajon van kapcsolat az Ukrajnában tevékenykedő belorusz önkéntesek és a BYPOL között? „Erről nincs információnk” – válaszolta Surmei tökéletes, töretlen angolsággal.
Azzal viszont pontosan tisztában vannak, mit gondolnak az oroszok az ukrán fronton harcoló belorusz önkéntesekről, ezért kerülik, hogy az anyanyelvükön szólaljanak meg a rádiós kommunikációban.
„Ha tudják, hogy mi állunk velük szemben, minden eszközt bevetnek, hogy végezzenek velünk” – mondta Daskevics.
(Borítókép: MTI / EPA / Oleh Petraszjuk )