Több orosz városban döntöttek arról, hogy a győzelemnapi, május 9-i ünnepségek idén a korábbiaknál visszafogottabbak lesznek. A hatóságok biztonsági okokra és ukrán támadásokra hivatkozva jelentették be a változásokat.
Egyesek azonban úgy vélik: a Kreml attól tart, hogy a rendezvények alkalmat teremtenek a háborúellenes hangulat megnyilvánulására, ezért korlátozza a korábbi pompát. A náci Németország feletti szovjet győzelmet rendre katonai parádé és erőfitogtatás tette látványossá.
A nap egyik hagyományosan emlékezetes eseménye a Halhatatlan Ezred felvonulása, amikor sokan a második világháborúban harcoló rokonaik fényképét tartva masíroznak. A menetet tavaly a moszkvai Vörös téren Vlagyimir Putyin elnök vezette, kezében apja egyenruhás fényképével. Idén azonban a Halhatatlan Ezred megemlékezése „biztonsági okokból más formában kerül megrendezésre” – idézte a BBC Jelena Cunajeva törvényhozót. Szervezőként azt javasolta, hogy akik rokonaikra kívánnak emlékezni, helyezzék inkább a háborús veteránok fényképét autójuk ablakába, ruhadarabokra, vagy változtassák meg avatárjukat a közösségi médiában.
Száműzetésbe kényszerült kommentátorok szerint az emberek szinte biztosan az Ukrajnában elesettek portréival érkeztek volna, és az „újkori fényképek száma lehangolóan soknak bizonyulhatott volna”.
Eközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: az orosz biztonsági szolgálatok azon dolgoznak, hogy szavatolják a katonai parádé biztonságát a terrortámadásokkal szemben. Oroszországban az elmúlt hetekben többször történt olyan robbanás és tűzeset, amelyért Moszkva Ukrajnát tette felelőssé. Május 3-án például két drón közül az egyik becsapódását meghiúsították. A célpont – Moszkva szerint – a Kreml volt, ahol az orosz elnök életére törtek. Az oroszok szerint az ukránok állnak az akció mögött, Ukrajna azonban tagadta a felelősséget.
A hagyományos májusi rendezvények – a munka ünnepén és a győzelem napján – azonban nem csak az orosz fővárosban szerényebbek. Oroszország legnagyobb szakszervezete – a „terrorista tevékenység fokozott veszélye” miatt – lemondta a hagyományos május elsejei felvonulást. Az ukrán határhoz közeli régiókban elmaradnak a győzelemnapi felvonulások, hogy „ne provokálják” az ukrán hadsereget.
A „terroristafenyegetés” állítólag Ukrajnából érkezik.
Az orosz média április 24-én jelentette, hogy egy lezuhant ukrán drónt találtak Moszkvától 30 kilométerre. Fölöttébb furcsa, hogy az orosz légvédelem nem tudja szavatolni a főváros légterének biztonságát.
Kétségtelen, hogy egy ukrán dróntámadás a Vörös téren a győzelemnapi katonai parádé alatt megalázó lenne Vlagyimir Putyin számára. Sokkal valószínűbbnek tűnik azonban, hogy az Ukrajnában elesett fiuk, férjük arcképével menetelő civilek ezrei miatt aggódik. A hivatalos orosz adatok szerint kevesebb mint hatezer orosz katona vesztette életét az ukrán fronton, Kijev ezzel szemben azt állítja, hogy az orosz erők százötvenezer embert vesztettek. A konzervatív nyugati becslések hatvanezerre teszik az orosz áldozatok számát, ami majdnem a négyszerese a tíz évig tartó afganisztáni háborúban elesett tizenötezer szovjet katonának.
A munka ünnepén tartott felvonulásoknak is megvolt a saját kockázatuk.
A hivatalos rendezvények lemondása ellenére május 1-jén kisebb, szórványos, be nem jelentett gyülekezések voltak orosz városokban, amelyeken néhányan háborúellenes transzparensekkel jelentek meg. Szentpétervárott azért tartóztattak le egy 76 éves férfit, mert a hagyományos felirat – a „Béke, munka, május” – mellett egy vörössel áthúzott Z-t festett.
A visszafogott ünneplést vélhetően nem a biztonság miatti aggodalom vezérli, hanem sokkal inkább az orosz elnök paranoiája, aki el akarja zárni a kritika minden potenciális lehetőségét – írta a The Guardian.
Az elfojtott nyilvános bírálat mellett a háttérben élesedik a nézeteltérés. „Elérkezett az idő, amikor abba kell hagynunk a hazudozást, hogy minden rendben van” – mondta például egy bloggernek adott terjedelmes interjúban Jevgenyij Prigozsin. A Wagner-csoport vezetője az orosz hadsereg katasztrofális állapotát siratta, az ukrajnai háborút pedig szarkasztikusan „úgynevezett különleges katonai műveletnek” nevezte. Ezzel burkoltan bírálta az elnököt, aki megtiltotta, hogy a háborút nevén nevezzék.
Konfliktusok alakultak ki az orosz magánhadseregek között is. A Gazprom zsoldosai, a Potok tagjai személyesen a Putyinnak küldött videóüzenetükben tették szóvá, hogy egy másik magánalakulatba, a Redutba vezényelték át őket, mire a Wagner katonái lelövéssel fenyegették meg őket, ha feladják állásaikat. Április elején a reguláris hadsereg mozgósított katonái a Luhanszki területen először eltűntek, majd később hozzátartozóiknak panaszolták el, hogy parancsnokuk eladta őket a Wagner-csoportnak.
Ezzel párhuzamosan az orosz nacionalista, háborúpárti katonai bloggerek is nekimentek az elnöknek. A legharciasabb Igor Girkin, fedőnevén Sztrelkov, aki nyíltan elítéli Putyin elszántságának hiányát, hogy Oroszország teljes katonai potenciálját bevesse Ukrajnában. Egy másik hírhedt katonai bloggert, Vlagyimir Tatarszkijt április 2-án robbantották fel egy szentpétervári kávézóban, amely korábban Prigozsin tulajdonában volt. Az orosz kormány ukrán „terroristákat” vádolt, maga Prigozsin azonban kijelentette, hogy a támadást valószínűleg az általa orosz radikálisoknak nevezett személyek belharca okozta.
Putyin nem reagált nyilvánosan egyetlen blogger vagy magánhadsereg megjegyzéseire sem, minden jel szerint azonban fenyegetve érzi magát, és tart attól, hogy a gyengeség bármilyen jelét mutassa – amivel felfegyverkezett kritikusai visszaélhetnének.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök apja arcképével a németek elleni harcokban részt vevő hozzátartozójukra emlékező felvonulók között, a Halhatatlan Ezred menetén Moszkvában 2016. május 9-én. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu Agency / Getty Images)