A heves vitát követően a törvényjavaslatot az 577 fős alsóházban a jelenlévők közül 130-an szavazták meg 109 ellenében. A szövegről még a szenátusnak is szavaznia kell. Az eredeti javaslathoz képest az elfogadott szövegben az intézkedés alól pénzügyi okok miatt felmentést kaptak az 1500-nál kevesebb lakosú települések − közölte az MTI. 

A képviselők elfogadták azt a módosítást is, amely minden polgármesteri hivatalban szavatolja a köztársasági elnök portréjának kifüggesztését. Ez is évtizedek óta bevett gyakorlat a francia önkormányzatoknál, ahogy a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség nemzeti mottó megjelenítése a hivatalok külső homlokzatán, az 1789-es Emberi és polgári jogok nyilatkozatának pedig kifüggesztése a belső térben. Mindkét szokást kötelezővé teszi a törvényjavaslat.

Emmanuel Macron államfő pártja a szöveget Robert Schuman volt francia külügyminiszter 1950. május 9-i nyilatkozatának évfordulója alkalmából terjesztette be. Ezt a szöveget tekintik az európai együttműködés alapnyilatkozatának.

A nemzetgyűlési szavazás szerda este azonban heves vitává fajult. A beterjesztő Mathieu Lefevre kormánypárti képviselő a jelképes szöveg megosztó jellegét nem is tagadta.

Azok, akik nem tudják titkolni, hogy kínosan érzik magukat az európai zászló előtt, azt sem tudják eltitkolni, hogy burkolt Frexitről álmodnak, egyesek vörösről, mások pedig barnáról

− fogalmazott a képviselő a radikális baloldali és a szuverenista jobboldali ellenzékre célozva.

Az Engedetlen Franciaország nevű és a kommunista párt képviselői az elnöki pártnak a vitatott nyugdíjreformról való „elterelő hadműveleteként” értékelték a szöveg beterjesztését, aminek szerintük „semmilyen gyakorlati haszna nincsen”. A Marine Le Pen által irányított Nemzeti Tömörülés pedig úgy vélte, hogy az uniós zászló „semmilyen jelképet” nem jelent, mert „csak három szín létezik, amely előtt a franciák meghajolnak, az pedig a kék, fehér, piros” − mondta a vitában Jean-Philippe Tanguy képviselő a francia nemzeti zászlóra utalva.