Az olasz ’Ndrangheta bűnszervezet tagjai utáni nagyszabású nemzetközi hajtóvadászatot követően reflektorfénybe került a németországi pénzmosás. Vajon a szervezett bűnözés menedékre talált az országban?
Az összehangolt rajtaütés „semmit sem fog változtatni a maffia németországi működésében – állítja egy Olaszországban élő német újságíró, aki évek óta kutatja a maffia tevékenységét. – Néhány ember börtönbe kerül, de ez nem változtat a struktúrán” – mondta Petri Reski a Deutsche Wellének.
Olaszországban több mint száz, Németországban pedig több mint harminc embert tartóztattak le az Eureka műveletben, amelyben az Európát behálózó kábítószer- és fegyverkereskedelmet térképezték fel a három évig tartó nyomozásban. A dél-olaszországi Calabria régióból eredő ’Ndrangheta Európa egyik leggazdagabb és legerősebb bűnözői csoportja, amely világméretű pénzmosási műveletet épített ki a pénz elrejtésére.
A német szerzőt többször beperelték, sőt néhány esetben német bíróságok kötelezték könyvei egy részének átdolgozására.
Ezúttal a német hatóságok együttműködtek a nyomozásban, egyeseket olasz elfogatóparancs alapján vettek őrizetbe. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a német jog alapján nem eszközölhettek volna letartóztatásokat, ott ugyanis pusztán az a tény, hogy valaki bűnszervezet tagja, nem büntethető.
Tényleges bűncselekményt kell bizonyítani
– magyarázta Reski.
Így aztán Németország már régóta a szervezett bűnözés biztos menhelyeként híresült el. Az egykori keletnémet Türingia tartomány Németország 1991-es újraegyesítését követően vált a maffia fellegvárává, ahol az összeomlott bűnüldözés érdeklődésének hiányában az olasz maffia hatalmas ingatlanokat vásárolhatott fel. „Elképesztő pénzmozgásokról” beszélt 2012-ben Roberto Scarpinato, a szicíliai Palermo maffiaellenes főügyésze a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban, ahol felhívta a figyelmet a pénzmosás elleni törvények kiskapuira.
Németország azonban változatlanul készpénzbarát gazdaság. Az Európai Unió más tagországaival ellentétben a mai napig nem korlátozzák a készpénzes tranzakciókat. Spanyolországban a felső limit 2500, Olaszországban 1000, Görögországban pedig 500 euró. Magyarországon a havi készpénzfizetési korlát másfél millió forint, napi árfolyamon 4000 euró.
A német belügyminiszter, Nancy Faeser Németországban 10 000 eurós limit bevezetését tervezi, ami összhangban áll az uniós irányelvvel. Jogi szakértők viszont máris aggódnak, hogy vajon a fontolóra vett intézkedés összhangban áll-e a német alkotmánnyal.
Németországban jelenleg igazolás nélkül fizethetnek tízezer eurót bármiért. Három éve kicsit szigorítottak a szabályozáson: nemesfém vásárlása esetén kétezer eurónál magasabb készpénzfizetés esetén igazolványt kell felmutatni. Szinte paradicsomi körülmények a maffia számára – legalábbis ami a pénzmosást illeti.
Egészen a múlt hónapig, 2023 áprilisáig még ingatlanokat is lehetett készpénzért vásárolni, ami különösen jövedelmező volt Berlinben, ahol az ingatlanpiac csillagászati nyereséggel kecsegtet.
A szervezett bűnözői csoportok fedőcégek átláthatatlan hálózata révén évtizedek óta élnek a lehetőséggel – ez 2016, a Panama-iratok kiszivárgása óta köztudott. „Nem áttörés, de legalább részleges siker” – véli Andreas Frank, aki három évtizede tudósít a németországi pénzmosás kiskapuiról, és vizsgálja.
A pénzmosás aláássa a demokráciát Nyugat-Európában, ahol hiányzik a politikai akarat a probléma kezelésére – állította Dreckiges Geld, Piszkos pénz című, tavaly megjelent könyvében.
Szerinte nem tapasztalható javulás a pénzmosás elleni küzdelemben.
A szervezett bűnözés által okozott károkat folyamatosan alábecsülik – hangoztatja Frank, aki 2012-ben Scarpinato mellett a Bundestag bizottsága előtt tanúskodott. A maffia rendkívül veszélyes, és rombolja gazdaságot – mondta azzal érvelve, hogy a törvényes vállalkozások aligha versenyezhetnek a maffia által működtetett üzletekkel.
Eközben a bűnüldözés – sok más országhoz hasonlóan – Németországban is humán és forráshiánnyal küszködik. A pénzügyi hírszerzésnek felróják a lassú munkát, az állami ügyészségek pedig arra panaszkodnak, hogy képtelenek üldözni a hatáskörükön kívül eső bűncselekményeket, ami rendkívül megnehezíti az információk összehangolását.
Németországban nincs politikai akarat a maffia elleni harcra, ez a lényeg
– fogalmazott Reski, aki szerint a német politikusok a maffia befektetéseit gazdasági hajtóerőnek tekintik.
„Dől a pénz, és nem akarják tudni, honnan érkezik” – illusztrálta a helyzetet.
(Borítókép: Rendőrök vezetnek ki egy letartóztatott személyt a nyugat-németországi Hagenben 2023. május 3-án, a hírhedt olasz ’Ndrangheta maffia elleni, Európa-szerte zajló razzia alatt. Fotó: Alex Talash / AFP)