Królewiec – ennek az eredeti elnevezésnek a használatát javasolja a lengyel nyelvben egy varsói kormányzati szaktestület a szovjet időkből származó Kalinyingrád helyett. A Kreml szokatlanul élesen reagált a nyelvészeti-földrajzi-történelmi indítványra.
Az „őrültséggel határos” és „ellenséges cselekedet” – így minősítette Moszkva az azonnali hatályú kezdeményezést. „Tudjuk, hogy a történelem során Lengyelország időről időre belekergette magát az oroszok iránti gyűlölet őrületébe” – idézte a BBC Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagálását.
A város a második világháború előtt évszázadokon át Königsberg néven Kelet-Poroszország részeként a Porosz Hercegség székhelye és porosz királyok koronázóvárosa volt. A Królewiec a Königsberg lengyel fordítása. A második világháború után azonban a város és a tágabb régió szovjet közigazgatás alá került. A szovjetek Kalinyingrádnak nevezték át Mihail Kalinyin, a bolsevik forradalom egyik vezetője után.
A Szovjetunió felbomlása után Kalinyingrád Oroszország része maradt.
Miután Lengyelország és Litvánia közé ékelődött be, Oroszországtól földrajzilag elkülönített, ún. exklávé. A város stratégiai jelentőségű Moszkva számára, mivel Oroszország egyetlen jégmentes európai kikötője.
A Lengyel Köztársaságon kívüli földrajzi nevek egységesítésével foglalkozó szaktestület javasolta azonnali hatállyal, hogy a várost a lengyelesített Królewiec, az exklávé területét pedig Obwód Królewiecki elnevezéssel jelöljék. A Kalinyingrád elnevezés nem kötődik sem a városhoz, sem a régióhoz, Lengyelországban pedig „érzelmi és negatív” visszhangja van – érvelt a testület. A Królewiec egyébként a város ősrégi, hagyományos lengyel neve, a „ráerőltetett elnevezés” visszafordítása pedig részben az ukrajnai orosz invázió következménye.
A javaslat párhuzama a magyar nyelvben például, hogy Wien helyett Bécsnek nevezzük Ausztria fővárosát.
A névadó Mihail Kalinyin egyike volt annak a hat szovjet politikusnak, akik a szovjet kommunista párt központi bizottságának nevében aláírták azt a parancsot, amely alapján 1940-ben – a lengyel kormány óvatos becslése alapján – 15–22 ezer hadifogságba esett lengyel tisztet és főtisztet végeztek ki a katyni erdőkben.
Oroszország ukrajnai inváziója és propagandája késztette Lengyelországot arra, hogy újraértékelje a vitatott „ráerőltetett neveket” – indokolta döntését a szaktestület.
Minden országnak joga van ahhoz, hogy nyelvében a kulturális örökségét képező, hagyományos neveket használja, és nem kényszeríthető arra, hogy az általa elfogadhatatlannak tartott elnevezéseket alkalmazza
– érveltek a bizottság tagjai.
Moszkva kezdetben a nácikat okolta a katyni mészárlásért azok után, hogy a németek 1943-ban felfedezték a tömegsírokat. A Szovjetunió a második világháború után kommunista rendszert kényszerített Lengyelországra. Az áldozatok hozzátartozóit öt évtizeden át hallgatásra kényszerítették, és nyilvánosan nem beszélhettek a példátlan bűntényről, így sokan tudomást sem szereztek róla. Oroszország csak 1990-ben ismerte el felelősségét a mészárlásért.
A lengyel állami testület ajánlása nem kötelező érvényű, az intézmények azonban nagy valószínűséggel Królewiecnek fogják hívni Kalinyingrádot. A lengyel külügyminisztérium máris pozitívan értékelte a névváltoztatást.
A kilencvenes években számos, a néhai szovjet vezetőkről elnevezett város nyerte vissza eredeti nevét Oroszországban. Még a nagy forradalmár neve is fokozatosan a feledés homályába borul azok után, hogy Leningrádot újra Szentpétervárnak hívják. Kalinyingrád elnevezése azonban makacsul nem változott annak ellenére, hogy az egyik helyi gazdasági lapot Novij Kjonigsbergnek hívják, az orosz lakosság pedig gyakran Kjonig néven becézi rövidítve városát.
Ennek ellenére a varsói javaslatra bőszen reagált az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, aki válaszul a lengyel városnevek németesítését javasolta. „És természetesen nincs Lengyelország, csak a Varsói Hercegség, vagy Lengyel Királyság az Orosz Föderáció részeként, az Orosz Birodalom utódjaként” – üzente Dmitrij Medvegyev.
Ukrajna orosz megszállása után Lengyelország megerősítette határát az exklávéval. A lengyel hadsereg ideiglenes, 2,5 méter magas szögesdrótkerítést állított fel, áprilisban pedig megkezdte a 232 kilométer hosszú határ mentén kamerák és mozgásérzékelők telepítését. A határátkelőknél páncéltörő akadályokat helyeztek el.
A lengyel illetékesek amiatt aggódnak, hogy Oroszország új migránsútvonalként használhatja a határt az Európai Unióba, miután megnövekedett a Kalinyingrádba irányuló közvetlen járatok száma a Közel-Keletről.
Korábban Lengyelország 5,5 méter magas acélkerítést emelt a Fehéroroszországgal közös határ egy részén, miután egyre több migráns érkezett onnan Lengyelországba, Litvániába és Lettországba.
(Borítókép: Kalinyingrád. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)