A The Economist felmérése szerint nem túlzás az állítás, hogy Vlagyimir Putyin „halálos fegyverként” használta az energiaárak megnövekedését. Felmérésük szerint 68 ezerrel kevesebb ember halt volna meg, ha a villamos energia ára tavaly télen ugyanannyiba került volna, mint 2020-ban.
Miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használta az Európa felé irányuló orosz gázellátást: csökkentette az Európába irányuló gázexportot, és az árak megugrottak.
Bár a nagykereskedelmi költségek mostanra az egész kontinensen csökkentek, a két évvel korábbihoz képest ezen a télen az elektromosság 69, a gáz 145 százalékkal drágult – írja a The Economist.
Mint arra a lap is rávilágít, a magas energiaár emberi életekbe került, ugyanis a felfűtetlen lakásokban jelentkező hideg körülmények miatt megnő a szív- és légúti problémák kockázata.
Annak értékeléséhez, hogy az elmúlt télen bekövetkezett halálozások hogyan viszonyulnak a korábbiakhoz, a The Economist készített egy felmérést, amelyben a halálozás egy általános mérőszámát használták, a többlethalálozást.
Modelljükben a 2015 és 2019 közötti halálozási adatokat vetették össze a mostani téliekkel. 28 európai országot vizsgáltak, a várt adatoknál pedig 149 ezerrel többen haltak meg 2022 novembere és 2023 februárja között, ami 7,8 százalékos emelkedést jelent.
Meglátásuk szerint számos tényező magyarázhatja ezt a növekedést. A tavaly télen elhunytak közül közel 60 ezren haltak meg koronavírusban.
Valószínűleg a betegség közvetve vagy közvetlenül hozzájárult ehhez, de nem valószínű, hogy ez okozta a tavaly téli hullámot. 2020 márciusa és 2022 szeptembere között a hivatalos koronavírus-halálozások száma az összes többlethalálozás 79 százaléka volt a vizsgált 28 országban, míg tavaly télen csak 40 százalék volt.
Az időjárás és a decemberi hideg is befolyásolhatta a halálozási arány növekedését, mivel azonban a tavalyi tél enyhébb volt a 2015–2019 közötti átlagnál, így önmagában a hideg sem lehet felelőse a további többlethalálozásoknak.
Úgy tűnik azonban, hogy a magas energiaárak hatással lehettek a halálozások növekedésére. A lap modellje figyelembe vette az egyes országok demográfiai sajátosságait, az energiaárakat és a koronavírusos halálesetek számát. Becsléseik szerint a kilowattóránkénti 0,10 eurónyi áramáremelkedés mintegy 2,2 százalékkal emelte meg az országok heti halálozási arányát.
Így tehát ha a villamos energia ára tavaly télen ugyanannyiba került volna, mint 2020-ban, a modell szerint 68 ezerrel kevesebb ember halt volna meg.
Úgy vélik, a halálozások száma magasabb lehetett volna, ha az európai kormányok nem tesznek energiaárakat csökkentő beavatkozásokat, amelyek 26 ezer életet mentettek meg.
(Borítókép: STR / NurPhoto / Getty Images)