Nagybani vásárlóként az Európai Unió – némi késéssel – elindította a közös gázbeszerzés első fordulóját. A cél az árak stabilizálása. Rövid idő alatt a célmennyiség szinte egészére jelentkeztek vevők. A nemzetközi tendert az év végéig kéthavonta megismétlik.
Az Európai Bizottság a hét derekán hirdette meg a gázértékesítők számára kiírt pályázat első fordulóját, hogy a közös gázbeszerzéssel az uniós vevők megbízható beszállítókat találjanak méltányos áron.
„Most először élünk az Európai Unió közös gazdasági súlyával az energiaellátás biztonságának fokozása és a magas gázárak elleni küzdelem érdekében” – idézte az Euroactiv az Európai Bizottság alelnökét. Maros Sefcsovity történelmi mérföldkőnek nevezte a lépést.
A platform célja, hogy az uniós vállalatok földgáz iránti igényeit összehozza a nemzetközi értékesítőkkel, és szavatolja Európa ellátását a tél átvészeléséhez. Az első pályázat alig ötnapos, és a 2023 júniusa és a 2024 májusa közötti szállításokra terjed ki. A gáztárolási szabályozással összhangban az uniós tagországok kötelesek szükségleteik legalább 15 százalékát a közös beszerzés révén megvásárolni. A mennyiség 13,5 milliárd köbméter gáznak felel meg.
Az európai vállalatok az első körben eddig összesen 11,6 milliárd köbméter beszerzésére nyújtottak be igényt, ami alig marad el az általános céltól. A rendelt mennyiségből 2,8 milliárd köbmétert cseppfolyósított formában, a fennmaradt mennyiséget gázvezetéken rendelték.
A piac reakciója pozitív és biztató.
Hetvenhét európai vállalat jelentette be igényét, ami után Brüsszel „minden megbízható nemzetközi beszállítót” ajánlattételre szólított fel. A bizottsági alelnök szerint az ellátók részéről már most „nagyon komoly érdeklődés” mutatkozik az új piac iránt, amely az Európai Unió tagországai mellett az energiaközösséghez tartozó tagjelöltekre, köztük Ukrajnára, Moldovára és a Nyugat-Balkánra is kiterjed.
A pályázati eljárás során a vevők és az értékesítők közvetlen kapcsolatba lépnek, megkezdik a tárgyalásokat, amelyek „remélhetőleg kereskedelmi szerződések aláírásához” és potenciálisan hosszabb távú kapcsolatokhoz vezetnek majd.
Az első becslések szerint a következő három évben 24 milliárd köbméterre tehető a közösség 27 országának és a társult országoknak a közös kereslete.
A nemzetközi gázpiacok rendkívül feszesek, mivel az LNG, a cseppfolyósított földgáz idei mennyiségének zöme már vevőre talált, így Európa kiszolgáltatott helyzetben van az idei gázellátás és a tárolók téli feltöltése tekintetében.
A közös platform jó lépés, de kérdéses, eléggé ösztönző-e használata – véli a Bruegel gazdasági agytröszt munkatársa. Vajon működni fog-e, és képes lesz-e jelentős mennyiségeket vonzására annak ismeretében, hogy „a különösen nagy szereplőknek nem kimondott érdeke a részvétel a kezdeményezésben” – figyelmeztetett Simone Tagliapietra.
A platform célja, hogy Európát vásárlóerejének kihasználásával erősebb piaci versenytárssá tegye, másrészt megelőzze, hogy az uniós országok egymást túllicitálva feljebb nyomják az árakat.
Kulcsfontosságú, hogy a beszállítók kellő mennyiséget kínáljanak jó áron, „mert az európai ipar versenyképességének fenntartása érdekében továbbra is az alacsonyabb tartományba kell szorítanunk a gázárakat Európában” – hangoztatta az uniós alelnök.
Európa „globálisan a legfontosabb gázvásárló” – válaszolta arra a kérdésre, hogy a globális szállítók más helyett miért épp az uniós piacot választanák a földgáz értékesítésére.
Brüsszel – szavai szerint – óriási erőfeszítéseket fektetett abba, hogy a tagállamok kisebb szereplői is labdába rúghassanak, és hozzájuthassanak a szükséges energiához. A nemzetközi ajánlattevők tapasztalják, hogy a piackutatást más végezte el helyettük, ráadásul ingyen.
A pályázati eljárást az év végéig kéthavonta megismétlik. Az Európai Bizottság szerint az uniós országok „túlnyomó többségének” vállalatai már igénybe vették a platformot, a kötelezettség pedig az év végéig mindenkire kiterjed.
(Borítókép: a baumgarteni Közép-európai Gáztározó (Central European Gas Hub - CEGH). Fotó: Robert Jáger / MTI / EPA)