Egyre valószínűbb, hogy a Mol és az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető fél tárgyalásain, amely a jövőbeni tranzitdíjak mértékéről szólt, az ukránok úgy hivatkoztak Ursula von der Leyen kabinetjére, hogy annak nem volt erről tudomása. Lapunk tegnap közölte azt az értésülését, amely szerint ezek a tárgyalások megrekedtek, mert a magyar vállalat az ukrán cég egy levelét zsarolásként értelmezte. Az ügyben újra megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, az Európai Bizottságot és a Molt is.
Mint arról több forrás alapján szerdán beszámoltunk, az Index úgy értesült, zsákutcába jutottak a Mol tárgyalásai az olajvezetékek működtetésével foglalkozó ukrán UkrTransNafta céggel az orosz olaj behozatalánál esedékes tranzitdíjakról.
A tárgyalások egy pontján állítólag az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozások is szóba kerültek, amit egy, a Molnak elküldött levél szerint az ukrán cég vezetője, Volodimir Tsepanda túl szigorúnak tartott, és azt állította, hogy Ursula von der Leyenéktől korábban azt az üzenetet kapta, hogy amennyiben a magyarok nem hajlandóak az elsősorban ukrán gabonára vonatkozó szabályozásokon enyhíteni, akkor nyugodtan állítsák le a kőolajszállítást Magyarország felé.
Mint a cikkünkben megjegyeztük, a Mol az ügy miatt segítséget kért a magyar külügyminisztériumtól. Az ügy kapcsán megkerestük Menczer Tamás külügyi államtitkárt, aki az Index kérdésére megerősítette, hogy a magyar olaj- és gázipari vállalat valóban segítséget kért a magyar kormánytól.
Azt tudom megerősíteni, hogy a Mol segítséget kért az ügyben. A kijevi nagykövetség természetesen felvette a kapcsolatot az ukrán külügyminisztériummal és lehetőséget kért az ügy tisztázására
– válaszolt Menczer Tamás a kérdésünkre.
Az államtitkár elmondta, a Mol segítséggel fordult hozzájuk, de a jelenlegi helyzetben nem mondhat többet. Arra a kérdésünkre, hogy az ukrán külügyminisztériumtól érkezett-e már válasz, csak annyit válaszolt, hogy „még itt nem tartunk”, de „a jelzés tőlünk elment ezzel az igénnyel kapcsolatban és várjuk a visszajelzést”.
Mint azt a szerdai cikkünkben írtuk, az ukrán cégvezető által belebegtetett üzenet – amiben azt állította, az Európai Bizottság a kőolajvezeték leállítását javasolhatta – könnyen elképzelhető, hogy nem is létezik, azt csak a tárgyalási pozícióik javítása érdekében lebegtethették be.
Az Index emiatt megkereste az Európai Bizottság külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szóvivőjét is, amiben azt kérdeztük, hogy Ursula von der Leyen beszélt-e valaha az UkrTransNafta vezérigazgatójával, Volodimir Tsepandával, illetve a Bizottság valaha javasolt-e olyat személyesen neki vagy akár egy ukrán tisztviselőnek, amiben azt sugallmazhatta, hogy az ukrán cég akár le is állíthatja kőolaj exportját a Barátság kőolajvezetéken.
Az Európai Bizottság rövid válaszában azt írta, Ursula von der Leyen sosem tárgyalt az UkrTransNafta vezérigazgatójával, illetve sosem fogalmazott meg semmilyen lépést a Barátság kőolajvezeték kapcsán. Rövid válaszát az Európai Bizottság szóvivője azzal zárta, hogy
az ukrán gabonakérdés és a Barátság kőolajvezeték között soha nem is volt kapcsolat.
A teljes válasz magyarra fordítva az alább olvasható:
Von der Leyen elnökasszony soha nem állt kapcsolatban az említett vezérigazgatóval. Soha senkinek nem javasolt bármilyen lépést a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatosan. Harmadszor pedig, nincs kapcsolat [az ukrán –szerk.] gabonakérdés és a Barátság kőolajvezeték között.
Az üggyel kapcsolatban kérdéseinkkel természetesen megkerestük szóban és írásban is a Mol Nyrt. illetékeseit is. A magyar multinacionális olaj- és gázipari vállalat azonban cikkünk megjelenéséig elhárította a megszólalás lehetőségét. Állításuk szerint ebben az ügyben hivatalos nyilatkozatot semmilyen formában nem tettek sem szerdán, sem csütörtökön.
(Borítókép: Index)