A görög választások körül sok a bizonytalanság, elsősorban a közvélemény-kutatások miatt. A helyzetet a válságon kívül az elmúlt időszakban elharapódzó rendőri brutalitás is tetézi.
Görögországban május 21-én, vasárnap tartják az országos választásokat. Az új kormány megalakulása ugyanakkor rendkívül bizonytalan, a vezető politikusok pedig azoknak a jelenlegi közvélemény-kutatásoknak a hitelességét is megkérdőjelezik, amelyek a kormányzó konzervatívokat favorizálják.
A választást az új választójogi törvény alapján rendezik meg, első körben arányos rendszert alkalmazva. Elemzők becslése szerint egy egyedül kormányozni kívánó pártnak az összes szavazat 46 százalékát kellene megszereznie, ellenkező esetben a legerősebb pártnak koalíciós kormány megalakításáról kellene tárgyalnia, ami nem túl megszokott a görög politikában.
A három fő párt a pályán a kormányzó Új Demokrácia (ND), a legnagyobb baloldali ellenzéki Sziriza, valamint a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK). Ha a koalíciós kormányról szóló tárgyalások kudarcot vallanak, júliusban második fordulót tartanak, ahol egy pártnak vagy a pártoknak a szavazatok közel 37 százalékára lesz szüksége a kormányalakításhoz.
Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök konzervatív pártja azt ígéri, hogy fenntartja az erőteljes növekedést, és növeli a béreket, hogy azok megközelítsék az Európai Unió átlagát. Szerintük Görögország visszaszerezheti a befektetési besorolású hitelminősítést, középtávon 3 százalékos növekedést érhet el, és a mostani 171,3 százalékról 2030-ra a GDP 120 százalékára csökkentheti az államadósságot. A párt 2025-ig az infláció csökkentését is ígéri a jelenlegi 4,5 százalékról 2 százalékra.
A baloldali Aléxisz Cíprasz 2015-től 2019-ig volt miniszterelnök, ígérete szerint pedig pártja növelni fogja a béreket és a nyugdíjakat, valamint megvédi a munkavállalókat. Cíprasz a megválasztása esetén 50 napos tervet is ígér, amelynek keretében 2023. július 1-től 880 euróra emelné a havi minimálbért, a 40 órás munkahetet 35 órásra csökkentené, és 10 százalékkal növelné a béreket a közszférában.
A közvélemény-kutatások szerint az ND 37,2 százalékkal megnyerné a választásokat, míg a Sziriza valamivel több mint 30 százalékot szerezne. Rajtuk kívül a 3 százalékos bejutási küszöböt még a PASOK, a kommunisták, az Európai Realista Elégedetlenségi Front (MeRA25) és az Új Jobboldal (EL) ugraná meg.
Az athéni tőzsdén működő multinacionális cégek ugyanakkor hagyományos és költségesebb szavazási módszerrel, azaz személyes kérdőív kitöltésével saját közvélemény-kutatást végeznek. Speciális algoritmusok segítségével elemzik más közvélemény-kutató cégek közzétett eredményeit is, figyelembe véve a korábbi választási időszakokban mutatott eltéréseket és hozzárendelve a megfelelő pontossági együtthatót.
A becslések jelentősen eltérnek a közzétett közvélemény-kutatásoktól, és nagyon kiélezett versenyt mutatnak az Új Demokrácia és a Sziriza között.
A felmérés szerint az Új Demokrácia 1 millió 890 ezer szavazatot kapna, ezt követi a Sziriza 1 millió 860 ezer szavazattal és a PASOK 510 ezerrel.
Fokasz Níkosz egyetemi tanár úgy látja, az Új Demokráciának van a legnagyobb esélye megnyerni a választásokat, ugyanakkor fölhívta rá a figyelmet, hogy évtizedek óta először alkalmaznak arányos választási rendszert, ami azt is jelenti egyben, hogy 40 százalékos eredmény alatt nem lehet egypárti kormányt alakítani.
Az első és a harmadik helyezett párt ugyanakkor már kiadhat többséget, utóbbi pedig gyakorlatilag egyértelmű, hogy a PASOK lesz.
A PASOK hajlandó leülni koalíciós tárgyalásra, de csak azzal a feltétellel, hogy Micotákisz és Ciprász sem lehet miniszterelnök
– mutatott rá Fokasz Níkosz, aki szerint nem nagyon várhatunk kompromisszumkészséget a párttól ebben a kérdésben.
A PASOK ugyanakkor dilemma előtt áll. Fokasz Níkosz szerint azért szabnak komoly feltételeket a koalíciós kormányzásnak, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ezekből a szituációkból kisebbik kormánypártként mindig ők jöttek ki rosszul. Ugyanakkor ha miattuk nem sikerül kormányt alakítani, akkor a megismételt választásokon megbüntethetik őket a választók.
A görög alkotmány rendkívül szigorú a kormányalakítást illetően. Erre három napot ad a győztes pártnak, és ha annak nem sikerül, akkor három napot kap a második és a harmadik helyezett is. Ha így sem sikerül megállapodni, akkor a parlamentet föloszlatják, és 40 napon belül új választásokat írnak ki, ahol viszont már nem arányos a választási rendszer, és az első voksoláson győztes párt bónusz parlamenti helyeket kap, ami jelen esetben Micotákisz malmára hajthatja a vizet.
Ne nézzék a közvélemény-kutatásokat
– mondta nemrégiben Cíprasz a támogatóinak a Thesszalonikiben tartott beszédében.
Fokasz Níkosz elárulta, a 2019-es választások előtt is hasonló volt a helyzet, ugyanis akkor a végül győztes Új Demokrácia közvélemény-kutatásokon produkált eredményét folyamatosan megkérdőjelezte az ellenzék, és ezek a vádak a választások tisztaságát is érték.
Túl sok a bizonytalan változó
– fogalmazott Fokasz Níkosz, aki elmondta, 400 ezer új szavazópolgárral kell számolni, ami annak is köszönhető, hogy a választási korhatárt levitték 17 évre. A szakértő szerint a fiatalok nagy része a Szirizára vagy attól balra lévő pártokra fog szavazni, azonban a legnagyobb bizonytalansági tényező esetükben maga a választásokon való részvétel.
A Sziriza ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányzó párt támogatottsága nem növekszik, különösen alig néhány héttel egy halálos vonatbaleset után, amelyben 57 ember meghalt.
A halálos vonatbalesetet követő közelmúltbeli tiltakozások során a rendőrséget azzal vádolták, hogy indokolatlan erőszakot alkalmazott békés megmozdulások során, és több videó is leleplezte a brutalitást. Egy esetben a rendőrök békés motoros tüntetők csoportja felé rohantak, és petárdákat dobtak a lábuk elé.
A rendőrfőnököt márciusban leváltották, aki ugyanakkor nyílt levélben védte magát, és politikusokat hibáztatott, mondván, hogy
nem lesz senkinek a bűnbakja.
Az ellenzék a rendőrséget és az azt felügyelő belügyminisztériumot is hibáztatja. A görög ombudsman adatai szerint 2022-ben 50 százalékkal nőttek a polgárok rendőrséggel szembeni panaszai 2019-hez, a járvány előtti utolsó évhez képest, és 14 százalékkal nőtt a rasszista indíttatású rendőri fellépések száma.
Fokasz Níkosz ugyanakkor úgy látja, a rendőri fellépések nem lépték túl a Görögországban szokásos évtizedes átlagot, az országban elmondása szerint a közepes méretű felvonulások is gyakran a tüntetők és a rendőrök közötti erőszakos összecsapásokban végződnek.
„Az elmúlt évek ebből a szempontból nem voltak kirívóak, viszont a Predator-ügy már annál inkább” – mutatott rá Fokasz Níkosz. Arról tavaly nyáron az Indexen is beszámoltunk, hogy
egy görög EP-képviselőt és ellenzéki vezetőt figyeltek meg a Predator kémszoftverrel, amely a Pegasus egyszerűbb verziója.
A görög kormány tavalyi közleménye szerint a hatóságoknak sürgősen ki kell vizsgálniuk az esetet, emellett határozottan tagadták a Predator használatát. A szoftvert az észak-macedóniai székhelyű Cytrox cég forgalmazta. A Meta és a Google dokumentálta a valósághűnek tűnő hivatkozások használatát, amelyek a főbb görög webhelyeket utánozzák, és a személyes mobileszközök megfertőzésére használják őket a kémprogramokon keresztül.
A kísérlet nem sokkal az után történt, hogy egy hasonló próbálkozást tettek Tanaszisz Koukakisz, egy görög oknyomozó újságíró telefonjának megfertőzésére, ez végül sikerült is, mivel Koukakisz rákattintott a kapott linkre. A görög kormány tavaly áprilisban cáfolta, hogy ő állna a „fertőzés” mögött. Níkosz Androulakisz görög ellenzéki politikus keresetet is benyújtott Görögország legfelsőbb bíróságához, hogy megpróbálja rákényszeríteni a görög hatóságokat a vizsgálatra.
(Borítókép: Kiriákosz Micotákisz 2023. április 24-én. Fotó: Nicolas Koutsokostas / NurPhoto / Getty Images)