Az Európai Unióban senki sem kíván teljes mértékben leválni Kínáról, hiszen napi szinten 2,3 milliárd euró értékű kereskedelem bonyolódik le a két fél között, inkább a Kínától való túlzott függőségek csökkentésére törekszünk – jelentette ki Josep Borrell, az unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
Borrell elmondta, a Bizottság a függés csökkentésének érdekében gazdasági biztonságról szóló stratégián dolgozik, amelyet a következő napokban mutat be. Hangsúlyozta:
az unió elvárja Kínától, hogy használja a befolyását, és gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború mielőbbi befejezése érdekében.
„Attól tartottunk, hogy Kína fegyverekkel támogatja majd Oroszországot, ami egész biztosan károsította volna a Pekinggel való kapcsolatainkat, de egyelőre nem ez a helyzet” – fűzte hozzá.
A főképviselő a külügyminiszteri tanácskozás napirendjét taglalva elmondta, a tagországok diplomáciai vezetői politikai vitát tartanak a már hatályban lévő, Oroszország elleni korlátozó intézkedések kikerülését akadályozó legújabb szankciós csomagról, illetve az Békekeretből történő újabb 500 millió eurós kifizetésről ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására. Azzal kapcsolatban, Magyarország blokkolja-e ezeket a lépéseket, Borrell elmondta:
Ez nem csak Magyarországról szól, mivel az új szankciócsomagnak vannak olyan sajátos szempontjai, amelyek miatt sok ország meg akarja majd vitatni. Ezért nagyon fontos politikai vitát folytatni arról, hogy ez miként érintené az egyes tagállamokat. A problémák megoldásának egyetlen módja a megbeszélés.
Borrell üdvözölte, hogy múlt heti találkozójukon a világ legfejlettebb gazdasággal rendelkező országai, a G7-ek úgy döntöttek, előkészítik a terepet ahhoz, hogy Ukrajna megkapja a szükséges F–16-os vadászgépeket. Mint mondta, a pilóták kiképzése már megkezdődött, bízik abban, hogy Ukrajna hamarosan megkapja ezeket a védelmi eszközöket.
Hétfőn tíz uniós tagállam külügyminisztere külön megbeszélést tart Brüsszelben annak érdekében, hogy előmozdítsa azt a német javaslatot, miszerint a hatékonyság és a nemzetközi súly növelése érdekében külpolitikai kérdésekben egyhangúság helyett minősített többséggel hozzanak döntéseket.
Ezt Németországon kívül Spanyolország, Belgium, Szlovénia, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Románia, Franciaország és Olaszország is támogatja. Borrell ezzel kapcsolatban kijelentette, mindig is a minősített többségi szavazás mellett állt, mert több esetben bebizonyosodott:
egyhangúsággal nagyon hosszadalmas a döntéshozatali folyamat.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszer szerint az EU-nak egységesen, szolidárisan, ugyanakkor hatékonyan kell fellépnie a nemzetközi ügyekben, és a minősített többségi döntéshozatal ezt a célt szolgálná. Megerősítette, Spanyolország, amint június 1-én átveszi az unió soros elnökségét, ez irányban fog nyomást gyakorolni.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azt nyilatkozta: „a múltban azt tapasztaltuk, hogy nem találtunk egyhangúságot, amikor arra volt szükség, így nem jutottunk előre globális politikai szereplőként”. Hozzátette, a kezdeményezést támogató tíz tagállam nem „forradalmat” javasol, hanem annak megfontolását, hogy mit lehet tenni a meglévő szerződések keretein belül annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon az unió kül- és biztonságpolitikája – összegezte az MTI.
(Borítókép: Josep Borrell 2020. május 26-án. Fotó: Pool / Getty Images)