Hétvégén kezdődött a világ gazdaságilag legfejlettebb demokratikus országokat tömörítő G7-ek háromnapos csúcstalálkozója, amelynek házigazdája ezúttal Japán volt. A csúcstalálkozón több témát is érintettek, azonban a legfontosabb téma még csak nem is volt napirendi pont: ez pedig a Volodimir Zelenszkij által már régóta vágyott amerikai F–16-os vadászrepülőgépek.
A G7-csúcstalálkozót ezúttal egy rendkívül szimbolikus helyen, az 1945-ben amerikai atombombával elpusztított Hirosimában tartották. A helyszínválasztás nem véletlen a házigazda Kisida Fumio japán miniszterelnök részéről: a japán kormányfő kollégáinak azt szerette volna megmutatni, milyen rombolásra képes egy atombomba – a résztvevőket emiatt a hirosimai atombomba-támadást bemutató múzeumba is elvitték.
Ahogy 2022. február 24-e óta minden G7-találkozón, a legfontosabb téma ezúttal is Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja volt, és a csúcstalálkozón részt vevő állam- és kormányfők azt vitatták meg, hogy milyen további szankciókat vethetnének ki Oroszországgal szemben, és hogyan tudnák segíteni Ukrajnát honvédő háborújában.
Ezenkívül az egyik legfontosabb napirendi pont a Kínával kapcsolatos közös pozíció kialakítása volt.
Ebben már a csúcstalálkozót megelőzően is éles viták voltak Emmanuel Macron francia elnök – az Olaf Scholzhoz hasonló – pragmatistább hozzáállása miatt, miközben más nyugati országok ennél keményebb fellépést várnának el az immáron a világpolitikában békéltető szerepben fellépő ázsiai országgal szemben. Ilyen például az Egyesült Királyságot bő egy hónapig vezető Liz Truss bukott miniszterelnök, aki Tajvanon tartott látogatása alatt próbálta rávenni – és nem mellesleg gyengíteni – az őt követő Rishi Sunakot, hogy határozottabb Kína-politikát vár el tőle.
A rendes G7-tagállamokon – Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és az Európai Unió – kívül további országokat is meghívtak, kizárólag a globális délről: így Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, India, Indonézia és Vietnám állam- és kormányfői is meghívást kaptak, de szintén jelen volt az Afrikai Unió jelenlegi soros elnöki pozícióját betöltő Comore-szigetek, ahogy a Csendes-óceáni Fórumot is a jelenlegi elnökséget betöltő Cook-szigetek képviselte.
A csúcstalálkozó első napját a Kína-kérdés dominálta: a G7-es állam- és kormányfők ugyanis nem teljesen értettek abban egyet, hogy a jövőben milyen kapcsolatokat kéne az ázsiai országgal ápolniuk. Több ország is már riválisként tekint az ázsiai államra, ezért harciasabb fellépést várnának el, míg a nemrég Kínában járt, illetve ott az európai stratégiai autonómiáról beszélő Emmanuel Macron francia elnök szerint nem szabad eszkalálni a helyzetet Pekinggel szemben.
Annak ellenére, hogy Macronhoz hasonlóan látja Kína helyzetét Olaf Scholz német kancellár is, a sajtóhírek szerint Macron annyira határozottan képviselte az álláspontját, hogy a hasonló álláspontot képviselő németeknek túl sokat meg se kellett szólalniuk.
Kínát az oroszokkal ápolt kapcsolata – és háborúban betöltött állítólagos szerepe – miatt már korábban is több nyugati ország kritizálta, ugyanakkor a mostani csúcstalálkozón az is szóba került, hogy az elmúlt hónapokban több kínai rendőrőrsöt is találtak más országokban, ami miatt azzal vádolták meg Pekinget, hogy beleszólnak más országok belügyeibe. Ezenkívül azt is vizsgálták, Kína visszaél-e a kereskedelmi politikájával, ahogy Tajvan helyzetéről is tárgyaltak a G7-ek.
Annak ellenére, hogy parázs vita alakult ki az ázsiai országról, végül azért sikerült kompromisszumot találni a résztvevőknek: a záródokumentumban többek között azt írják, „konstruktív és stabil kapcsolatokat” szeretnének kialakítani Pekinggel, mivel az ázsiai ország nemzetközi politikában betöltött szerepe és gazdasági ereje ezt kívánja, ahogy a különböző világszintű kihívásoknál is fontos szerep járulhat rá. Ugyanakkor bizonyos esetekben aggodalommal tölti el őket Kína politikája, amit közvetlenül szeretnének megvitatni a kínai vezetéssel.
Ezenkívül elítélték Kína más országokban működtetett rendőrőrseit, ahogy a délkelet-ázsiai tengeren való terjeszkedését. Emellett
arra kérték Pekinget, hogy tegyen meg mindent az orosz agresszió minél mihamarabbi befejezése érdekében.
Tajvan kapcsán a békés megoldás előmozdításában érdekeltek, és a záródokumentumban a G7-tagok mindössze aggodalmaikat fejezték ki az emberi jogok kínai megsértése kapcsán.
Mint azt a Politico hírlevele is megjegyzi, a háromnapos csúcstalálkozó programtáblája a megszokottakhoz képest nem volt túl sűrű – mint írják, voltak olyan vezetők, akik házastársukat is elhozták a csúcsra –, ugyanakkor Zelenszkij érkezése ezt kicsit felborította: ugyan többen is tudták már a találkozó kezdetén, pénteken, hogy miután végez az Arab Ligával való tárgyalásával az ukrán elnök, akkor a G7-csúcsra is várják, de a várthoz képest végül egy nappal korábban érkezett, ami miatt a Politico szerint kicsit kapkodóvá vált a csúcstalálkozó.
Zelenszkij célja a csúcstalálkozón elég egyértelmű volt. A nemrégiben Európában több államot is meglátogató ukrán elnök már régóta kommunikálja, hogy mi szerepel Ukrajna kívánságlistájának élén, ha katonai támogatásokról van szó:
ez pedig a fejlett, többdimenziós vadászrepülőgép, az amerikai fejlesztésű F–16-os.
Legutóbb például Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy szeretne létrehozni egy vadászgép-koalíciót, ami úgy tűnik, lassan sikerül is neki: a G7-ek közül többen is jelezték, hogy hajlandóak adni az Ukrajna által régóta vágyott fegyverből, és ami legfontosabb, az eddig ezt blokkoló Joe Biden amerikai elnök is beállt a támogatók közé, igaz, jelenleg ők még csak kiképzést ígértek, repülőt nem.
Ugyanakkor arról elég eltérő vélemények láttak napvilágot, Ukrajna mikor kaphatja meg az első F–16-osait: az ukrán védelmi miniszter tanácsadója, Jurij Szak a Politicónak arról beszélt, hogy az elsők között Hollandia ajánlhatja fel az F–16-osait, mivel a nyugat-európai ország 2024 májusában azokat amúgy is leselejtezné. Ugyanakkor a lap más forrásokból úgy értesült, hogy több európai ország is azt szeretné, ha közösen jelentenék be a fegyvertámogatást.
Míg más európai országok azt várják, Bidenék ne csak kiképzést ígérjenek, hanem csakúgy, mint a tankoknál, úgy a negyedik generációs vadászbombázó kapcsán is a többi országot vezetve ajánljon fel sajátjai közül Ukrajnának – erre pedig az Egyesült Államok jelenleg nem hajlandó.
Ráadásul az Egyesült Államokban hiába kezdték meg két ukrán pilóta kiképzését, szakértők szerint
a kiképzés akár egy teljes évbe is telhet,
így kicsit túlzóan optimistának tűnik Szak kijelentése, miszerint már ősszel hadrendbe is állhatnának az ukrán légvédelemnél az F–16-osok. Igaz, más források szerint az ukrajnai háború miatt elképzelhető, hogy gyorsított eljárásban nem a teljes kiképzést kapnák meg a pilóták és a repülőgépet karbantartó személyzet.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikák összehangolása és a közös Kína-politika kialakítása mellett a G7-csúcstalálkozó másik célja az volt, hogy a globális Dél több meghatározó országát – elsősorban Indiát és az utóbbi időben amellett érvelő Brazíliát, hogy Ukrajnának bizonyos területeiről le kellene mondania a béke érdekében – meggyőzzék, hogy az orosz–ukrán konfliktus miatt – ha nem is szakítanák meg teljesen kapcsolataikat Oroszországgal, de – legyenek nyitottabbak az Ukrajnával való együttműködésre és segítségre.
Így a meghívottak között volt Narendra Modi, India miniszterelnöke, illetve a nemrég ismét brazil elnöknek választott, a röviden csak Lulának nevezett Luis Inácio da Silva is.
Modival leginkább a G7-ek amiatt tárgyaltak, hogy országa a jövőben ne vásároljon nyersanyagot Oroszországtól – e kapcsán még Zelenszkijjel is tárgyalt négyszemközt. Modi a tárgyalásról elmondta, India mindent megtesz annak érdekében, hogy a konfliktust minél hamarabb lezárhassák, ugyanakkor kijelentette: szerinte a háború több dimenzióban hat az egész világra, és szerinte nem lehet csak politikailag vagy gazdaságilag keretezni a problémát – ugyan nem mondta ki, de ez egyben azt is jelenti, hogy szerinte a megoldás sem lehet kizárólag politikai vagy gazdasági.
Ugyanakkor a nemrégiben az Egyesült Államokat és Nyugatot háborúra buzdítással megvádoló Lula meggyőzése már nem sikerült ennyire jól: a brazil elnök a Reutersnek azt nyilatkozta, annak ellenére, hogy be volt tervezve egy brazil–ukrán találkozó,
Zelenszkijék sokáig megváratták, így végül nem is jött össze a találkozó a brazil és az ukrán államfő között.
Ezenkívül sajtóhírek szerint Lula csapata eleve úgy érezte, hogy „csapdába csalták” őket az ukrán elnök előre be nem jelentett meghívásával.
Nem meglepő mód, a két leginkább tárgyalt ország nem igazán örült annak, hogy a mostani csúcstalálkozón a nyugati országok és szövetségeseik kiemelt figyelmet szántak nekik.
Moszkva már korábban bejelentette, hogy ha Ukrajna kap F–16-os vadászbombázókat, az „óriási kockázatokat rejt”, míg a Reuters információi szerint a kínai külügyminisztérium behívatta Japán kínai nagykövetét, hogy kifejezze haragját a G7 „Kínával kapcsolatos kérdések körüli felhajtások” miatt.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij a G7-csúcstalálkozón, Hirosimában 2023. május 21-én. Fotó: Louise Delmotte / AP Photo / Bloomberg / Getty Images)