Bár Európa energiaellátása a korábbi félelmekkel ellentétben nem omlott össze, a gázpiacon továbbra is fenn fog maradni egy tartós, másfél-kétszeres árkülönbség a korábbi évekhez képest – világított rá elemzésében a Makronóm Intézet. A gazdaságkutató szervezet azt is megvizsgálta, mely országok profitáltak leginkább a gázárak száguldásából.
Az energia folyamatos biztosításának komoly ára van: az orosz gáz aránya az EU-s importban a háború előtti évek 40 százalékáról mára 10 százalék alá csökkent, a kiesett földgázszükségletet pedig Amerikából, Afrikából és a Közel-Keletről érkező cseppfolyósított földgáz (LNG), valamint a norvég, algériai és azerbajdzsáni vezetékes gáz igyekszik pótolni – ismertette a Makronóm Intézet.
Európa fosszilis energiahordozókra – kőolaj, földgáz és szén – fordított kiadásai az árak megugrása nyomán 2022-ben az egy évvel korábbi összeg 2,6-szeresére nőttek
– világított rá a gazdaságkutató szervezet. Ezzel a teljes európai GDP négy százalékáról (700 milliárd euró) a tíz százalékára (1800 milliárd euró) ugrott az energiabeszerzéssel kapcsolatos kiadás.
A keletkezett többletkiadásból a rekordmagas gázárak nyomán több ország is jelentősen profitált, főként:
Ha ez nem lenne elég, az előrejelzések szerint tartósan fenn fog maradni egy másfél-kétszeres árkülönbözet a korábbi évekhez képest. Mindez azt jelenti, hogy a korábbi kétszeres energiaár-különbözet az Egyesült Államok és Európa között az ötszörösre emelkedett, és legjobb esetben is tartósan három-négyszeres különbség marad fenn, ami az európai ipar kiárazódását, versenyképességének további romlását jelenti – világított rá a Makronóm Intézet.
Az orosz–ukrán háború és a rá válaszul hozott EU-s szankciók kapcsán veszélybe kerülő európai energiaellátás széles körű pánikot váltott ki 2022 közepén: szakmai előrejelzések kétévnyi súlyos megszorításokat és az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági és megélhetési válságát vizionálták – mutatott rá a Makronóm Intézet.
A helyzet azonban a vártnál kedvezőbben alakult, elsősorban a kivételesen enyhe tél, a földgázkereslet csökkentését és helyettesítését célzó intézkedések, valamint a gáztározók sikeres feltöltéseinek köszönhetően
– ismertették. Mindezek eredményeként az európai gázkereslet a 2021-es szinthez képest rekordmértékben, 11 százalékkal, vagyis 57 milliárd köbméterrel esett vissza, amit leginkább az épületek 15 és az ipar 18 százalékos gázkereslet-csökkenése okozott, miközben a villamos energia gázfelhasználása továbbra is stagnál.
A Makronóm Intézet elemzéséből kiderült, hogy a fűtéscsökkenés következtében Európában az idei télen többen haltak meg, mint a Covid idején, ráadásul tízezrével szűnnek meg a munkahelyek, és az energiaigényes iparágakban, például a műtrágya-, a vegy- és az acéliparban jelentős termeléskorlátozásra került sor.
2022 második felében az európai alumínium- és cinktermelés teljes termelési kapacitása a háború előtti 90-95 százalékos bázisértékéről 70-80 százalékos szintre csökkent, míg a műtrágyagyártás esetén a kapacitás a háború előtti 80 százalékos szintről a harmadik negyedévben 30 százalékra esett vissza – mutattak rá.
Ázsia, azon belül is elsősorban Kína LNG-importja a zéró-Covid-politika miatt 2022-ben 20 százalékos csökkenés mellett lehetővé tette az Európába irányuló nagyobb LNG-áramlást. A kínai gázimport azonban 2023 márciusában ismét növekedésnek indult, és várhatóan 10-15 százalékos bővülést mutat az előző évhez képest.
Európának ez évtől kezdve már versenyeznie kell Kínával a korlátozott mennyiségű cseppfolyósított földgázért
– fogalmaztak az elemzésben. Ismertették, hogy az LNG jelenleg Európa gázimportjának kétharmadát teszi ki, és a 2022–2023-as fűtési szezonban a gázszükséglet mintegy harmadát fedezte.
2022 januárja és szeptembere között az EU-ba irányuló legnagyobb LNG-exportőrök:
Az előrejelzések szerint azonban a globális LNG-kínálat 2023-ban mindössze 4 százalékkal fog növekedni, ami nem lenne elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza az Európába irányuló orosz vezetékes gázszállítások várható csökkenését.
Jelenleg az európai TTF-gázár 31-35 euró/megawattóra körül jár: ilyen alacsonyan legutóbb 2021- ben volt, miközben 2022 augusztusában a 330 eurós értéket is túllépte. A Goldman Sachs és a Boston Consulting Group előrejelzése szerint azonban az ár az év végére visszatérhet a 100 euró körüli szintre – világított rá a gazdaságkutató intézet.
Az árak alakulása erősen függ a keresleti oldaltól is, amit számos tényező befolyásolhat: amennyiben az előző télnél a következő jóval hidegebbnek bizonyul, a kereslet a 2022-es 439 milliárd köbméterhez képest 15 milliárd köbméterrel emelkedhet – ismertették a számokat.
Eközben az energiakereslet 5 százalékkal való csökkentése, valamint az épületek fűtésének és az ipari teljesítmények további visszafogása újabb 12 százaléknyi keresletcsökkenést okozna, utóbbi azonban az európai gazdaság számára már katasztrofális hatással bírna
– fogalmaztak az elemzésben. A legenergiaigényesebb iparágak, mint a műtrágyagyártás, a vegyipar vagy az acélgyártás, már 2022-ben is jelentős kibocsátáscsökkentésre kényszerültek. Az intézet ismertette a McKinsey felmérését, mely szerint az ipari vállalatok 57 százaléka nem lenne képes arra, hogy a következő két évben a kibocsátás szinten tartása mellett tovább csökkentse a gázfogyasztását.
Ez azt is mutatja, hogy az európai iparvállalatok többsége már elérte az energiahatékonysági korlátait, és a gázkínálat további csökkenése esetén a gyártóknak vagy árat kell emelniük, vagy vissza kell fogniuk a termelést.
Kiemelten fontosnak tartja a gazdaságkutató intézet a megfelelő források biztosítását, amit az előrejelzések szerint, ha jól kezelünk, képes lesz csökkenteni a további energiapiaci sokkok esélyét. Európa a keresletcsökkentés kapcsán nagy áldozatok árán, de jól teljesített, ugyanakkor a kínálati oldal biztosítása és a források diverzifikációja továbbra is kihívások elé állítja a döntéshozókat – zárták az elemzést.
(Borítókép: Tomohiro Ohsumi / Bloomberg / Getty Images)