A megállapítást az Economist tette elemzésében, amely sorra veszi azokat a területeket és érdekeket, amelyek összekapcsolják Pekinget és Budapestet.
Az uniós vezetők Kína-ellenes kórusa éles ellentétben van azzal, amit a magyar diplomácia képvisel. Brüsszelben ugyanis az eddigi szoros uniós–kínai kapcsolatok lazításán dolgoznak, miután meghirdették, hogy a félkontinensnyi állam rendszerszintű riválisa Európának. Erre furán rezonált, amit a magyar külügyminiszter állított május közepén Pekingben, nevezetesen, hogy Kína és Magyarország együttműködése inkább lehetőséget, semmint kockázatot rejt.
A kínai külpolitika számára Európa rázós talaj, mert állandó magyarázkodásba ütközik az ukrán háborútól az ujgurok elleni emberi jogi bánásmódon át egészen a Tajvan kapcsán megjelenő erőfitogtatásig. Mindez alól Európában Magyarország jelent kivételt, hiszen a háború kapcsán Budapest is a kínai érveket szajkózza, vagyis, hogy Ukrajna nyugati támogatása csak a konfliktus elhúzódását eredményezi, méghozzá Európa kontójára. Orbán Viktor a Bloombergnek adott májusi interjújában azzal indokolta az Ukrajnának szánt 540 millió dolláros támogatás blokkolását, hogy
a háborút nem lehet megnyerni."
Korábban más európai államok is megértően közeledtek Kína felé. Ilyen volt például Lengyelország is, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy Kína profitál az orosz oldal támogatásából gazdaságilag.
Kereskedelmi szempontból az Európai Unió életbevágóan fontos Kínának, jelentős piac. A kontinens ugyanis – ha akarná – tompíthatná az amerikai–kínai szembenállást, mondjuk azzal, hogy kevésbé lenne olyan rigorózus a kínai technológia kapcsán a biztonság örökös erőltetésével. Megijedtek Pekingben rendesen, amikor a legutóbbi tokiói G7-csúcson született közleményből kitűnt, hogy a heteknek erősíteni kell a Kínával szembeni transzatlanti kapcsolatokat. Bár korábban a Pekingben járt Macron francia elnök éppen azt hangsúlyozta, hogy Európának már a sarkára kellene állnia és nem kellene mindenben követnie Amerikát.
Orbán Viktor és Hszi Csin-ping világnézete sok ponton egyezik. Az Economist elemzése szerint mindketten – bár eltérően kiterjedt – autoriter rendszer élén állnak és fenntartással kezelik Amerikát, ugyanakkor azt hirdetik, hogy a Nyugat már hanyatlik. Mindemellett Magyarország helyzete tökéletesen megfelel a kínai külpolitikának. Uniós tagállamként vétójoga van külpolitikai- és biztonságpolitikai kérdésekben és ezt a pozíciót már használta is néhányszor, hogy kilúgozzon Peking-ellenes nyilatkozatokat.
Magyarország ugyancsak tagja a NATO-nak, amelyet Kína egyre nagyobb aggodalommal figyel. Itt ugyancsak megvillantja különutas politikáját Budapest, mint ahogyan azt legutóbb tette, amikor támogatta Törökország lépését és megakadályozta Svédország NATO tagságát.
Magyarország fontosságát mutatja, hogy amikor februárban európai körútra indult Vang Ji, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatója, aki gyakorlatilag a kínai külpolitikáért és stratégiáért felelős, és aki a kínai külügyminiszter főnöke is egyben, Németország, Franciaország és Olaszország után Budapesten is megállt, és nem csak lángost enni.
Akkor Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarország éllovas szerepet tölt be az európai gazdaság átalakulása szempontjából vezető iparágban, az átalakulóban lévő autóiparban. Ez nagymértékben köszönhető annak, hogy a kínai vállalatok egyre nagyobb mértékben ruháznak be Magyarországon, és a magyar gazdaság valaha volt legnagyobb beruházását is tavaly, a világgazdaság fekete évében jelenthettük be, ami egy kínai beruházás volt.
Az Economist cikke szerint a felmérések azt mutatták eddig, hogy az állami médiában visszafogott Kína-bírálatok eredményeként a felmérések sorra azt hozták ki, hogy a magyarok az egyik leginkább Kína-barát nemzet az Európai Unióban. Ugyanakkor ezt némileg árnyalják a Budapestre tervezett kínai egyetem, a Fudan építése ellen szervezett megmozdulások, még 2021-ben. Utcákat neveztek át Karácsony Gergelyék a tervezett oktatási létesítmény körül, amelyek olyan neveket viseltek, hogy bosszantsák Pekinget. Volt tehát Dalai Láma utca éppúgy, mint Szabad Hongkong utca vagy éppen Ujgur Mártírok utca. Ez nem igazán tetszett a budapesti kínai nagykövetségnek.
A dolog akkor kapott igazán gellert, amikor kiderült, az építkezés mintegy 1,8 milliárd dollárba kerülne, és ennek 80 százalékát kínai kölcsönből fedeznék. A kormány ekkor meghátrált és Orbán Viktor is azt mondta, legyen erről népszavazás. A 2022-es Fidesz győzelem után az Alkotmánybíróság végül úgy döntött a Fudan-ügyben, hogy népszavazás nem kezdeményezhető, mert az nemzetközi szerződést érintene. Azóta sem tudni, hogy vajon folytatódik-e, és ha igen, akkor mikor az egyetem építése.
A másik Kína ellen hangolt ügy a debreceni akkumulátorgyár építésének terve. Tavaly augusztusban jelentették be, hogy a kínai akkumulátoróriás, a CATL a cívis város szomszédságában, Mikepércsen készül felhúzni egy akkugyárat mintegy 7,7 milliárd dollár értékben. A környezeti ártalommal kapcsolatos szakértői vélemények napvilágra kerülésével együtt kiderült, hogy az óriási gyár robosztus vízigénye a magyar nagyváros vízellátását is befolyásolná. Egymást érték a tiltakozó akciók, amelyen kormánypárti és ellenzéki helybéliek közösen vettek részt, sőt még egy majdnem erőszakosságig fajuló közmeghallgatást is tartottak. Közben bejelentették egy másik kínai akkumulátorgyár építését, amellett, hogy a debreceni BMW gyár is fog – az elektromos autók mellett – akkumulátorokat is készíteni.
Magyarics Tamás, az ELTE egyetemi tanára szerint lehet, hogy Peking biztos pontnak látja a maga szemszögéből Magyarországot Európában, azonban nem szabad túldimenzionálni a dolgot. Mint utalt rá, Vang Ji ugyan februári európai körútja során megállt Budapesten, de azért a kínai vezető diplomata érdemi tárgyalásai Németországban, Olaszországban és Franciaországban folytak. Lehet, hogy Magyarország tagja a két nagy rendszernek, a NATO-nak és az Európai Uniónak, de ottani szerepét, helyét túlzás túlértékelni.
Az, hogy bizonyos területeken Budapest különvéleményt fogalmaz meg, legyen ez az Oroszország elleni uniós szankciók kérdése vagy a fenntartások az Ukrajnának szánt támogatások ügyében, vagy éppen a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása, teljesen normális, hiszen a magyar külpolitika érvelhet azzal, hogy ez különvélemény – teszi hozzá Mártonffy Balázs. Az NKE Amerika Kutatóintézet vezetője szerint ez nem jelenti azt, hogy el akarnánk hagyni bármelyik szövetségi rendszert – legyen az az EU, vagy a NATO – hiszen az ország méreténél fogva a jelenlegi turbulens világhelyzetben ez nem lenne egy megnyugtató, hosszú távra szóló lépés.
(Borítókép: Orbán Viktor és Hszi Csin-ping. Fotó: Jason Lee / Pool / Getty Images)