Koszovó többé nem vesz részt a Defender 23 elnevezésű, 20 ország részvételével zajló közös manőverben, amely áprilistól júniusig tart – jelentette be kedden Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete az MTI híradása szerint.

Koszovó számára ez a gyakorlat véget ért. A koszovói kormány intézkedései a válság légkörét hozták létre északon 

– szögezte le az amerikai misszióvezető a helyi médiának.

Az észak-koszovói erőszakos összecsapások akkor törtek ki, amikor a pristinai kormány rendőri beavatkozással próbálta beiktatni az újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármestereket.

Heves összecsapások az előrehozott választások miatt

Április 23-án négy észak-koszovói helységben tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választásokat, így a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján albán polgármesterek nyertek. 

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a múlt héten – a tiltakozások dacára – hivatalosan is beiktatta a polgármestereket, ami heves összecsapásokhoz vezetett. Ezt látva Szerbia elnöke és a fegyveres erők parancsnoka, Alekszandar Vucsics a legmagasabb készültségi szintet rendelte el a hadseregnél.

Magyar katonák is megsérültek a harcokban

A zavargások hétfőre sem csillapodtak, reggel a koszovói Zubin Potok önkormányzati épülete előtt alakult ki összetűzés a KFOR, azaz a koszovói NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő egységei és a szerb tüntetők között, ahol több mint 30 NATO-katona sebesült meg. 

A sebesültek között 11 olasz és 19 magyar katona van, többségük rögtönzött robbanószerkezetektől (IED) szenvedett égési sérüléseket, illetve csonttöréseket, valamint három magyar katonát meglőttek.

A NATO kedden bejelentette, hogy a terepen lévő 3800 katonája mellé további hétszázat küld Koszovóba.