A The Washington Post felidézte, hogy a háború kezdete óta az Egyesült Államok rendre átlépte azokat a vörös vonalakat, amelyeket az oroszok meghúztak. Így tettek többek közt a harckocsik szállításának ügyében, valamint – az utóbbi hetekben érkező jelzések szerint – ugyanez fog megtörténni hamarosan a F–16-os vadászgépeknél is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is figyelmeztette Washingtont, hogy ezeknek a lépéseknek a háború eszkalációja lehet az eredménye, és az, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közvetlen konfliktusba kerül egymással.

Az orosz vezető apokaliptikus figyelmeztetéseit azonban az amerikai kormányzat eddig egyszer sem vette komolyan. A The Washington Postnak most amerikai tisztviselők elmondták, hogy miért.

Mint kifejtették, már a háború kezdete óta látható egy ismétlődő jelenség, amelynek a lényege röviden a következő:

Ennek fényében a nyugati vezetők most meglehetősen biztosak abban, hogy bármiféle súlyos következmény nélkül segíthetik Ukrajnát.

„Oroszország rengetegszer devalválta a saját vörös vonalait azzal, hogy elfogadhatatlannak nyilvánított bizonyos lépéseket, majd mégsem tett semmit. A baj az, hogy most már nem tudjuk, hol vannak a valódi vörös vonalaik” – mondta Maxim Samoruko, a Carnegie Endowment for International Peace kutatóintézet Oroszország-szakértője.

Így döntik el Bidenék, hogy mit adnak át az ukránoknak

Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője azt is elmondta a The Washington Postnak, hogy a Biden-kormányzat négy szempont mentén mérlegeli azt, hogy milyen fegyvereket, fegyverrendszereket adnak át Ukrajnának:

1. Szükségük van-e rá?
2. Tudják-e használni?
3. Rendelkeznek-e vele az amerikai hadseregben? 
4. És hogy mi lesz Oroszország várható válasza?

Hozzáfűzte azt is: az oroszok eddigi tétlensége csak még jobban felbátorította Antony Blinken külügyminisztert, aki Biden bizalmasaként már korábban is arra biztatta az amerikai tisztviselőket és az európai szövetségeket, hogy mindent adjanak át Ukrajnának, amit csak tudnak.

Egy fehér házi tisztviselő szerint Blinkenhez hasonló következtetéseket vont le Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is, aki nemrég az F–16-osok átadásának ügyében is egyeztetett az európai államok képviselőivel. 

Mindemellett épp az orosz reakció hiánya miatt lesz egyre nehezebb kiszámítaniuk azt, hogy egy-egy fegyver átadása milyen kockázatokkal jár. 

A The Washington Post azt is megtudta, hogy a külüggyel és a Fehér Házzal szemben a Pentagon jellemzően óvatosabb álláspontot képvisel azzal kapcsolatban, hogy a modern, kifinomultabb eszközöket átadják-e Ukrajnának. A Pentagon tisztviselői a lapnak nyilatkozva viszont cáfolták, hogy félnének az eszkalációtól, és azt mondták, ők is azt mérlegelik elsősorban, hogy Kijevnek mire van szüksége.

Szerintem a védelmi minisztériumnál dolgozó srácok egyszerűen csak jobban tisztában vannak azzal, hogy a gyakorlatban mi az, ami lehetséges, és hogyan lehet a legjobban támogatni az ukrán fegyveres erőket a csatatéren

– mondta a védelmi minisztérium egyik tisztviselője a lapnak.

Ezért maradhat tétlen Putyin? 

Putyin egyelőre csak indirekt módon mert válaszolni az Egyesült államok lépéseire (például azáltal, hogy bebörtönöztette Brittney Griner amerikai kosárlabdázót, valamint Evan Gershkovich újságírót, a The Wall Street Journal riporterét). De ettől függetlenül az amerikaiak nem lehetnek biztosak abban, hogy valamikor nem ad egy konkrét katonai választ valamilyen lépésre – különösen akkor, ha a fronton tényleg nehéz helyzetbe kerül.

Több amerikai tisztviselő is úgy vélte, hogy az orosz elnök azért nem adott eddig választ, mert tisztában van vele, hogy az orosz katonaság gyenge, és nem tudnának, illetve nem lenne érdekükben felvállalni egy közvetlen konfliktust a NATO-val.

A háború fejleményeit csütörtökön is percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2023. május 31-én. Fotó:  Sputnik / Gavriil Grigorov / Kremlin / REUTERS)