Utoljára két éve küldtek fregattot a térségbe, 2024-ben további két hadihajóval szeretnék biztosítani a zavartalan uniós külkereskedelmet a Dél-kínai-tengeren.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a szingapúri Shangri-La Párbeszéd nevű ázsiai és csendes-óceáni biztonságpolitikai fórumon elmondta, hogy az országoknak ki kell állniuk a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a nagy tengeri átjárók védelme mellett.
Ennek érdekében a német szövetségi kormány 2021-ben egy fregattot küldött az indo-csendes-óceáni térségbe, és 2024-ben ismét tengeri eszközöket – ezúttal egy fregattot és egy ellátóhajót – fog a térségbe telepíteni
– jelentette ki. Hozzátette: a telepítések nem irányulnak egyetlen nemzet ellen sem.
Éppen ellenkezőleg: a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmét szolgálják, amelyet mindannyian aláírtunk, és amelyből mindannyian hasznot kell húznunk, legyen szó a Földközi-tengerről, a Bengáli-öbölről vagy a Dél-kínai-tengerről
– hangoztatta.
2021-ben csaknem 20 év óta először hajózott be német hadihajó a Dél-kínai-tengerre, amivel Berlin csatlakozott más nyugati országokhoz, amelyek a kínai területi ambíciók miatti növekvő aggodalom közepette bővítették katonai jelenlétüket a térségben.
Kína szinte az egész Dél-kínai-tengert magáénak vallja annak ellenére, hogy egy nemzetközi bíróság döntése szerint Pekingnek nincs jogalapja ezekre az igényekre, és katonai előőrsöket épített mesterséges szigeteken a vizeken, ahol gázmezők és gazdag halászterületek találhatók – idézte Boris Pistoriust az MTI.
Európa külkereskedelmének mintegy 40 százaléka a Dél-kínai-tengeren keresztül bonyolódik.