Katonai stratégia helyett érzelmi alapú döntések, pazarló erőforrás-felhasználás és düh jellemzi az orosz elnök katonai döntéseit – állítja a brit katonai szakértő, Sean Bell. Elemzésében azt járja körbe, hogy az orosz katonai döntések hol mehetnek félre, és mik lehetnek a kézivezérelt orosz hadvezetés legfőbb hibái. Szerinte hasonló hibái voltak Adolf Hitlernek.
Terjedelmes elemzésben mutatja be Sean Bell, a brit Sky News tévécsatorna katonai elemzője a médium híroldalán közölt cikkében, hogy szerinte milyen stratégiai hibákat követ el a háború során Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Bell elemzését azzal a költői kérdéssel kezdi, hogy történelmileg a támadások célja az ellenség katonai képességeinek eltörlése és a főváros elfoglalása volt, ugyanakkor a mostani háború esetén kérdéses, hogy Kijev légi támadása segíti-e Oroszországot, vagy csak egy frusztrált autokrata döntései húzódhatnak meg mögötte.
Bell először arra emlékeztet, hogy az invázió 2022. február 24-i kezdetekor mi volt a katonai elemzők között általánosan elfogadott orosz terv lehetséges célja: biztosítani a 2014-ben nemzetközi szerződésekkel szembemenve annektált Krím félszigetet, és elfoglalni teljesen a Donbászt, majd hogy két vállra fektessék az ukrán vezetést, bevonulni Kijevbe.
Ugyanakkor míg az első két dolog valamennyire teljesült, Kijev megkaparintása már a háború első hetén meghiúsult. Az északi frontról még ki is vonultak az orosz csapatok, pedig sok időt és erőforrást szántak rá – egyszer például Belaruszról több mint negyven kilométer hosszú konvojjal próbáltak utánpótlást juttatni az ukrán főváros körül állomásozó orosz csapatoknak.
Ugyanakkor kiemeli, a katonai erőforrások mindig limitáltak, így azokat mindig az orosz katonai céloknak kéne alárendelni. Ehhez képest a szakértő szerint az orosz hadsereget nem a hatékonyság vezeti: ahelyett, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint is közeledő ukrán ellenoffenzívára készülnének fel – például az ukrán utánpótlási vonalak támadásával, illetve az ukrán ellenoffenzíva kapcsán végbemenő csapatmozgások és készülések akadályozásával –,
Moszkva stratégiája nem a katonai céljait próbálja teljesíteni, hanem az ukrán fővárost támadják – méghozzá feleslegesen.
Mint arra Bell rámutat, nemcsak Irántól érkezett drónokkal próbál Kijevre csapást mérni, hanem nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal is. Míg előbbieket könnyű semlegesítenie az ukrán légvédelemnek, mielőtt célba érnének, addig a másik már komolyabb feladatot igényel a rakéták precizitása miatt, ugyanakkor a nyugati légvédelmi rendszerek – példaként az amerikai gyártmányú Patriotot említi – erre is képesek.
Ezért szerinte Vlagyimir Putyin indokolatlanul cselekszik, véleménye szerint hasonlóan Adolf Hitler német diktátorhoz, aki az angliai csata idején követett el ilyen stratégiai hibát.
Hitler ugyanis a II. világháborúban majdnem megsemmisítette a Brit Királyi Légierőt (RAF), hogy ezzel előkészítse a nácik nagy-britanniai partraszállását, azonban mivel a Szövetségesek több német nagyvárost is sikeresen bombáztak, Hitler „levette a lábát az RAF torkáról”, és helyette dühében Londont kezdte el támadni, miközben a partraszálláshoz a légierő megsemmisítése járult volna hozzá. Ezzel a stratégiai hibával az RAF újra tudta rendezni sorait, miközben a németek elhasználták az erőforrásaikat, a nagy-britanniai partraszállás pedig sosem történt meg.
A szakértő szerint Hitlerhez hasonlóan VLagyimir Putyint is részben a sértődöttség és a szimbolizmus irányíthatja a katonai döntések meghozatalánál,
mivel jelenleg jóval több rakétát és drónt lő ki Kijevre, mint amennyit ennyi idő alatt pótolni is tudnak. Ráadásul nagyon alacsony az aránya a célba ért támadásoknak, bár a lelőtt drónok és rakéták törmelékei még mindig okozhatnak gondokat – igaz, leginkább a civilek számára.
Szerinte a hatékonynak nem igazán nevezhető orosz stratégia mögött két ok állhat.
Egyrészt Ukrajna jól rejti el a csapatai mozgását, így emiatt Oroszország kénytelen katonai támaszpontok és eszközök helyett civilek lakta területeteket támadni. Másrészt pedig a fiatalabb korában KGB-s tisztként tevékenykedő Putyin nem rendelkezik katonai kiképzéssel,
így a stratégia, a doktrína és a legfőbb erőfeszítés nem olyan kifejezések, amik rezonálnának vele
– fogalmazott a Sky News szakértője.
Emiatt véleménye szerint Vlagyimir Putyint leginkább a szimbolizmus vezényli: Bahmut véres ostroma is ennek köszönhető, miközben az katonailag nem túl fontos város, emellett szerinte a katonai stratégiákat gyakran felülírják Vlagyimir Putyin érzelmei, aki büntetni akarja Ukrajnát és Zelenszkijt, amiért ellenállnak – csakúgy, mint Hitler tette az angliai csatánál, jegyzi meg.
Elemzését a szakértő azzal zárja, hogy a ballisztikus rakéták összetett fegyverek, ennek ellenére Oroszország jelenleg gyorsabban használja el őket, minthogy pótolni tudná. Emiatt úgy látja,
Kijev támadásának lényegében nincs értelme, hiszen Moszkvának az nem jár katonai haszonnal, és nem viszi közelebb a háború végéhez.
Mint fogalmaz, ez „egyszerűen egy frusztrált vezető tette, aki szívós ellenfelére igyekszik kiadni a haragját”, ami hosszú távon is kihat az orosz katonai döntésekre. A katonai célokra való kiemelt összpontosítás hiánya ugyanis Bell szerint az orosz hadigépezet egyik legnagyobb gyengesége, amelyet szerinte az ukránok az elkövetkezendő hónapokban ki fognak használni.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, vasárnapi percről percre frissülő cikkünket itt találja.