A lengyel elnök bejelentette: aláírja a törvényt, amely alapján kizárhatók a közéletből azok a politikusok, akik orosz befolyás alá kerültek. Egyikük Donald Tusk, aki kormányfőként a gázszerződést kötötte, és Mateusz Morawiecki kihívója lehet a választásokon.
Az Európai Unió válaszlépésekkel fenyegette meg Varsót azok után, hogy a Szejm, a lengyel törvényhozás törvénybe foglalta egy olyan bizottság létrehozását, amely kizárhatja a közhivatalokból az orosz kapcsolatokban érintett személyeket. A testület a 2007–2022 közötti időszak orosz befolyásait vizsgálja – emlékeztetett a BBC.
A bizottság az ellenzéki vezető és volt miniszterelnök, Donald Tusk támadására hivatott – állítják a törvény bírálói. „Különös aggodalomra ad okot” a testület – jelentette ki Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa.
A bizottság felhatalmazást kap arra, hogy tíz évre eltiltsa a közpénzek kezelésétől – azaz gyakorlatilag kizárja az állami tisztségekből – mindazokat, akiket bűnösnek talál abban, hogy „orosz befolyásra” cselekedett.
A testület megkülönböztetett figyelmet szentel az Oroszországgal kötött gázüzleteknek, amelyek a kormány szerint az országot túlzottan függővé tették Moszkvától.
A KORMÁNYPÁRT már korábban elítélte Tusk hosszú távú gázszerződését, ugyanakkor Lengyelország orosz szenet vásárolt nagyban az Ukrajna elleni invázióig, és orosz nyersolajat importált, amíg Moszkva tavaly februárban el nem zárta a csapokat.
A kilenctagú bizottságot minden jel szerint a kormányzó Jog és Igazságosság, a PiS képviselői fogják uralni, mert az ellenzék máris bejelentette, hogy bojkottálják munkáját. Első jelentését várhatóan szeptemberben, nem sokkal a választások előtt fogja közzétenni. Az Európai Bizottság „elemezni fogja a jogszabályt, és nem fog habozni, hogy szükség esetén megfelelő intézkedéseket hozzon” – jelentette be Reynders, aki szerint „lehetetlen megállapodni egy ilyen rendszerről független igazságszolgáltatás nélkül.
Az ellenzéki Polgári Platform képviselői attól tartanak, hogy a vizsgálat, amely felöleli Donald Tusk kormányzását 2007 és 2015 között, elsősorban ellene irányul. Jelenleg a párt vezetője, de nem parlamenti képviselő. A késő őszi általános választásokon azonban a jelenlegi miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kihívója lehet.
„Szovjet típusú elképzelésnek” nevezte a vizsgálóbizottságot a Polgári Platform frakcióvezetője.
Krzysztof Brejza azzal vádolta a kormányt: „Boszorkányüldözést szervez Donald Tusk ellen, hogy még a választások előtt likvidálják.” Morawiecki azzal vágott vissza, hogy Tusknak bizonyára rejtegetnivalója van.
„Miért fél a nagyra becsült ellenzékünk, kivált Tusk úr annyira az orosz befolyást ellenőrző bizottságtól?” – tette fel a költői kérdést a miniszterelnök, az egyik lehetséges választ azonban az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete adta.
A bizottság „korlátozhatja a választók lehetőségét, hogy azokra szavazzanak, akikre akarnak” – jelentette ki Mark Brzezinski.
A lengyel külügyminisztérium váltig állítja, hogy „a bizottsági döntés hatálya alá tartozó bármelyik pártnak joga lesz fellebbezni”. Magyarázata szerint a testület „nem fogja korlátozni a választókat abban, hogy a választásokon a saját jelöltjeikre szavazzanak”.
A lengyel kormány és az államfő szerint a törvénnyel a Kreml lengyelországi ügynökeit igyekeznek kiszűrni, az ellenzék szerint azonban az egyetlen cél a politikai riválisok, mindenekelőtt a volt kormányfőnek és az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak a kirostálása a kulcsfontosságú parlamenti választások előtt.
A parlament által elfogadott és az elnök aláírt törvény valószínűleg tovább rontja Varsó és Brüsszel amúgy is feszült kapcsolatát. Az Európai Bizottság milliárdos nagyságrendű uniós járványügyi pénzeszközöket jegelt, mert a lengyel kormány mellőzi az unió demokratikus elveit.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt: politikai fegyverként vetette be a vizsgálóbizottságot, hogy megfélemlítse a PiS vetélytársait egy olyan választás előtt, amit akár el is veszíthet.
Andrzej Duda elnök a törvény aláírásával meggyengítette az országot, és „úgy döntött, hogy lengyel polgárháborút indít el” – idézte a Politico Szymon Hołowniát, az ellenzéki Lengyelország 2050 párt vezetőjét.
Az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a testület alkotmánysértő, mivel működése nincs pontosan meghatározva, ítéletei véglegesek, a bizottság tagjai pedig mentesülnek minden büntetőjogi felelősségre vonás alól. Az ország valamennyi hírszerző, rendőrségi, ügyészi és egyéb hivatalos szerve köteles együttműködni vele, és nincs meghatározott eljárás annak eldöntésére, ki ellen fog nyomozni.
A Duda által aláírt törvény egy olyan bizottság létrehozását teszi lehetővé, amely „kisajátítja a bíróságok, az ügyészek és a különleges szolgálatok feladatait” – tweetelte a varsói Társadalomtudományi Egyetem docense. Ben Stanley ironikusnak nevezte, hogy az orosz befolyást vizsgálják egy olyan törvény alapján, ami a putyini ideológiából származik.
(Borítókép: A lengyel parlament. Fotó: Adam Jagielak / Getty Images Poland / Getty Images)