Ugyanakkor még így is többen vennének részt rajta, mint amennyien tudják a választás évét.
Június 6-án adta ki legfrissebb kutatását az Európai Bizottság alá tartozó Eurobarométer, amikben a tagállamok állampolgárainak az EU-pártiságára, vagy például az ukrajnai háborúra adott uniós válasszal kapcsolatos véleményére voltak kíváncsiak.
Azonban, mivel egy év múlva, 2024. június 6–9. között tartják a következő EP-választásokat, a közvélemény-kutatásban rákérdeztek arra is a válaszadóknál, tudják-e, a melyik évben járulhatnak az urnákhoz, hogy az EP összetételéről döntsenek.
Az eredmény szerint az uniós állampolgárok mindössze 45 százaléka tudja, hogy jövőre tartják az EP-választásokat.
Mint az eredményekkel foglalkozó Politico cikke megjegyzi, a kutatás eredményeinek ismertetése során az európai tisztségviselők ennek is örültek, mivel ez még így is 13 százalékponttal magasabb eredmény, mint amit a 2019-es választás előtt egy évvel mértek, és 8 százalékponttal magasabb a legutóbbi, 2022 őszi kutatás óta.
A megkérdezettek 56 százaléka egyébként azt mondta, érdeklődik a választás iránt, míg a válaszadók 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogyha a választás jövő héten lenne, akkor azon részt venne. Az első szám a 2018-as eredményhez képest 6, míg a második 9 százalékponttal magasabb.
Azaz többen érdeklődnek a választás iránt, mint amennyien tudják, hogy egyáltalán mikor lesz.
Az EP-választások általában kevésbé mozgatják meg az embereket, mint a tagállamokon belüli parlamenti vagy önkormányzati választások – például a legutóbbi, 2018-as választáson az összeurópai részvételi arány 50,66 százalék volt, ami így is 8 százalékponttal magasabb volt az azt megelőző, 2013-ashoz képest.
Az EP-választásokat leginkább a hollandok, az írek és a németek várják (a megkérdezettek 75, 66 és 65 százaléka inkább érdeklődik, mintsem nem érdeklődik iránta), míg leginkább a szlovákokat, a cseheket és a franciákat hagyja hidegen a közelgő EP-választások. De rajtuk kívül Cipruson, Görögországban, Szlovéniában és Bulgáriában is többségben vannak azok, akiket inkább nem érdekelnek az uniós választások.
Magyarországon az uniós átlagnál jobban teljesítve 57 százaléknyian várják valamennyire a választásokat, míg az átlag 56 százalék.
Azonban nemcsak ezt a kérdést vizsgálták a legutóbbi kutatásban. A 27 tagállamban, összesen 26 376 mintavétellel elkészített reprezentatív kutatás szerint például
vannak olyan tagállamok, amelyek inkább elégedetlenek az EU Ukrajnának nyújtott segítéségével.
Míg Hollandiában az emberek 90 százaléka elégedett az uniós válasszal, amit az egyébként katonailag semleges, nem NATO-tag Írország, a nemrég a katonai szövetségbe felvett Finnország és az oda igyekvő Svédország követ 87–87–87 százalékponttal, addig a lista végén Szlovákia található a 45 százalékos elégedettségével, amit csak épphogy megelőz Bulgária 48 százalékos eredménye, miközben az EU-s átlag 69 százalék – Magyarország az alsó harmadban található a maga 59 százalékos eredményével.
Egyébként az unió működésével a legtöbb tagállamban elégedetlenek.
Az uniós átlag szerint a megkérdezettek 32 százaléka gondolja úgy, hogy az Európai Unió a jó irányba megy, míg 47 százalékuk szerint ennek az ellenkezője történik.
Az EU-val kapcsolatosan a legboldogabbak Írországban: ott a megkérdezettek 49 százaléka elégedett az EU-val, míg csak 29 százalékuk gondolja úgy, hogy a nemzeteken felüli intézmény rossz irányba halad. Az írek ellentétei a franciák, akiknek mindössze 17 százaléka gondolja azt, hogy a dolgok jó irányba haladnak az EU-ban, míg 61 százalékuk elégedetlen. Magyarország itt az EU-s átlagnál kicsit jobban teljesít: a magyarok 37 százaléka szerint haladnak a dolgok jó irányba, 52 százalékuk szerint rossz irányba mennek az események, míg az uniós átlag előbbi kapcsán 32, utóbbi kapcsán 47.
A teljes kutatást itt lehet megnézni.
(Borítókép: Michele Tantussi / Getty Images)