A 2022-es évről szóló jelentésében ráadásul nem csak a vizsgált esetek száma kapcsán áll rosszul hazánk.
Nyilvánosságra hozta a 2022-es évről szóló jelentését az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF. A jelentésben összegzik, hogy a tavalyi évben a hivatalhoz beérkező 5567 információból 1017-et vizsgáltak komolyabban, aminek következtében végül 192 új nyomozást indítottak, míg 256 vizsgálatot zártak le.
A hivatal összesen 275 pénzügyi, igazságügyi, fegyelmi és adminisztratív ajánlást adott ki az illetékes hatóságoknak uniós, illetve nemzetállami szinten. A 256 nyomozás az uniós adófizetők összesen 624 millió euróját, azaz mintegy 229 847 millió forintot érintett. Ebből 426,8 millió eurót (157 189 millió forint) javasolt behajtásra, és a jelentés kivonata szerint összesen 197,9 millió euró (72 894 millió forint) forrás elvesztését akadályozták meg.
Ennél azonban sokkal izgalmasabb, ha a részletekbe is belemerülünk,
ugyanis Magyarország több megállapítással kapcsolatban is listavezető.
Például Magyarországon indították el a legtöbb vizsgálatot, szám szerint 15-öt, amiből 10 zárult valamilyen ajánlással. Hazánkat Olaszország követi 10 vizsgálattal (9 zárult ajánlással), majd a nem túl impozáns dobogó harmadik fokára Lengyelország került 9 vizsgálattal (7 zárult vizsgálattal). A Magyarországhoz közeli országok közül Romániában 7, a régóta politikai válsággal küszködő Szlovákiában és Horvátországban 5-5, Csehországban pedig 1 vizsgálatot indítottak a tavalyi évben.
Ugyanakkor az OLAF nemcsak EU-tagállamokat vizsgált, hanem olyan országokban is folytathat nyomozásokat, ahol EU-s forrásokat használnak fel. Így például Szudánban, Sierra Leonéban, Szenegálban, Türkmenisztánban, Ukrajnában, Ugandában és Zambiában is – minden itt felsorolt országnál mindössze egyet-egyet.
A jelentés nem részletezi, hogy pontosan miket vizsgáltak, illetve milyen ajánlást fogalmaztak meg, így nem tudhatjuk, hogy milyen EU-s projekteknél merült fel a korrupció és csalás gyanúja, illetve az adott országban mennyi forrás befagyasztását vagy visszafizetését ajánlották.
A jelentés azt is vizsgálja, hogy az uniós tagállamok nyomozó hatóságai összesen mennyi eljárást indítottak a vizsgált időszakban. Ebben a listában Magyarország a második helyet érte el Olaszország mögött – jelenleg 16 ügyben várják a vizsgálatok lezártát, viszont
ha azt nézzük, az elmúlt évben összesen mennyi eljárás esetén történt döntés, akkor már nem olyan előkelő a magyar helyezés a négy lezárult vizsgálattal. Ráadásul ebből mindössze egy zárult vádemeléssel, hármat pedig vádemelés nélkül zártak le.
Magyarországnál több eljárást csak Olaszországban indítottak, ott viszont 19 vizsgálatot is lezártak a hatóságok: ebből 11 zárult vádemeléssel és 8 esetben nem.
Mint arra az Eurológus felhívja a figyelmet, a jelentésben még két összevetésben állt élen Magyarország. Az egyik az OLAF által észlelt szabálytalanságokat érinti az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok kapcsán – mindkettő kapcsán a 2018–2022 közötti időszakot vizsgálták. Az adott intervallumban Magyarország kapcsán összesen 18 szabálytalanságot tártak fel, ami a lap szerint az összes forrás 0,53 százalékát érintette.
Míg a másik azoknak a pénzügyi szabálytalanságokat jelenti, ahol saját források rovására elszenvedett károkat vizsgálták. Mint azt a lap megjegyzi, ez jellemzően vám- és adóbevételekkel kapcsolatos ügyek. Ebben a négyéves vizsgált időszakban szintén Magyarország vezette a listát:
hazánkban ugyan csak tíz ilyen esetet tártak fel, ez azonban az összes bevétel 18 százalékát jelentette.
A legtöbb ilyen szabálytalanságot Belgiumban tárták fel, szám szerint 41-et, azonban ez mindössze csak a bevételeknek a 0,72 százalékát érintette.
A teljes jelentés az alábbi linken érhető el.