A megszólaló szakértők szinte egyöntetűen állították, hogy a háború belátható időn belül nem fog véget érni. Az MCC Budapest Peace Forum kétnapos rendezvényének középpontjában a béke megteremtésének lehetősége állt.
Frank Füredi, az MCC brüsszeli központjának vezetője úgy vélte, hogy egyértelműen elhúzódó háborúra kell készülni, amelyet sok tűzszünet szakít majd meg. A professzor egyértelművé tette, hogy a háborút egymást erősítő tényezők tartják fenn és bár a konfliktus Oroszország és Ukrajna között zajlik, vagyis ilyen értelemben a szuverenitásról szól, azonban egyben proxyháború is, amely a NATO és az USA, illetve Oroszország között zajlik.
A Geoparma elnöke, Caroline Galactéros francia politológus annak adott hangot, hogy ha a vezető hatalmak álláspontja nem változik, akkor a konfliktus nem zárulhat le a közeljövőben. Rámutatott, a katonailag teljesen tönkretett Ukrajna még a NATO segítségével sem biztos, hogy érdemi válaszokat tudna adni Oroszországnak. Ugyanakkor a rendezés csak úgy képzelhető el, ha egy semleges Ukrajna jön létre, amelynek biztonságát a nagyhatalmak garantálják.
Az African Institute for Peacebuilding and Conflict Transformation elnöke azt hangoztatta, hogy ennek a háborúnak nem lesz győztese, megnyerhetetlen háborút vívnak ugyanis a felek, a konfliktus befagyott. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Oroszországnak még mindig vannak erőforrásai, tartalékai, emberanyaga, vagyis hosszú ideig képes vinni a konfliktust. Mohammed Ahmed Gain szerint a megoldást bonyolítja, hogy nem két, hanem többszereplős a háború, még akkor is, ha az USA nem tényleges résztvevője, azonban stabilan ott áll a háttérben Ukrajna mögött.
A konzervatív amerikai think tank, az American Institute for Economic Research vezetője is elhúzódó háborúval számol, de megjegyezte: eddig az USA és szövetségesei finanszírozták a háborút, de egyik állam költségvetése sem végtelen. Ezért egy idő után tényleg keresni kell a békéhez vezető utat, mert bár minden tisztelet az ukránoké, de a végtelenségig nem lehet a hátuk mögött állni egy biankó csekkel. William Ruger egyben óvott attól, nehogy mások is belekerüljenek a háború esetleges eszkalációs spiráljába.
Belátható időn belül nem lesz vége a vérontásnak – mondta ki egyértelműen Michael von der Schulenburg, az ENSZ korábbi német diplomatája és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet munkatársa. Hangsúlyozta:
az év vége felé van reális esély egy tűzszünetre Ukrajnában, de az is nagyon törékeny lesz, hiszen több mint ezer kilométeres a front és lehetetlen mindenhol ellenőrizni és betartatni a fegyvernyugvást.
Nagy gondnak tartja azt is, hogy a szemben állók az elmúlt egy évben kidolgozták a háborúval kapcsolatos saját narratívájukat, ezt fújják állandóan az oroszok és az ukránok is, egyelőre azonban csak elbeszélnek egymás mellett. Egy másik komoly faktor a közelgő amerikai elnökválasztás, amelynek kimenetelét nem tudjuk,
bár ha Donald Trump nyer, akkor, ahogyan mondta korábban, amennyiben elnök lesz, 48 órán belül véget vet a háborúnak.
Európára nézve pedig szégyen, hogy nincs saját béketerve, de még tűzszüneti terve sincs, szemben mondjuk a globálisan egyre aktívabb külpolitikát folytató Kínával – fakadt ki a korábbi diplomata.
Itt ismét előkerült a 2024-es amerikai elnökválasztás, amely a beszélgetőtársak szerint befolyásolhatja az USA további részvételét. Egyre jobban meggondolják majd az elnökjelöltek, hogy mit mondanak, mit ígérnek a szavazóknak. Folytatódó háborús támogatást, a terhek további növelésével? Van már így is elég a gondja az Egyesült Államoknak, elég ha Kínára vagy a Mexikó felől érkező migrációs nyomásra gondolunk.
Michael von der Schulenburg ismét ostorozta Európát, amely roppant nehéz helyzetbe manőverezte magát Ukrajna támogatásával. A kontinens vezető államai semmit nem tettek az elmúlt 30 évben, hogy felkészüljenek egy esetleges háborúra, hiszen tudható volt, előbb-utóbb összeütközés jön az oroszokkal. Ezt a három évtizedet átalukálta Európa, leálltak a haderőfejlesztések, nem költöttek a hadiipar felfuttatására, és nincs közös európai hadsereg sem.
Ha valahogyan, valamikor véget is ér a háború, akkor az Európai Unió ott marad majd egy már csak félig létező, lerombolt ukrán állammal, amelynek talpra állítása az unió nyakába fog szakadni, hiszen ők hívták meg korábban, hogy legyen uniós tag. Tehát az uniónak kell majd euró százmilliárdokat pumpálni egy szétvert ország felépítésébe, amely már a háború előtt is a kontinens egyik legszegényebb és legendásan korrupt állama volt. Ebben az újjáépítésben pedig az amerikaiak nem fognak segíteni és beszállni, mert ez nekik nem érdekük.
(Borítókép: Dimitar Dilkoff / AFP)