Szakértőket kérdeztünk arról, hogy ki is volt igazából Berlusconi. Halálát követően nem csak az olasz jobboldali pártok, hanem az ellenkező oldalon állók is úgy méltatják, mint egy olyan ember, aki szinte az élet minden területén nyomot hagyott Olaszországban.
Szomráky Béla, Olaszország-szakértő szerint, aki többször is találkozott vele személyesen is, egy roppant tehetséges ember volt, nagy akaraterővel és jó adag exhibicionizmussal. Történelmi távlatba helyezve, a berlini fal leomlása után nem sokkal, amikor megszűnt a kétpólusú világ, akkor már az USA-nak nem volt olyan fontos, hogy a roppant erős olasz kommunisták ellenében továbbra is támogassa az olasz kereszténydemokráciát. Berlusconi 1993-as megjelenésével a politikai porondon gyakorlatilag mengmentette az olasz demokráciát.
Az akkorra már politikai értelemben velejéig romlott kereszténydemokrata párt összeomlását követően a politikai színtéren zömében baloldali pártok maradtak. Ezek – a kereszténydemokratákhoz köthető, előzőleg kipattant botrányok nyomán – megragadva a lehetőséget, azonnali választások kiírását követelték az államfőtől. Ekkor került a képbe Berlusconi, aki ráérzett, hogy eljött a pillanat, amikor neki személyesen is tennie kell valamit. Mivel ezen a területen újonc volt, úgy döntött, inkább saját pártot alapít. Ez lett a Forza Italia, amely az alapítást követő két hónap múlva megnyerte a választásokat.
A szakértő felemlegeti, hogy az olasz politikus 1993 őszén meghívta Orbán Viktort, aki akkor a Fidesz elnöke volt, és úgy állt, hogy pártja akár megnyerheti az 1994-es választásokat Magyarországon. Berlusconi elsősorban azzal kapcsolatban adott neki tanácsokat, miként lehet rövid idő alatt sikeresen pártot alapítani, felépíteni és felfuttatni. A beszélgetés egyébként Milanellóban zajlott, vagyis ez volt az AC Milan focicsapat edzőtábora.
Akkoriban már övé volt az AC Milan focicsapata, amely Berlusconi támogatásának eredményeként futott be, és győzelmet győzelemre halmozott. De nem véletlenül lett sikeres építési vállalkozó sem. Nevéhez köthető szülővárosának egy teljesen új szempontok alapján épített negyede is, a Milano Due. Éppen ezeknek az építkezéseknek az elismeréseként kapta meg a legmagasabb kitüntetést, és lett a Munka lovagja birtokosa. Ezt nagyon kevesek kapták csak meg, főleg olyanok, akik az olasz ipar és a foglalkoztatás terén alkottak valami kiemelkedőt.
Szomráky Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy ne felejtsük el, Berlusconi nem csak építőipari vállalkozó volt, hanem médiacézár is. Olyan médiabirodalmat épített ki, amely segítette egy teljesen más stílusú politikai kommunikáció megjelenését Olaszországban. Ezt Molnár Anna, az NKE egyetemi tanára azzal egészítette ki, hogy a Forza Italia nem követte a hagyományos pártformákat, teljesen új típusúnak számított.
Berlusconi egy nagyon tehetséges, sokoldalú ember volt, akit a baloldal minden lehetséges módon próbált támadni. Az olasz baloldal kedvelt eszköze, hogy ha nem tudják megnyerni a választásokat, akkor az ellenfélre rá kell küldeni az ügyészeket. Berlusconinak élete során
3683 bírósági idézésen kellett megjelennie, vagy delegálni valakit maga helyett
– említette a szakértő, majd azzal folytatta, hogy nagyon támadhatóvá tették az élete során nőügyei is. Ugyanakkor beleegyezett például a róla nemrégiben készült film forgatásába is, mert úgy vélte, minden, ami róla szól – még ha negatív is – az ő népszerűségét növeli.
Molnár Anna is azt emelte ki, hogy a Forza Itáliával egy teljesen új típusú politikai képződmény jött létre az akkori Olaszországban. Ehhez pedig Berlusconi egy korábban sosem alkalmazott politikai kommunikációt adott, amivel lényegében ő lett az első klasszikus olasz populista politikus. A tömegkommunikáció mesteri használatával – amely a kilencvenes évek elején a politikai sikereit is hozta –, az ismert nagyvállalkozói léttel, az életmóddal mind mind az olasz álmot testesítette meg követői számára. Minden ellentmondásossága ellenére is nagyon komoly hatással volt a kortárs olasz történelemre. A Forza Italia
egy személyes párt volt, de mondhatjuk egyszemélyes pártnak is, amit ő hozott létre. A kezdetektől ő irányította, maga válogatta ki a vezetői. Most – halála után – a nagy kérdés az, hogy ki tudja majd tovább vinni politikai örökségét
– mondta az NKE egyetemi tanára. Fénykorban a párt még 20 százalék körüli eredmények elérésére volt képes, ez most a legutóbbi választásokon lement 7 százalékra. Kezdetekben a Forza Italiát nevezték „gyárpártnak” vagy „pártgyárnak” is, hiszen nagyon erősen kötődött Berlusconi gazdasági birodalmához.
(Borítókép: Silvio Berlusconi és Orbán Viktor 2001-ben. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)