A volt szlovák belügyminiszter, Vladimír Palko úgy érzi, védelmébe kell vennie Magyarországot, miután az Európai Parlament megszavazta Magyarország alkalmatlanságát a soros elnökségre. Félretette a Magyarország és Szlovákia közötti „törékeny kapcsolatot”, és kijelenti, hogy itt az Európai Unió jövője a tét. Palko megjegyzi, korábban mindig sok támadásnak volt kitéve a magyar médiaszabadság, ezúttal azonban nem volt része az EP állásfoglalásának.
„Nemrégiben az Európai Parlament ismét egy Magyarország elleni határozatot fogadott el. Nem tudom pontosan, hogy hányadikat az elmúlt öt évben, valószínűleg a harmadikat, de talán a negyediket. Ez nem normális helyzet. Az első ilyen jelentés után, amelyet 2018-ban fogadott el az EP, én nyilvánosan kiálltam Magyarország mellett” – idézi Vladimír Palko volt szlovák belügyminisztert a srspol.sk.
Mint arról már korábban beszámoltunk, június 1-jén az Európai Parlament megszavazta, hogy Magyarország alkalmatlan a soros elnökségre. A Magyarország elleni állásfoglalásra 442 képviselő szavazott igennel, 144 nemmel, és 33-an tartózkodtak.
Az állásfoglalás megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát, hogy 2024-ben betöltse az unió soros elnöki tisztét. Emellett 24 pontban sorolja azokat a kifogásokat, amelyekkel a testület szerint hazánk megsérti a jogállamiságot és az alapvető jogokat, illetve utal velünk szemben az uniós források befagyasztására.
Alberto Alemanno jogász a Politicón megjelent véleménycikkében azt írta: Magyarország elnökségének megakadályozása végső soron nem Orbán Viktor szankcionálásáról szól, hanem a blokk működésének és a jó kormányzásnak a megőrzéséről. A jogász szerint egyre nagyobb az esély arra, hogy Magyarország EU-elnökségét megakadályozzák, mint valaha.
Vladimír Palko írásában megjegyzi, hogy ugyan a szlovákoknak vannak aggályaik Magyarországgal kapcsolatban – amit szerinte most félre kell tenni, hogy jogos-e vagy sem –, de úgy érzi, Magyarországot ismételten meg kell védenie.
Nem a törékeny kapcsolatainkról van szó, hanem arról, hogy milyen lesz az Európai Unió, amelynek Szlovákia és Magyarország is tagja
– tette hozzá.
Mint írja, az állásfoglalás körüli médiakampány központi témája most az volt, hogy megkérdőjelezik Magyarország képességét arra, hogy hitelesen tudja ellátni a jövő évi uniós elnökségi feladatot. Magyarország ugyanis – mint mondják –, nem ismeri el a közös európai értékeket. Ez a megkérdőjelezés kifejezetten a 11. pontban szerepel.
„Nem mintha nem lenne mit kritizálni Magyarországon. Sok minden van, a vicc az, hogy ez bármelyik országról elmondható, de csak Magyarországnak kell szembenéznie a szégyen minden allegóriájával” – vélekedik Palko, aki szerint a határozat legérdekesebb része az volt, ami hiányzott belőle:
a médiaszabadság kérdése.
A volt szlovák belügyminisztert meglepte, hogy ez a már-már szokásosnak mondható téma hiányzik az állásfoglalásból, hiszen – mint arra emlékeztetett is – az öt évvel ezelőtti határozat hat bekezdést szentelt a magyarországi média helyzetének. Ugyan a mostani állásfoglalás általánosságban beszél a véleménynyilvánítás szabadságáról, de a „média” szó nem szerepel benne.
Vladimír Palko szerint eljutottunk ahhoz a furcsa helyzethez, hogy ő, aki öt évvel ezelőtt megvédte Magyarországot, most azt mondja, az EP-képviselők kritizálhatnák Magyarországot, beleértve a médiaszabadságot is, de nem tették.