A Biden-adminisztráció várhatóan a közeljövőben hozzájárul ahhoz, hogy szegényített uránt tartalmazó lőszereket adjon át az ukrán erőknek. Ezek az eszközök nem radioaktívak, de rendkívül komoly páncélzatot is képesek áttörni.
A Biden-kormányzat várhatóan szegényített uránt tartalmazó lövedékekkel látja el Ukrajnát, miután hetekig tartó vita folyt arról, hogy hogyan szereljék fel az Egyesült Államok által Kijevnek adott Abrams harckocsikat − közölték hétfőn amerikai tisztviselők.
Egy magas rangú kormányzati tisztviselő a The Wall Street Journalnak elmondta, hogy úgy tűnik, nincs komoly akadálya a lőszerek átadása jóváhagyásának.
A Pentagon szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának biztosított Abrams harckocsikat szegényített uránból készült lövedékekkel szereljék fel, amelyeket az amerikai hadsereg rendszeresen használ, és amelyek igen hatékonyak az orosz harckocsik ellen. A nagy sebességgel kilőtt lövedékek képesek távolról is áthatolni egy orosz harckocsi homlokpáncélzatán.
Ez a lövedék úgy csapódik be, mint egy tehervonat. Nagyon hosszú és nagyon nagy a sűrűsége. Így nagy mennyiségű kinetikus energiát juttat az ellenséges páncélzat egy adott pontjára
− mondta Scott Boston, a Rand Corporation védelmi elemzője, a hadsereg korábbi tüzérségi tisztje.
A javaslatot megvitatták a Fehér Házban, ahol egyes tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a lövedékek átadása miatt Washingtont olyan kritikák érhetik, hogy olyan fegyvert biztosít, amely egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat.
A Biden-kormányzat vezető tisztségviselői szerint az Egyesült Államok célja, hogy Ukrajna a lehető legnagyobb előrelépést érje el a harctéren, hogy Kijev erős tárgyalási pozícióba kerüljön, ha végül béketárgyalásokra kerül sor. Azonban az adminisztráción belül is nézeteltérés alakult ki arról, hogy miként lehetne a legjobban támogatni az ukrán erőket, beleértve a kazettás bombák szállítását is.
A törvényhozásban továbbra is erős a politikai támogatás Ukrajnának, de egyes képviselők szerint ez csökkenhet, ha Kijev ellentámadása kudarcot vall, és a Fehér Háznak jobban kellene támogatnia az ország kéréseit.
A lőszerekről szóló történet egészen januárig nyúlik vissza, amikor a Fehér Ház beleegyezett abba, hogy 31 darab Abrams harckocsit ad Ukrajnának egy szélesebb körű megállapodás részeként, amelyben Berlin és más európai fővárosok beleegyeztek a német gyártmányú Leopard 2 harckocsik küldésébe.
Az Egyesült Államok először új M1A2 Abrams harckocsik vásárlását tervezte. A szállítási idő lerövidítése érdekében azonban a kormányzat úgy döntött, hogy az amerikai állományban már meglévő M1A1 harckocsikat újítja fel és adja Ukrajnának. Az ukrán személyzetet jelenleg Németországban képzik ki az Abramsok üzemeltetésére és karbantartására, amelyeket a Pentagon szerint őszre szállítanak le.
Így maradt a kérdés, hogy hogyan fegyverzik fel a harckocsikat. Miközben az Egyesült Államok mérlegelte a lehetőségeit, Nagy-Britannia Challenger harckocsikat szállított Ukrajnának, hozzájuk tartozó szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lövedékekkel.
Bár a szegényített urán az urándúsítási folyamat mellékterméke, önmagában nem radioaktív. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja egy tavalyi jelentésében azt írta, hogy a fém „kémiai toxicitása jelenti” a legnagyobb potenciális veszélyt, és „bőrirritációt, veseelégtelenséget okozhat, valamint növelheti a rák kockázatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek ellenére azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy „nukleáris összetevőjű fegyvereket” adott át, amire a britek azzal válaszoltak, hogy Moszkva dezinformációt folytat.
John Kirby, a Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora márciusban azt mondta, hogy az orosz érvelés álságos volt, és hogy Moszkva legfőbb aggodalma a tankjait fenyegető fokozott veszély.
Ez a fajta lőszer meglehetősen elterjedt
− mondta, hozzátéve, hogy a tanulmányok szerint nem jelent radioaktív veszélyt. Abban az időben azonban az Egyesült Államok nem szállított Ukrajnának szegényített urániumot tartalmazó lövedékeket.
A Fehér Ház még mérlegeli, hogy más fegyvereket is adjon-e Ukrajnának, beleértve a kazettás bombákat, amelyeket Kijev kért.
A Pentagon egyes tisztviselői támogatják a kazettás lőszerek − az úgynevezett kettős célú, továbbfejlesztett hagyományos lőszerek − biztosítását az ukránok számára. A NATO főparancsnoka, Christopher Cavoli tábornok a kongresszusnak azt mondta, hogy ezek a fegyverek „nagyon hatékonyak” lehetnek az orosz csapatok és felszerelések koncentrációja ellen.
A Külügyminisztérium tisztviselői ellenálltak a kazettás lőszerek átadásának. Emberi jogi aktivisták és egyes szövetséges nemzetek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a fel nem robbant lőszerek civil áldozatokat szedhetnek még jóval a konfliktus befejezése után is.
Az ukránok továbbra is sürgetik az ATACMS néven ismert, amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú rakéták beszerzését. Bár Biden elnök májusban azt mondta, hogy ez a lehetőség „még mindig függőben van”, amerikai tisztviselők szerint egy ilyen lépés nem várható.
(Borítókép: Alex Kraus / Bloomberg / Getty Images)