Az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját a mesterséges intelligencia szabályozásáról, azonban egy-egy elemen kívül nem számíthatunk nagy vitára az uniós intézmények között.
A mesterséges intelligencia az élet nagyon sok területén nyújthat komoly segítséget – lásd az egészségügyet –, ugyanakkor a kritikusai szerint butít is bennünket, mert összegyűjtünk a segítségével egy sor adatot, információt, viszont ezért már nem gondolkodunk annyit.
Arra is gyakran hivatkozik az ellentábor, hogy egy sor állás is veszélybe kerül. A húszas toplista élén például a marketingesek állnak, hiszen, ismerjük el, hogy a mostani algoritmusok már kiváló marketinges szöveget írnak. A lista huszadik helyén a klinikai pszichológusokat találjuk, azonban a felsorolás közepén már ott vannak a felsőoktatásban tanítók vagy éppen az egyetemi tanárok is. Ez utóbbit azzal magyarázzák, hogy a hallgatók egyre inkább szeretnének online tanulni és személyre szabott tananyagot kapni.
Többek között ebből adódik az a kérdés is, hogy kell-e szabályozni az MI-t. Ez a folyamat már elindult, ezúttal mintha nem lennének lemaradva a jogalkotók, ellentétben az internettel.
Az Európai Parlament szerdán 499 igen szavazattal, 28 nem szavazattal és 93 tartózkodás mellett fogadta el tárgyalási álláspontját a mesterséges intelligenciáról szóló törvényről. A szabályok biztosítanák, hogy az Európában kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia teljes mértékben összhangban legyen az uniós jogokkal és értékekkel, beleértve
A szabályok kockázatalapú megközelítést követnek, és kötelezettségeket írnak elő a szolgáltatók és az MI-rendszereket telepítők számára attól függően, hogy a mesterséges intelligencia mekkora kockázatot jelenthet. Ennélfogva tilosak lennének az olyan mesterséges intelligencián alapuló rendszerek, amelyek túl magas szintű kockázatot jelentenek az emberek biztonságára. Az EP-képviselők a listát kibővítették a mesterséges intelligencia tolakodó és diszkriminatív használatára vonatkozó tilalmakkal is.
Az alaprendszerek szolgáltatóinak emellett fel kellene mérniük és mérsékelniük a lehetséges – az egészséget, a biztonságot, az alapvető jogokat, a környezetet, a demokráciát és a jogállamiságot fenyegető – kockázatokat és regisztrálniuk a modelljeiket az uniós adatbázisba az EU-s piacra kerülése előtt. Az ilyen modelleken alapuló generatív mesterségesintelligencia-rendszereknek – például a ChatGPT-nek –
meg kell felelniük az átláthatósági követelményeknek, és biztosítaniuk kell az illegális tartalom előállítása elleni védelmet.
Török Bernát, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a három nagy uniós intézmény (az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács) között egyetértés van abban, hogy az MI-re külön szabályozás kell, amelynek a lényege, koncepciója egyeztetendő.
Fontos még az is, hogy a kockázatalapú megközelítést tekintve is konszenzus van a három intézmény között, emiatt pedig Török Bernát szerint
záros határidőn belül le lehet zárni a jogalkotási folyamatot, és viszonylag hamar, akár már az év végére lehet uniós rendelet a mesterséges intelligencia szabályozásáról.
A szakértő szerint ott különböznek az álláspontok, hogy miket tiltson eleve, és melyeket tekintse magas kockázatú rendszereknek a rendelet. Ezekről hosszú lista van, egy-egy elem besorolásáról pedig biztosan lesznek viták.
Török Bernát hozzátette, az Európai Parlament a magas kockázatú rendszerek közé sorolná az összes olyan programot, amelynek kampányidőszakban a választói akaratra hatása lehet. Ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy az EP az eddig az óriásplatformok által használt algoritmusokat – amelyek a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós rendelet (DSA) alá tartoznak – is a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet magas kockázati besorolású rendszerei közé sorolná.
Az átláthatósági követelményekkel kapcsolatban az alkotmányjogász elmondta, a ChatGPT-t azért kezeli egyfajta alap-MI-rendszerként az Európai Parlament, mert nagyon sokféle alkalmazás épülhet rá. Itt két irányban kell hogy meglegyen a transzparencia:
(Borítókép: Yves Herman / Reuters)