„Fontos a polgároknak és a nemzetközi közösségnek is tudomására hozni, hogy keresztúthoz érkeztünk: vagy béke lesz, vagy nem. Nem a mi szándékaink miatt, hanem azért, mert a Balkánon van egy ember, aki mindenáron háborút akar kirobbantani. Ez pedig Albin Kurti koszovói kormányfő. Efelől most már semmi kétségem sincs” – mondta a koszovói válságról Alekszandar Vucsics szerb elnök a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) esti híradójában.

A politikus arról beszélt, hogy Kurti a nemzetközi megállapodásokkal szembemenve tiltotta meg a szerb árucikkek, köztük az alapvető élelmiszerek bevitelét az országba. 

Mint azt megírtuk, a szerb belügyminisztérium közlése alapján a koszovói rendőrség különleges egységének három felfegyverzett tagját fogta el a szerb rendőrség szerdán Dél-Szerbiában. A koszovói belügyminisztérium közleménye szerint viszont a három rendőrt a szerb erők elrabolták, hiszen ők Koszovó területén tartózkodtak, és egy olyan utat ellenőriztek, amelyet a szerb bűnbandák csempészetre használnak.

Erről az incidensről Vucsics azt mondta, hogy a KFOR tudomása nélkül a rendőrök még koszovói oldalon sem tartózkodhattak volna. 

Garantálom, hogy egyetlen szerb egyenruhás sem lépett be Koszovó területére, és nem lépte át a határt, hanem 1,8 kilométerre Szerbia területén fogtuk el őket

– mondta el a szerb elnök és arról is beszélt, hogy a KFOR pontosan ismeri a szerb egyenruhások mozgását, ami könnyen ellenőrizhető a műholdas felvételek alapján.

Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat.

A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.