Mihail Hodorkovszkij az orosz ellenzék egy ikonikus figurája: oligarcha, aki korábban a világ egyik leggazdagabb embere volt, az akkori legnagyobb orosz kőolajvállalat, a Jukosz vezetője. Az oligarcha a kétezres évek elején politikai ambíciókat mutatott, ami stratégiai hibának bizonyult – 2003-ban letartóztatták, tíz évet ült börtönben. Hodorkovszkij 2013 decemberében szabadult, Londonban él, de a politikai tevékenységével nem hagyott fel: 2014-ben bejelentette elnöki ambícióit, azóta az Oroszországban működő civil szervezetek és politikai aktivisták egyik fontos szponzorává vált. Hodorkovszkij is részt vett a május végén, Pozsonyban tartott biztonságpolitikai konferencián, a Globsecen.
Többször próbáltunk Mihail Hodorkovszkijjal interjút egyeztetni, de az orosz oligarcha nagy leterheltségre hivatkozva lepattintotta a megkereséseket, végül az Oroszország jövőjéről szóló beszélgetésen többek között a mi kérdéseinkre is válaszolt.
Hodorkovszkij egyebek mellett beszélt az orosz hatalomváltás lehetőségeiről és következményeiről, de ügyesen kikerülte azt a kérdést, hogy mit tenne az orosz ellenzék a Krím félszigettel és az elfoglalt ukrán területekkel, ha most jutnának hatalomra.
Mi hozhat változást az orosz vezetés politikájában?
Az orosz politikai rezsim csak akkor fog megváltozni, ha Putyin meghal. Amíg Putyin él, addig nem lesz Oroszországban semmiféle változás.
Miért gondolja így?
Mert Oroszországban perszonalista a rendszer. Minden Vlagyimir Putyinnak van alárendelve. Putyin politikai játéka pedig a különböző körök egymással szemben történő kijátszásáról szól.
Hogyan érhet véget Putyin hatalma?
Putyin most 70 éves. Sztálin 72 évesen halt meg. Ha több nyomás nehezedik rá, akkor többet hibázik. Ha többet hibázik, akkor többet stresszel. Ha többet stresszel, akkor egyre rövidebb lesz az élete. Ukrajna azt mondja, hogy a titkosszolgálatai majd megölik. Így is véget érhet az élete. Segítse őket ebben az Isten.
Putyin eltávolítása után nem jön a helyére egy másik, hasonló perszonalista rendszer?
Könnyen lehet. Ebben a helyzetben az ellenzéknek csupán néhány hete lesz lépni, különben elveszítik a momentumot. Gyorsan kell cselekednünk egy megfelelő pillanatban, hogy megszerezzük a hatalmat. Az én életem során a hatalom eddig kétszer a földön hevert, de nem tudtunk élni ezzel a lehetőséggel.
Tehát elképzelhetőnek tartja, hogy akár egy rosszabb vezető is kerülhet Oroszország élére Putyin után?
Nem. Lehet-e már ennél is rosszabb? A név nem számít. Lehet a neve éppen Putyin, lehet bármi más. A lényeg, hogy mit tud tenni, mire képes. Jelenleg az egész világot atommal és nukleáris világháborúval fenyegetjük. Agresszív, pusztító háborút indítottunk az egyik szomszédunk ellen. Az orosz lakosságot a frontra küldjük. Az országban diktatúra van. Ennél rosszabb már nem lehet. Valójában ha Putyin tudna rosszabbat lépni, akkor már megtette volna.
Azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy Putyin nukleáris fegyvereket vet be?
A nukleáris fegyverek használatának a kérdése sok mindenben a Nyugattól függ. Ha a Nyugat kérleli Putyint, ha párbeszédbe keveredik vele, az csak rontja a helyzetet. Ha Putyin megérzi a Nyugat gyengeségét, akkor lépni fog. Nem szabad gyengeséget mutatni. Amikor például Joe Biden megmondta Moszkvának, hogy nukleáris fegyverek bevetése esetén amerikai válaszcsapás lesz, akkor Putyin azonnal leállt ezekkel a fenyegetésekkel.
Mi a szerepe Jevgenyij Prigozsinnak, a Wagner-csoport vezetőjének ebben a rendszerben?
Prigozsin egyensúlyozó szerepet játszik Putyin számára. Van neki egy rendkívül fontos tulajdonsága: zéró támogatottsága van az orosz politikai elitek körében. Ő mindenki ellen van. Egyetlen támasza lényegében maga Vlagyimir Putyin.
Azonban azt gondolom, hogy Putyin elszámolja magát. A lakosság körében Prigozsin egyre népszerűbbé válik. Azoknál, akik azt gondolják, hogy egy keményebb kéz, keményebb fellépés kell. Ők Putyin hagyományos szavazói, akik most elpártolnak tőle. Végső soron lehet-e ez Putyin nagy hibája? Igen, könnyen lehet.
Hogyan lehet a jövőben elkerülni Oroszország birodalomépítő viselkedését?
Az erősen központosított rendszerre jellemzőek az autokratikus, agresszív tendenciák – az autoriter vezetők hatalma múlik rajta. Végső soron külső ellenséget keresnek és külsőleg próbálják stabilizálni a hatalmukat. A megoldás? Oroszország mély föderalizációja.
Ha ellenzéki erők kerülnek hatalomra, akkor önként visszaadnák a megszerzett területeket, például a Krím félszigetet Ukrajnának?
Az orosz ellenzék szempontjából az lenne a legjobb, ha a háború során Ukrajna minden területét visszaszerezné. Ezáltal Putyin bukása borítékolható lenne, és ezzel az új orosz hatalom is könnyebb helyzetbe kerül: minden felelősség Putyint terhelné. Az új hatalom tiszta lappal tudna indulni.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2015. február 23-án. Fotó: Sasha Mordovets / Getty Images)