A kutató úgy gondolja, hogy háború veszélye még nem fenyeget, a két ország politikai válságát azonban mélyíti az a különleges eset, hogy Szerbia elrabolná Koszovó rendőri alakulatának tagjait. Rendkívülinek tartja azonban azt, hogy a nemzetközi közösség szó nélkül hagyta az esetet, és egyik felet sem ítélték el. Ennek okát abban látta, hogy az ilyen komoly vádaknak a politikai következményei is komolyak − közölte az InfoStart.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell a két fél vezetőjét, Aleksandar Vucic szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt jövő hétre Brüsszelbe hívta válságtanácskozásra. A közösség azonban csupán tüzet olt, ugyanis nincs eszköztára arra, hogy a saját égisze alatt elfogadott megállapodást betartassa. A hosszú távú célok elérésében így nem erős, csupán válsághelyzetekben szólal meg. 

A szakértő a kompromisszum jelének fogja fel azt a tényt, hogy Kurti felvetette azt a lehetőséget, hogy megismételjék az önkormányzati választásokat. Bár azt is elismeri, hogy egyik félnek sem erős oldala az egyezkedés, különösen akkor nem, ha a kompromisszum miatt a másik fél is nyerhet valamit, vagy legalábbis jobb színben tűnhet fel.

Ez ahhoz vezet, hogy amennyiben valamelyik fél ehhez hasonló gáláns lépésre szánná el magát, ahhoz olyan kritériumokat fűzne, amelyek sem a másik oldal, sem pedig az Európai Unió számára nem elfogadhatóak. Így Németh szerint mindez leginkább egy hátralépéssel egyenértékű. 

Mint azt  megírtuk, a szerb belügyminisztérium közlése alapján a koszovói rendőrség különleges egységének három felfegyverzett tagját fogta el a szerb rendőrség szerdán Dél-Szerbiában. A koszovói belügyminisztérium közleménye szerint viszont a három rendőrt a szerb erők elrabolták, hiszen ők Koszovó területén tartózkodtak, és egy olyan utat ellenőriztek, amelyet a szerb bűnbandák csempészetre használnak.

Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat.

A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.