Nemcsak az export-, hanem az importtilalmat is kijátszhatják bizonyos orosz cégek – állítja a mérvadó lap, a Politico oknyomozó cikkében. Ráadásul utóbbi esetén olyan termékeket importálhatnak az oroszok, amiket később hadicélokra használhatnak. Ezek pedig leginkább lőszerek.
Mióta 2014-ben Oroszország a nemzetközi jogot megsértve annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a Vlagyimir Putyin által vezetett országra több szankciót is kivetett a világ gazdaságilag legfejlettebb demokratikus országait tömörítő G7 – ami az annektálás előtt még Oroszországgal együtt G8 volt –, az Egyesült Államok és az Európai Unió is.
Azonban ez továbbra sem gátolta meg Oroszországot, hogy 2022. február 24-én a 2014 óta befagyott konfliktusnak számító orosz–ukrán konfliktust teljes körű invázióvá emelje, amikor Vlagyimir Putyin már hivatalosan is nevére vette az addig az orosz narratíva szerint az oroszajkú szeparatisták és az ukrán hadsereg között zajlott harcokat Ukrajna keleti részén.
Azóta újabb szankciók érték a háborús agresszort, csak az Európai Unióban a háború óta eltelt közel másfél évben tíz szankciós csomagot fogadtak el – a legutóbbit épp a háború kitörésének évfordulóján –, miközben már a tizenegyedik is kidolgozás alatt áll. Ez utóbbi az Oroszországot és az őt vélhetően segítő országokon és szervezeteken kívül az ezen alanyokkal való kereskedelmet is megtiltja a nyugati országoknak.
Ennek ellenére a Politico hosszú oknyomozó cikkben arról számol be,
hiába a nyugati szankciók az orosz hadigépezet finanszírozásának megállítására, az orosz hadsereg a szankciókat kikerülve még nyugati lőszereket is használhat.
Ezt állította ugyanis egy Telegramra feltöltött videó, ahol a Kreml zsoldoshadseregének is nevezett Wagner-csoport egyik tagja épp egy orosz gyártmányú Orsis T-5000-es lőfegyver kapcsán beszél az orosz védelmi minisztérium riporterének, és kifejti, a szerinte hibátlan orosz fegyvert nyugati töltényekkel használják. A Politico ennek járt utána, ami kapcsán kiderült: nem csak egy szórványos esetről lehet szó.
A lap által szemlézett nyilvános vámpapírok szerint beazonosították, hogy a Telegramra felkerült videó esetén egy 1949 óta működő amerikai cég, a Hornady lőszerét foghatta a kezében az orosz zsoldos, amit a Promtehnologija nevű orosz cég szerzett be. Egy 2022. augusztus 12-én kelt dokumentum szerint összesen 102 200 darab lőszert importáltak, amit az amerikai cég gyártott.
A vámpapírok szerint a szállítmány Oroszországba „vadásztöltényként” érkezett, amit civil fegyverekbe szántak, de ugyanezen a napon egy másik dokumentum szerint a töltényekhez való tárak is megérkeztek.
Ugyanakkor mint a lap emlékeztet, a vadásztöltény megnevezés egy kicsit félrevezető, ugyanis az amerikai cég által gyártott, .388 mm-es Lapua Magnum névre keresztelt lőszerfajtát még az 1980-as években fejlesztették ki nyugati hadseregek együttműködésével. A Lapua nagy teljesítményű és hatótávú lövedék, ezért többek között Irakban és Afganisztánban távcsöves mesterlövészpuskákhoz használták a nyugati hadseregek.
Így valószínű, hogy a videóban szereplő Wagner-zsoldos sem vadászatra vagy sportolásra, hanem elsősorban harci célokra használta az amerikai gyártmányú lőszert.
Hornady viszont nem tudja, hogyan kerülhetett orosz kézbe az általuk gyártott lőszer: mint a lapnak faxon (!) elküldött válaszukban írták, 2014 óta nem szállítanak Oroszországba az azóta érvényben lévő szankciók miatt, és ahogy fogalmaznak:
Nem támogatjuk semmilyen termékünk eladását egyetlen orosz rohadéknak sem. Ha megtudjuk, hogyan szerezték be, és valóban beszerezték, akkor minden lehetőséget megteszünk, hogy megakadályozzuk
– áll a lapnak elküldött válaszukban. Ráadásul, mint a közleményükbe hozzáteszik, ha egy vásárlójuk azt továbbexportálná az Egyesült Államokon kívülre, akkor az egy szövetségi törvény szerint csak az állam engedélyével történhetne meg. Ám tudomásuk szerint egyik vevőjük sem sértette meg a szankciós törvényeket, de az ügyben felvették a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal.
A lap megkereste az orosz céget, aminek a fegyvereit a videó szerint az amerikai gyártmányú lőszerrel használhatják. A Promtehnologija tagadta, hogy valaha is importkérelmet nyújtott volna be az adott lőszer kapcsán, mivel azt elmondásuk szerint saját maguk gyártják. Emellett hozzátették, fegyvereiket sportolási és vadászati célokra készítették, bárki számára szabadon elérhetőek a piacokon.
Azonban az amerikai lőszergyártó termékeiből más orosz cég is vásárolhatott a lap oknyomozása szerint.
A Tetis nevű orosz cég legalább kétszer rendelt a háború kitörése óta amerikából,
miközben a cég többsége két olyan orosz állampolgár tulajdonában áll, akiket szoros szálak kötnek az orosz hadsereghez. Korábban egy olyan orosz cégben voltak részvényesek, amely az orosz védelmi minisztériumnak gyártott fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket, sőt, még Putyin elnöki repülőgépe kapcsán is adtak le szállítmányokat.
Igaz, a cég honlapja szerint ők nem árulnak lőszert, viszont tárakat igen – a honlapjuk szerint az orosz vállalkozás az egyik amerikai gyártócég, az RCBS nemzetközi viszonteladója, viszont a hivatalos adatok szerint a legutolsó szállítmány még a háború tavaly februári kitörése előtt egy hónappal volt esedékes.
Az amerikai cég szóvivője a lapnak azt mondta, 2022. február 24-én minden kapcsolatot megszakítottak orosz partnereikkel, és a lap kérdése után azzal fordultak az orosz céghez, hogy honlapjukról szedjék le a viszonteladói jelzésüket.
A lap ugyanakkor más orosz cégekről is beszámol, amelyek amerikai felszereléseket kínálnak eladásra: a Telegramon működő Sniper Shopnál szinte a Hornady összes terméke megtalálható, sőt, még kiállítóterme is van a cégnek Moszkva közelében. Az Anton nevű orosz cégnél a Hornady és az RBSC termékei mellett a Nightforce éjjellátó felszerelései is elérhetőek, de a Lapuától (lőszer), az MDT-től (tárak és egyéb kiegészítők puskákhoz) és az AREA 419 precíziós fegyverkovácstól is árulnak termékeket.
A lap egyébként megkereste az orosz háborús vezetéssel sokszor látványosan egyet nem értő Wagner-vezért, Jevgenyij Prigozsint is. A Putyin séfjének is becézett Prigozsin az amerikai lőszerek és eszközök kapcsán csak annyit mondott a lapnak:
Arra kérem Önöket, beszéljenek a kontaktjaikkal, hogy megkaphassuk ezeket a felszereléseket. Csak egy kérésem van még: F35-ösök. Ha az lehetséges, akkor, mint korábban beszéltük, Új-Zélandon keresztül vásárolnánk a felszereléseket. Lehet, hogy Hawaiin majd kellene tankolniuk, de nem igazán látok problémát
– nyilatkozta gúnyosan a Politicónak a zsoldoshadserege köré az utóbbi években már teljes céghálózatot felhúzó zsoldosvezér.
Ugyanakkor az Anton kapcsán találták meg az első nem amerikai céget, mivel a Lapua egy Finnországban található vállalat, aminek a tulajdonosa egy norvég cég, a Nammo.
Azonban az orosz cégek honalpjain emellett még finn, német és török termékek kínálata is megtalálható
– ugyanakkor az még nem jelenti, hogy valóban el is érhetőek az adott termékek. Az egyik cég a lapnak úgy nyilatkozott, ők kizárólag saját gyártmányú töltényeket és kiegészítőket forgalmaznak.
Ellenben egy szlovén cégnél már dokumentumokkal bizonyítható, hogy több ízben szállítottak lőszert orosz cégeknek – legalábbis gyártóként a szlovén cég neve szerepel a vámpapírokon. A szlovén fővárostól körülbelül 40 percnyi autóútra található Valerian nevű céget a Promtehnologija a vámpapírokon gyártóként tünteti fel. A szlovén vállalat tavaly október óta legalább négy szállítmányt adhatott át az orosz cégnek, összesen 460 000 tételt.
A lap megkereste a szlovén céget, amely azt állította, soha nem adott el se lőszert, sem pedig lőfegyvert Oroszországnak, ráadásul Oroszországgal szemben szankciók vannak érvényben. Továbbá azt sem értik, hogyan kerülhetett a cég neve a dokumentumokra, amikor nem gyártanak lőszereket, csak kereskednek velük. Emiatt azt ígérték, utána járnak az ügynek.
A Politicónak név nélkül megszólaló szlovén diplomata szerint a cég eleve nem is adott be kérelmet Oroszországba szánt exportra, csak bizonyos termékeket szállítottak Kirgizisztánba.
Annak ellenére, hogy bűncselekménynek számít Oroszországba szankciókkal sújtott cégekkel kereskedni – ami amerikai törvények szerint akár 20 éves börtönbüntetéssel is sújtható –, a lap szerint úgy tűnik, ezt az oroszok ki tudják játszani, ahogy például az olaj esetében is.
Mint ahogy korábban az iráni és kínai fegyverek és felszerelések kapcsán is – amit Teherán és Peking is tagad. Ezeket kreatívan sport- vagy vadászcélokra importálták, így a mostani lőszerek és eszközök is így juthattak be az Ukrajnát megtámadó Oroszország területére.
Ráadásul, mint arra a lap emlékeztet, Oroszország hiába tud gyártani elegendő lőfegyvert, a töltények kapcsán már kapacitásproblémája van, emiatt a feketepiaci kereskedelem rendkívül élénk a lőszervásárlást illetően.
Mint a lapnak az egyik szakértő, a brit International Institute for Strategic Studies egyik kutatója, Maria Shagina nyilatkozta, a legtöbb szankció ún. „okos szankció”, aminek célja, hogy az orosz állampolgárok helyett csak a rezsimet és a hadsereget érjék korlátozások, hogy a szankciók ne járjanak humanitárius károkkal.
Ugyanakkor az autoriter országok ezeket a kiskapukat ki tudják használni.
Egy másik szakértő, Gary Somerville, aki egy brit védelmi think tanknél, a Royal United Services Institute-nál kutató, úgy fogalmazott, „hallatlan”, hogy az olyan kisebb orosz fegyvergyártó cégek, mint az Orsis, hozzáférhetnek nyugati lőszerekhez.
Mint arra felhívta a figyelmet, a fentebb is tárgyalt .338-as Lapua Magnum lőszernek csak egyetlen gyártója van Oroszországban, és szerinte ha szankcionálnák az ilyen kiskapukat, az „könnyű győzelem lenne” azok számára, akik szeretnék korlátozni Oroszország katonai képességét.
Az Orsis kapcsán egyébként az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala is nyomoz, akik a lapnak általánosan a szankciók céljairól beszéltek, míg az Európai Bizottság a válaszadást azzal hárította el, hogy a Politico konkrét példái további nyomozást igényelnek az uniós intézménytől.
(Borítókép: Emberek az orosz csapatok által megszállt négy ukrajnai régió - Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja - elcsatolása alkalmából rendezett ünnepségen Moszkvában 2022. szeptember 30-án. Fotó: Stringer / AFP)