Észtország parlamentje kedden elfogadta az azonos neműek házasságát legalizáló törvényt, és ezzel Észtország lett az első közép-európai ország, amely ezt megtette.
Az azonos neműek házassága Nyugat-Európa nagy részén legális, de nem a közép-európai országokban, amelyek egykor kommunista uralom alatt álltak és a Moszkva által vezetett Varsói Szerződés szövetségének tagjai voltak, ma azonban a NATO és nagyrészt az Európai Unió tagjai.
Az üzenetem Közép-Európának az, hogy ez nehéz küzdelem, de a házasságot és a szerelmet támogatni kell
– mondta Kaja Kallas miniszterelnök a Reutersnek a szavazás után.
„Sokat fejlődtünk ezalatt a harminc év alatt, mióta felszabadultunk a (szovjet) megszállás alól. Egyenrangúak vagyunk az azonos értékeket valló országok között” – tette hozzá.
A törvényjavaslat 55 szavazatot kapott a 101 fős parlamentben a liberális és szociáldemokrata pártok koalíciójától, amelyet Kallas a 2023-as választásokon aratott nagyarányú győzelmét követően állított össze. A törvény 2024-től lép hatályba.
A nagyrészt szekuláris, 1,3 millió lakosú balti országban a lakosság 53 százaléka támogatta az azonos neműek házasságát az Emberi Jogi Központ 2023-as felmérése szerint. Egy évtizeddel ezelőtt ez az arány 34 százalék volt csupán.
Az észtek 38 százaléka azonban még mindig elfogadhatatlannak tartja a homoszexualitást. Az azonos neműek házasságát az ország negyedét kitevő orosz etnikumú kisebbség ellenzi, mindössze 40 százalékuk támogatja.
Az észtországi melegek általában diszkréten kezelik identitásukat, és a kormány szerint az utóbbi időben a melegek fele tapasztalt zaklatást.
Lettországban és Litvániában, a másik két balti országban, amelyek korábban a Szovjetunió fennhatósága alá tartoztak, az azonos neműek élettársi kapcsolatáról szóló törvényjavaslatok a parlamentben ragadtak.