Az ukrán hírszerzés kedden közölte, hogy az oroszok robbanószereket helyeztek el a zaporizzsjai atomerőműben.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője kedden egy tévés interjúban közölte, hogy orosz katonák aknákat telepítettek a zaporizzsjai atomerőmű területén.
A zaporizzsjai atomerőműben aknákat telepítettek, még a hűtőrendszernél is. Ha azt működésképtelenné teszik, akkor nagyon valószínű, hogy ez jelentős problémákat okoz
– mondta.
Az rbc.ua egy hosszú cikkben azt a kérdést járta körbe, hogy ha mindez igaz, akkor annak milyen következményei lehetnek. Az ukrán híroldal szerint az erőműben már a Nova Kahovka-i gát felrobbantása is okozott problémákat, de a hűtővízből még jó ideig lesz elég, és utána is meg tudják oldani a pótlását. Az már nagyobb problémát jelent szerintük, hogy Oroszország most „nukleáris zsarolásra” használja fel az erőművet.
A portál emlékeztetett arra, hogy májusban az ukrán katonai hírszerzés már közölte azt, hogy az oroszoknak van egy olyan forgatókönyvük, amelyben szerepelne egy robbantás az erőműnél. Ennek a lényege az lett volna, hogy
az orosz hadsereg tüzérségi csapást hajtana végre az erőmű ellen, majd közölnék azt, hogy egy baleset történt.
Ezután bejelentenék, hogy nukleáris szivárgás kezdődött, és abban bíznának, hogy a nemzetközi közösség elrendelne egy vizsgálatot, amelynek idejére minden harci cselekményt felfüggesztenének Ukrajnában, így pedig megállíthatnák a jelenleg zajló ukrán támadást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még az utóbbi napokban is arról beszélt, hogy az oroszok nem tettek le erről a tervről, és a kahovkai gáthoz hasonlóan felrobbanthatják az erőművet is azért, hogy nyomást helyezzenek Ukrajnára, és a konfliktus befejezésére kényszerítsék.
Az RBC szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi ezen a héten várhatóan Moszkvába utazik, és Vlagyimir Putyinnal is tárgyalni fog az erőművet érintő potenciális veszélyekről.
Alekszandr Muszienko, az ukrán Katonai Jogi Kutatóközpont vezetője azt mondta minderről: könnyen lehet, hogy Oroszország tényleg nukleáris zsarolásra készül, különösen annak fényében, hogy az offenzíva egyik szektora is a közelben van, és ott az ukránok több települést is felszabadítottak a napokban.
A hűtőrendszer aláaknázása […] az egyik eleme lehet ennek a zsarolásnak. Elméletileg megtörténhet, hogy felrobbantják a hűtőrendszert, ami a reaktorrobbanás veszélyét idézné elő, még ha nem is azonnal. Azután Oroszország megkezdheti a zsarolást, megvádolhatja Ukrajnát, és azt mondhatja, hogy mindent megjavítanak, ha Ukrajna leáll az offenzívával
– fogalmazott, hozzátéve: úgy véli, hogy Oroszország jelenleg is azt próbálja kitalálni, hogy miként reagálna egy ilyen lépésre a nemzetközi közösség.
Tízszer akkora katasztrófa lehetne, mint Csernobil volt.
Az RBC szerint az ukrán állami nukleáris hatóság már a jövő nyár óta készül egy esetleges atomkatasztrófára az erőműnél, többnyire a csernobili incidens tapasztalatai alapján. A két eset közt azonban nagyságrendi különbség van: ha Zaporizzsjában bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv, akkor abból szerintük nagyjából tízszer akkora katasztrófa lehet, mint a csernobili volt.
Mindez azt is jelentené, hogy egy Magyarország nagyjából harmadának megfelelő, 30 ezer négyzetkilométernyi területet érinthetnének a sugárzás legsúlyosabb következményei.
Ennek a területnek (bár nem pontosan kör alakú lenne) a „sugara” 100 kilométer lenne, szemben a csernobili 30 kilométeres zónával. A sugárzás azonban kisebb mértékben mintegy 2 millió négyzetkilométernyi területre, vagyis Ukrajna több mint háromszorosára kiterjedhetne, beleértve ebbe számos orosz régiót is.
Ebben az esetben az RBC szerint az ukrán kormányzat egy előre elkészített közleményben arra szólítaná fel a térségben élő lakosságot, hogy vegyenek fel gázmaszkot (vagy más, az arcot elfedő eszközt), és menjenek a legközelebbi óvóhelyre. Vagy ha az túl távol van, akkor maradjanak otthon, és minél jobban csomagolják el az ételüket, tartalékoljanak vizet, és készüljenek fel az evakuációra. Ezen kívül a közleményben azt is leírnák, hogy kortól és egészségügyi állapottól függően kinek mennyi kálium-jodidot kellene bevennie ahhoz, hogy csökkentsék a sugárzás miatti pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát.
(Borítókép: A zaporizzsjai atomerőmű. Fotó: Dmytro Smolienko / Ukrinform / Future Publishing / Getty Images)