Egy, a mentésben részt vevő kanadai repülőgép dörömbölő hangokat észlelt onnan, ahol vasárnap eltűnt a Titanic roncsaihoz merülő tengeralattjáró.
A dörömbölő hangokat harmincperces időközönként észlelte a Halifax Közös Mentési Koordinációs Központ (JRCC Halifax) P–8 Poseidon katonai repülőgépe – derült ki a belbiztonsági minisztérium belső e-mailezésből, amely a Rolling Stone birtokába jutott.
A kutatásban részt vevő gép szonobójákat vetett be a tengeralattjáró eltűnésének helyszínén, ami harmincpercenként dörömbölő hangokat észlelt. Négy órával később további szonárokat vetettek be, amelyek szintén azonosították a dörömbölést. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikor hallották a hangokat, és azt sem, mi okozta azt.
A lap beszámolója szerint az e-mailben azt írták: a JRCC azon dolgozik, hogy találjanak egy olyan víz alatti, távirányítható járművet, amely segítséget nyújthat a kutatási és mentési munkálatokban.
Az eltűnt tengeralattjáróról szóló korábbi jelentések szerint a haditengerészet mentőhajója csak mintegy 600 méteres mélységre képes leereszkedni. Azonban ha az öt turistát négyezer méter mélyen találnák meg, akkor egy víz alatti drónra vagy egy távirányítású járműre lenne szükség ahhoz, hogy elérjék őket.
Az Explorers Society nevű kutatócsoport kedd délután küldött e-mailjében arról írtak, hogy helyi idő szerit hajnali 2 órakor észlelték a szonárral a dörömbölő hangokat, ami arra utalhat, hogy a merülőhajón lévők még életben vannak.
A levelezésből kiderült az is, hogy a fedélzeten az Explorer Society tagja tartózkodik, és arra szólították fel a csoportot, hogy lépjenek kapcsolatba a képviselőikkel a Magellán brit magánvállalat által gyártott távirányítású járművek használatával kapcsolatban.
Mint írják, a vállalat rendelkezik egy olyan távirányítású járművel, amely hatezer méteres mélységben is használható, ráadásul bevetésre készen. Az e-mail szerint azonban az amerikai kormány és a parti őrség még nem adott nekik engedélyt a részvételre.
A belbiztonsági minisztérium vezetőségének kedd este küldött e-mail szerint az eredetileg keresésre küldött hajót a dörömbölő hangok utáni kutatásra irányították át. Hozzátették, hogy a keresést egy távirányítású jármű folytatja, váltott kezelőkkel, valamint azt is megjegyezték, hogy az esetleges mentéshez kötélzet és mentődrót is készenlétben van.
A tervek szerint további eszközök érkeznek, köztük az amerikai haditengerészet egy víz alatti mentési szakértője, valamint a kanadai haditengerészet egy hajója mobil dekompressziós kamrával és orvosi személyzettel. Ők legkésőbb szerda este 10 óráig megérkeznek a helyszínre – áll az e-mailben.
Mint megírtuk, a tengeralattjáróval a vasárnapi merülés után nem egész két órával szűnt meg a kapcsolat a felszínen lévő támogatóhajóval. A hajó üzemeltetője, az OceanGate Expeditions szerint a Titan 96 órányi oxigénkészlettel rendelkezik vészhelyzet esetére, de ha a hajón lévők bepánikolnak, vagy túl sokat mozognak, akkor ennél sokkal hamarabb is kifogyhatnak az oxigénből.
Úgy tudni, a tengeralattjáró öt turistát vitt le a mélybe. A New York Post arról is beszámolt, hogy a hajót üzemeltető OceanGate Expeditions viszonylag nagy késéssel jelentette csak be az eltűnést.
A lap szerint ugyanis a vállalat csak helyi idő szerint vasárnap délután, 17:40-kor jelentette be az eltűnést, miközben 9:45-kor már elvesztették a kapcsolatot. Vagyis mintegy 8 órát vártak, mielőtt értesítették volna a hatóságokat.
A Titanic egy brit személyszállító hajó volt, amelyet „elsüllyeszthetetlennek” tituláltak, ám első útján, 1912 áprilisában mégis odaveszett.
A hajó Nagy-Britanniából az Egyesült Államokba tartott, amikor egy jéghegynek ütközött. 2224 utas, illetve a hajó személyzetének 1514 tagja veszett oda minden idők talán leghíresebb hajókatasztrófájában. Az OceanGate két évvel ezelőtt kezdte el útjainak megszervezését egy öt fő befogadására képes mini tengeralattjáróval. Egy jegy 250 ezer dollárba (aktuális árfolyamon több mint 85,5 millió forint) kerül.
David Lochridge, az OceanGate Expeditions tengeri műveletekért felelős igazgatója még 2018-ban írt egy jelentést arról, hogy az akkor még fejlesztés alatt álló járműnek sokkal több tesztelésen kellene átesnie, mert amint extrém mélységbe ér, az utasai veszélybe kerülhetnek.
Az OceanGate még abban az évben beperelte Lochridge-et, azzal vádolva, hogy megszegte a titoktartási megállapodást. Az igazgató szintén keresetet nyújtott be, azt állítva, hogy jogtalanul rúgták ki. Az ügyet néhány hónappal a kereset benyújtása után nem nyilvános feltételek mellett rendezték.
Lochridge szerint a fejlesztési fázisban kiderült, hogy a hajótest nyomás alatt repedő, pattogó hangokat ad ki, és a vállalat a hajótest átvizsgálása helyett az akusztikus elemzésre bízta a hibák felderítését. Állítása szerint a vállalat azt mondta neki, hogy nem létezik olyan berendezés, amely képes lenne ilyen vizsgálatot végezni a 12 centiméter vastagságú szénszálas hajótesten.
Ez azért volt problémás, mert ez a fajta akusztikai elemzés csak akkor mutatná ki a bajt, amikor egy alkatrész éppen meghibásodni készül, például milliszekundumokkal a robbanás előtt
– fogalmazott az igazgató a keresetében a The Guardian híradása szerint.
Hozzátette, hogy az OceanGate ezen döntése rendkívüli veszélynek teszi ki tengeralattjáróban utazókat. A vállalat azonban azt állította, hogy Lochride nem mérnök, és nem is alkalmazták, vagy kérték fel mérnöki szolgálatatások elvégzésére a Titan-on.