Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint láthatóak a kormány erőfeszítései arra vonatkozóan, hogy Magyarország leváljon az orosz energiahordozókról. A közelmúltban azonban az is napvilágot látott, hogy 128 kilométer hosszú kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia között. A vezeték által pedig Szerbia is nagy mennyiségű orosz kőolajhoz juthat.
Szijjártó Péter jelentette be, hogy 128 kilométer hosszú kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia, Algyő és Újvidék között az ellátásbiztonság erősítése érdekében. A Mol és a Transnafta együttműködésében tervezett csővezeték létesítéséről szóló szerződést a szerb–magyar kormánycsúcson írták alá.
A kőolajvezetékkel összekötnének két szerb finomítót, Pancsevót és Újvidéket a Barátság kőolajvezeték-rendszerrel. A vezeték által Szerbia közvetlenül kaphatna oroszországi kőolajat. Négy év alatt készülhet el, és 157 millió euróba kerülne, ami mostani árfolyamon 60 milliárd forintnak felel meg. A pénzt a magyar Mol és a szerb Transnafta adná össze, és az építést is ők valósítanák meg – írja az Infostart.
A Transnafta jelenleg tengeri úton, egy horvátországi kikötőn keresztül kap orosz olajat, valamint az Adria-vezetéken keresztül.
A tényleges vásárló a NIS nevű szerbiai cég, amely egyébként az orosz Gazprom tulajdonában van, így a szankciók miatt most nem tudnak orosz olajat vásárolni. Négy év múlva azonban ez lehetővé tenné a közvetlen vásárlást
– fogalmazott Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. A szakember szerint Szerbiának egyre fontosabb szerepe van a magyar földgázellátásban, mert a legfontosabb, Oroszországból érkező vezeték, a Török Áramlat Szerbián keresztül érkezik Magyarországra.
Magyarország négy és fél milliárd köbméter gázt vásárol a Gazpromtól, és ebből három és fél milliárd ezen a vezetéken keresztül érkezik. A képet tovább árnyalja, hogy 2024 után megszűnik az ukrán–orosz gázszerződés, és utána logikusan a teljes négy és fél milliárd ezen az úton jut el majd hozzánk
– tette hozzá a szakértő, aki szerint Szerbiának is fontos Magyarország, mert komoly tárolói kapacitással bírunk, miközben a szerbeknek alig, és ezért telente félmilliárd köbmétert Szerbia Magyarországon tárol.
Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint mind a kőolajban, mind a földgázban láthatóak bizonyos erőfeszítések a kormány részéről.
A Mol már elkezdte a leválást az orosz kőolajról, hiszen például a pozsonyi finomítójában már 30-40 százalékban nem orosz olajat dolgoznak fel, és ezt az arányt az év végére 60-70 százalékra kell növelni. A Mol azt is bejelentette, hogy ennek érdekében – jelentős beruházással – új üzemeket épít. Az orosz kőolaj ugyanis különbözik a többitől.
Pletser Tamás szerint a gáz esetében sokkal lassabban haladunk, de az LNG-forrásokhoz is egyre jobban hozzáférünk majd, és Romániából is lehet hamarosan földgázt behozni. Itt most járultak hozzá a fekete-tengeri mezők kiaknázásához. Ez azt jelenti, hogy 2027-től kezdve Románia felől akár évi egy-kétmilliárd köbméter földgázt is kaphat Magyarország.