Egy olyan országban, ahol a világon a legalacsonyabb a termékenységi ráta – és ahol több százmilliárd dollárt költöttek a nők ösztönzésére, hogy több gyermeket vállaljanak –, kissé kontraproduktívnak tűnhet az ötlet, hogy a gyerekeket kitiltják az olyan helyekről, mint a kávézók és éttermek. Pedig ez történik Dél-Koreában.
Dél-Koreában a „gyermektelen zónák” az utóbbi években figyelemre méltó népszerűségre tettek szert. Több száz ilyen zóna alakult ki szerte az országban, amelyek célja, hogy a felnőttek számára zavartalan környezetet biztosítsanak – írja a CNN.
Egy helyi kutatóintézet szerint csak Jeju üdülőszigeten közel 80 ilyen zóna van, aktivista csoportok szerint pedig
több mint 400 ilyen hely található az ország többi részén.
Az ország növekvő demográfiai problémáival kapcsolatos aggodalmak miatt azonban kezdenek eluralkodni a kételyek azzal kapcsolatban, hogy mennyire bölcs dolog kitiltani a gyermekeket egyes helyekről. A világ legalacsonyabb születési rátája mellett Dél-Korea a világ egyik leggyorsabban öregedő népességével rendelkezik.
Emiatt az országnak egy olyan problémával kell szembenéznie, amely a világ minden táján ismerős az őszülő nemzetek számára, nevezetesen: hogyan lehet finanszírozni a nyugdíjasok egyre növekvő körének nyugdíj- és egészségügyi ellátási szükségleteit a lassan eltűnő munkavállalók által generált adóbevételekből.
Dél-Korea problémája pedig a legtöbb országénál sokkal égetőbb. Tavaly a termékenységi ráta rekordalacsonyra, 0,78-ra esett vissza, ami még a stabil népességhez szükséges 2,1 felét sem éri el, és messze elmarad még Japánétól is (1,3), ami jelenleg a világ legszürkébb nemzete. (És még inkább az Egyesült Államok alatt, amely 1,6-os értékével maga is öregedési problémákkal küzd).
Mivel a fiatal dél-koreaiakra már így is több fronton is nyomás nehezedik – az égbe szökő ingatlanáraktól és a hosszú munkahetektől kezdve a növekvő gazdasági aggodalomig –, az övezetek kritikusai szerint az utolsó, amire az országnak szüksége van, még egy olyan dolog, ami miatt a fiatalok kétszer is meggondolják a családalapítást.
Mivel a felmérések szerint a dél-koreaiak többsége támogatja a gyermektelen övezeteket, nem lesz könnyű megváltoztatni ezeket a gondolkodásmódokat. De vannak jelek arra, hogy a vélemények talán változnak.
Az elmúlt hetekben a zónák elleni tiltakozás lendületet kapott, köszönhetően Yong Hye-in anyának és az Alapjövedelem Párt törvényhozójának, aki a gyermeknap alkalmából dacból elvitte kétéves kisfiát a nemzetgyűlés egyik ülésére, ahová általában nem engedik be a kisbabákat.
A Koreai-félsziget déli csücskénél fekvő Jeju szigetén – ami egy turisztikai fellegvár – nemrégiben vitatták meg az ország első olyan törvényjavaslatát, amelynek célja az ilyen zónák illegálissá tétele. Bár ha elfogadják a jogszabályt, az csak a szigetre vonatkozna.
Azonban tévedés lenne azt állítani, hogy csak a társadalom legfiatalabbjaira vonatkoznak az ilyen zónázási követelmények. Jejuban nem ritka, hogy a kempingekben vagy vendégházakban olyan táblákat látunk, amelyek a leendő vendégek alsó és felső korhatárát is meghatározzák.
Vannak például tizenéveseknek tiltott zónák és idősebbeknek tiltott zónák, valamint még rengeteg olyan zóna is, amely a kettő közöttieknek szól. Egy szöuli étterem pedig azzal vált hírhedtté, hogy udvariasan elutasította a 49 év feletti személyeket (arra hivatkozva, hogy az ilyen korú férfiak zaklathatják a női személyzetet). Míg 2021-ben egy dzsejui kemping heves vitát váltott ki azzal a felhívással, hogy nem fogad el foglalást 40 éves vagy annál idősebb személyektől. Ők arra hivatkoztak, hogy
a zajt és az alkoholfogyasztást a minimumra kívánják szorítani, és ezért a 20-as és 30-as éveikben járó nőket akarják előnyben részesíteni.
Más zónák még inkább „hiánypótlóak”. A közösségi médiában nagy feltűnést keltett például egy szöuli kávézó, amely 2018-ban „rappermentes zónává”, „youtubermentes zónává”, sőt még „professzormentes zónává” is nyilvánította magát.
(Borítókép: Woohae Cho / Bloomberg / Getty Images Hungary)