Mivel a koronavírus-járvány már hivatalosan nem pandémia, így több országban is elkezdték vizsgálni, hogy vajon a kormányok helyesen jártak-e el a járványkezelés során. Egy ilyen nyilvános meghallgatást indítottak az Egyesült Királyságban is, ami még azt is vizsgálja, a brexit-népszavazásba 2016-ban belebukó David Cameron exminiszterelnök felelős-e, amiért a járvány a szigetországot váratlanul érte.
Június 15-én kezdte meg a működését a Baroness Heather Hallett vezette ún. koronavírusjárvány-vizsgálat, ami annak jár utána, hogy a brit kormány helyesen cselekedett-e 2020-ban, amikor a szigetországot is elérte a Kínából indult koronavírus-járvány.
A nyilvános meghallgatás célja, hogy megvizsgálják, valóban a lehető legoptimálisabb döntéseket hozta-e a brit kormány a pandémia alatt, emellett pedig a jövőre nézve hasznos megállapításokat is összegyűjtene a már visszavonult bírónő által vezette szervezet.
Az Egyesült Királyságban 2005-ben fogadtak el egy törvényt, ami lehetővé tette, hogy egy miniszter nyilvános vizsgálatot indítson, ha bizonyos események a közvélemény aggodalmát okozták vagy okozhatják, illetve ha a nyilvánosság aggodalmát fejezi ki bizonyos események bekövetkezése miatt.
A vizsgálat elindítását még Boris Johnson jelentette be 2021 májusában, miután egyre több orvos és politikus állt be „A Covid–19 miatt gyászoló családok az igazságért” nevű civilszervezet által követelt vizsgálat mögé, emellett a közvélemény is a vizsgálat támogatása mellett állt inkább. Így az akkori miniszterelnök bejelentette, 2022 tavaszán meg is kezdi a kormánytól független vizsgálószerv a munkáját, azonban ez végül különböző okok miatt egészen idén nyárig húzódott.
A Hallett által vezetett vizsgálat – egyébként ő vezette a 2005. július 7-i londoni robbantásokkal kapcsolatos vizsgálatot is – mandátuma szerint a kormány válaszát, felkészültségét vizsgálja, és célja, hogy jövőbeni tanácsokat fogalmazzon meg.
Ezzel kapcsolatosan nyilvános meghallgatásokat tarthat, ahol a kérdezettek eskü alatt vallanak, illetve dokumentumokat kérhetnek be a kormánytól, különböző szervezetektől és személyektől, hogy minél több információból dolgozhassanak.
Ugyanakkor a mandátuma korlátozott, sem bűnügyi, sem polgári per elindítását nem javasolhatja, bármit is találnak a vizsgálat során.
Ráadásul még el sem kezdődött, már jogi útra terelte a brit kormány az ügyet: Rishi Sunakék azt szerették volna elérni, hogy Halették ne kaphassák meg Boris Johnson korábbi miniszterelnök minisztereivel és adminisztrációjának tagjaival folytatott WhatsApp-üzeneteit, miután a vizsgálat során ezt kikérték.
Jelenleg négy modult vizsgálnak a tevékenységük során, amit a későbbiekben újabbakkal egészíthetnek ki:
Ebből már mind a négyet megkezdték, ahol előzetes vizsgálatokra került sor, majd pedig mindegyik modulban további altémákat vizsgálnak. Minden egyes modulról külön jelentés fog készülni. Előreláthatólag egy-egy modul kapcsán a meghallgatások 6 hétig tartanak. Az előzetes tervek szerint az eljárás 2025-ben vagy 2026-ban érhet véget.
A vizsgálat leginkább azt kívánja feltárni, hogy hibázott-e Boris Johnson, amikor későn vezettek be lockdownokat, a későbbi szakpolitikai döntések megalapozottak vagy hibásak voltak-e, valamint azt is felmérik, hogy elődjei milyen felkészültségi képességet hagytak rá.
Így többek között vizsgálják, hogy 2020 márciusában miért hagytak fel a tömeges tesztelésekkel, de utánajárnak az idősotthonokkal kapcsolatos járványkezeléssel kapcsolatos ellentmondásoknak is: a koronavírus megjelenése utáni első három hónapban az elhunytak 40 százaléka idősotthonokból került ki, ami összefüggésben állhat a tesztelések mellett a megfelelő védőeszközök hiányával és azzal, hogy a kórházakból tesztelés nélkül engedték vissza az idősek otthonába a lakókat – a vizsgálat ezt kívánja tényekkel eldönteni.
azt is vizsgálják, hogy a későbbiekben túl szigorúak voltak-e a korlátozások,
például az iskolák bezárása kapcsán, vagy hogy az átmenetes korlátozásokból az egész országra kiterjedő lockdownt vezettek be. A korlátozások kapcsán valószínűleg elő fognak kerülni a különböző kormányzati partik, amiket a kijárási korlátozások alatt tartottak Johnsonék.
Az Egyesült Királyságban összesen 226 278-an vesztették életüket a járvány során, egymillió főre vetítve ez 3303 haláleset. Ezzel a Worldometer számai szerint világszinten a 20. helyen voltak, és rosszabbul teljesítettek, mint például az első hullámot nagyon megszenvedő Olaszország (3165) vagy az országukat végig nyitva tartó Svédország (2399). Előbbi a 23., utóbbi a 43. helyen végez ezen a listán. Viszonyításképp: Magyarország e mutatóban a 3. helyre kerül fel Peru és Bulgária után, egymillió lakosra viszonyított 5,088 koronavírusban elhunyt személlyel.
Jelenleg még csak az első modul kapcsán tartanak hivatalos meghallgatásokat, amiket egy erre a célra létrehozott YouTube-csatornán élőben lehet követni.
A felkészültség kapcsán például az országot 2010 és 2016 között miniszterelnökként irányító David Cameront is meghallgatták, hogy megtudják, milyen döntések vezettek ahhoz, hogy kormányzása alatt csökkentették a brit egészségügyi rendszer (NHS) költségvetését, és ez befolyásolhatta-e, hogy később mennyire volt felkészült a kormány és az egészségügy, amikor a pandémia elérte az országot.
E kapcsán Cameron úgy látja, a kormánya nem hibázott, és regnálása alatt más országokban jobban megvágták az egészségügy költségvetését. Szerinte úgy távozott a kabinete, hogy az őt követő kormányok képesek lettek volna kezelni egy pandémiát,
ugyanakkor azt elismerte, az hiba volt, hogy a különböző típusú pandémiákat nem vizsgálták.
Chris Wormald, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint a kormányok úgy gondolták, hogy az influenzajárványra való felkészültség más járványok kapcsán is elég lesz, ezért például a kontaktkutatás és a lockdown korábban sosem merült fel – utóbbiról a jelenlegi tiszti főorvos azt nyilatkozta, az eleve egy radikális lépés volt.
Azt, hogy a kormányok túlzottan az influenzajárványokból indultak ki, mások is megismételték. Így tett Cameron korábbi pénzügyminisztere, George Osborne, aki szintén úgy érvelt, hogy a kiadáscsökkentés és a koronavírusra adott kormányzati reakciók között nincs összefüggés, míg Cameron korábban a pandémiákra való felkészüléséért felelős tisztviselője,
Oliver Letwin azt nyilatkozta: hiba volt, hogy az egyéni védőfelszerelések beszerzése (maszkok, kesztyűk stb.) nem volt korábban prioritás, mivel úgy gondolták, azt könnyen tudják pótolni bármikor.
A meghallgatások legközelebb június 26-án folytatódnak Matt Hancock korábbi egészségügyi miniszter, illetve Nicola Sturgeon februárban lemondott skót első miniszter kikérdezésével.
A koronavírus-járvány kapcsán az elmúlt években több vita is lezajlott, hogy vajon arányosak és indokoltak voltak-e a pandémia kapcsán adott válaszok, míg mások a sok haláleset miatt úgy gondolják, hogy a kormányok abban hibázhattak, hogy nem elég drasztikus lépéseket hoztak a járvány alatt.
A SkyNews összesítése szerint először a járványkezelésben mindig különutas Svédországban vizsgálták ezt meg, ahol 2022 februárjában a Covid-bizottság egy 1700 oldalas jelentésben azt állapította meg, „alapvetően helyes” volt a központi reakció, viszont a járvány elején hozhattak volna szigorúbb intézkedéseket.
Franciaországban még egy bíróság eljárás is indult, hogy Agnes Buzyn akkori egészségügyi miniszter vajon hanyag volt-e a járvány alatt, de végül azt megszüntették.
Olaszországban Guiseppe Conte volt miniszterelnök, Roberto Speranza volt egészségügyi miniszter és 17 másik személy ellen folyik vizsgálat a kormány járványra adott válasza miatt, míg az Egyesült Államokban csak tervben volt egy kétpárti szenátusi bizottság létrehozása, de a túl sok ellentét, illetve a Biden-adminisztráció támogatásának hiánya miatt ez nem valósult meg.
(Borítókép: Boris Johnson 2021. július 5-én. Fotó: Max Mumby / Indigo / Getty Images)