Az egyik korábbi rendszer szerint az anyaméhben eltöltött idő is számított, és a dél-koreaiakat születésükkor már egyévesnek tekintették. A másik rendszer lényege, hogy az emberek január elsején lettek egy évvel idősebbek a valódi születésnapjuk helyett.

A születési dátum alapján történő életkorszámlálásra való áttérés szerdán lépett hatályba. Jun Szuk Jol elnök korábban azt mondta, a hagyományos korszámítási rendszer „szükségtelen társadalmi és gazdasági költségeket” okozott, többek között viták alakultak ki a biztosítási kifizetések és a kormányzati segélyprogramokra való jogosultság megállapítása miatt.

A BBC beszámolója szerint korábban az országban a legszélesebb körben használt számítási módszer az évszázados „koreai kor” volt, amely szerint az ember születésekor betölti az első életévét, és január 1-jén egy évet nyer. Ez azt jelenti, hogy egy december 31-én született csecsemő másnap kétéves lesz.

Az országban szintén hagyományosan alkalmazott „korszámláló” rendszer szerint az ember születésekor 0 éves, és január 1-jén lesz egyéves. Ennek értelmében például egy 2003. június 29-én született személy 2023. június 28-án a nemzetközi rendszer szerint 19 éves, a „korszámláló” rendszer szerint 20 éves, a „koreai kor” rendszer szerint pedig 21 éves.

A Hankook Research helyi cég 2022 januárjában végzett közvélemény-kutatása szerint négyből három dél-koreai az egységesítést támogatta.