A tervezettnél korábban, már délután egykor összeültek az uniós vezetők. A zárt ajtók mögötti egyeztetés egy munkaebéddel kezdődött, amelyen a kifutóban lévő NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg osztotta meg a legfontosabb információkat a közös biztonság- és védelempolitikáról.
A csúcs idején jött a hír, hogy a NATO főtitkára mégsem távozik szeptemberben, ahogyan annak lennie kell egy lejáró mandátumot követően, hanem egy évvel meghosszabbítják a megbízatását. A hírt hivatalosan még nem erősítették meg. Stoltenberg és az uniós vezetők a biztonsági kérdéseket vették sorra Ukrajna kapcsán. Stoltenberg azt mondta,
hogy Ukrajna tulajdonképpen már beépült a NATO-ba, hiszen akár a kiképzést, akár a fegyverrendszereket nézzük, elkezdte ezek használatát, alkalmazását.
Emellett a délután és a kora este témája volt Ukrajna kérdése is, amelyről előzetesen annyi volt tudható, hogy foglalkoznak a Nova Kahovka-i gát felrobbantásával, amely amellett, hogy lassítja az ukrán ellentámadást, humanitárius, ökológiai és atomveszéllyel is fenyeget, ez utóbbiról pedig maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt a csúcs résztvevőinek.
Tervbe vett téma volt, hogy vizsgálják, a Prigozsin-lázadás következtében milyen döntéseket hozhat meg Putyin, és miként hathat ez a háború menetére. Emellett az Index brüsszeli forrásaitól úgy értesült, az utóbbi időben a háborúba egyre inkább belesodródó Belaruszról is tárgyalnak.
Az ötpontos lengyel javaslat az európai határok biztonságának megerősítését tartalmazza. Mindezt Mateusz Morawiecki miniszterelnök mutatta be az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csütörtöki találkozóján. Morawiecki az Európai Unió létét fenyegető stratégiai hibának nevezte a határok megnyitását, hatékony védelmük elmulasztását.
Eredményesen megvédtük Európát az illegális bevándorlók első hullámaival szemben 2015-ben
– jelentette ki.
A biztonságos határokról szóló javaslatában Varsó nemet mond a migránsok kényszeráttelepítésére, a vétójog, a szuverenitás, a tagállamok önálló döntéshozatalát biztosító elvek megsértésére, és elutasítja azt is, hogy Brüsszel büntetéseket szabjon ki a tagállamokra.
A tervezet értelmében az uniós költségvetésből több pénzt kell szánni a külső határok hatékony őrizetére, és meg kell reformálni a Frontex határ- és partvédelmi ügynökséget, hogy az hatékonyan küzdhessen az embercsempészek ellen. Ugyanakkor több uniós eszközt kell szánni az EU-val határos országok fejlesztésére is.
A tervezet egyik pontjában az unióba érkező bevándorlók szociális juttatásainak csökkentését javasolják, továbbá azt, hogy ne tűrjék tovább a civilszervezetek együttműködését az embercsempészekkel, és az EU az Interpol segítségével hatékonyabban lépjen fel az utóbbiak ellen.
Üzenetét azzal kezdte, hogy az előző hétvégén meglátogatta a keleti front két legintenzívebb szakaszát, Donyecknél és Zaporizzsjánál. Elmondása szerint mind a támadó, mind a védekező erők felkészültek a következő időszak harci cselekményeire. Szólt arról is, hogy előző nap a litván és a lengyel elnök látogatta meg, akikkel olyan biztonsági kérdésekről egyeztettek, mint a múlt heti lázadást követően Belaruszba befogadott Wagner-zsoldosok, akik egyértelmű fenyegetést jelentenek a térségben.
Zelenszkij hálás az Európai Uniónak, hogy elfogadták, és az élet több területén életbe léptették az Oroszország elleni 11. szankciós csomagot, egyben köszönetet mondott a legutóbbi hadi felszerelésekért, amelyek szintén az unióból érkeztek. Kitért arra a fenyegetésre is, amit az ukrán hírszerzés is megerősített, és amely szerint az oroszok teljesen aláaknázták a zaporizzsjai atomerőművet, amely azért veszélyes, mert ez Európa legnagyobb ilyen létesítménye.
Végül háláját fejezte ki az Ursula von der Leyen által javasolt 50 milliárd eurós katonai és egyéb támogatási csomagért, és bízik benne, hogy az uniós vezetők ezt jóváhagyják majd.
(Borítókép: Orbán Viktor Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelben 2023. június 29-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)