Felmerült, hogy a Skócia felett található Orkney-szigetek országot váltana, és lakosai az önigazgatású területen a brit helyett a norvég uralkodó alattvalói lennének.
Orkney nem kap méltányos finanszírozást az Egyesült Királyságtól – idézte a BBC James Stockan érvelését. A helyi tanács vezetője szerint felülvizsgálatra szorul a szigetek státusza és „koronafüggősége”, a Csatorna-szigetekhez és a Falklandokhoz hasonlóan.
Az egyik lehetséges távlati megoldás olyan lehetne, mint a Feröer-szigeteké, amely Dánia önigazgatási területe – vetette fel a tanácsos.
Stockan felrótta, hogy az Orkney-szigeteken „szörnyű kudarcot vallott” a brit és a skót kormány egyaránt. Az elöregedett, teljes kompflotta cserére szorul. A szigeteken élők nem kapnak egyenértékű térítéseket, amelyek más területeket megilletnek, a fejenkénti utazási pótlék pedig alacsonyabb, mint Shetland vagy a Nyugati-szigetek esetében.
Ez így tovább nem megy!
– csapott az asztalra a helyi politikus, aki arra is emlékeztetett, hogy az eltelt négy évtizedben a térségben kibányászott olajjal járultak hozzá az Egyesült Királyság felvirágoztatásához, a visszakapott osztalék azonban arra is kevés, hogy fenntartsák magukat.
Pedig „egyedülálló lehetőségünk van a vizeinket körülvevő szélerőműprojektek középpontjában” – mondta a potenciálokról Stockan.
Az Orkney hetven kisebb-nagyobb szigetből áll, lélekszáma pedig valamelyest meghaladja a huszonkétezer főt.
Az Orkney-szigeteket kormányzó tanács már 2017-ben vizsgálta az autonómia erősítésének lehetőségét, a teljes függetlenség gondolatát azonban elvetették. Ezúttal felmerült, hogy fel kell térképezni az „északi kapcsolatok” lehetőségét Dániával, Norvégiával vagy akár Izlanddal.
Az Orkney-szigetek korábban norvég és dán fennhatóság alatt állt, amíg 1472-ben Skócia részévé nem vált.
A szigeteket III. Jakab skót király kapta felesége, a dán Margit hercegnő hozományaként.
„Sokkal hosszabb ideig voltunk az északi királyság, mint az Egyesült Királyság területe” – magyarázta Stockan, aki azt is elmondta: emberek állítják le az utcán, és azt kérdezik tőle, mikor fizetik ki a hozományt, és mikor térnek vissza Norvégia „ölelésébe”.
A kulturális kapcsolatokat „elmélyültnek” nevezte. Szerinte elérkezett a pillanat, amikor fel kell tárni a lehetőségeket.
Oslo egyelőre nem reagált a felvetésre.
A brit kormány egyébként 2,2 milliárd fonttal támogatja a brit közösségeket, ebből 50 millió fonttal a skót szigetek, köztük Orkney gazdaságának fejlesztését. „Együtt erősebbek leszünk, ezért nem tervezzük a decentralizációs társadalmi berendezés megváltoztatását” – közölte szóvivője.
A skót kormány további 90 millió fontot szán az Orkney-szigetek megsegítésére, további 4,6 millió font pedig az adóemelésből illetné meg a helyi tanácsot.
A spanyolul Isla de los Faisanes, franciául Île des Faisans, magyarul a Fácánok szigete egy apró, focipályánál éppen csak nagyobb, lakatlan sziget a Bidasoa folyón, a francia–spanyol határon, nem messze az Atlanti-óceántól.
Ez a világ legrégebb óta fennálló kondomíniuma – olyan területe, amely több ország fennhatósága alatt áll. A Fácánok szigetén a kettős felügyeletet úgy oldották meg, hogy félévente cserélődik a főváros: hol Madridhoz, hol Párizshoz csatolják a szigetet – már több mint 350 éve.
A 24 éven át tartó francia–spanyol háborút itt zárták le az 1659-ben aláírt békeegyezménnyel. Ennek volt része, hogy a helyszínt, a Fácán-szigetet a két ország közti béke és egyenlőség jelképeként attól kezdve közösen birtokolják, a fennhatóság pedig félévente cserélődik.
(Borítókép: Légi felvétel az Orkney-szigetekről 2014. május 3-án. Fotó: Nigel Roddis / Reuters)