Korábban alig-alig lehetett hallani erről az együttműködésről, azonban az ukrajnai háború felértékelte a Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO). Már a tavalyi, Szamarkandban tartott találkozóra is odafigyelt a világ, és nemcsak azért, mert azon részt vett Vlagyimir Putyin, hanem azért is, mert a végén kiadott nyilatkozatban nem tettek közvetlen említést az ukrajnai háborúról, ami sokakat meglepett.
A szervező India a múlt hónapban – minden indoklás nélkül – bejelentette, hogy az idei találkozó virtuális lesz. Ezzel együtt ez volt az első alkalom, hogy a Wagner-zsoldosok lázadása óta Vlagyimir Putyin is megjelent egy nemzetközi tanácskozáson. De mielőtt megnéznénk, mire is jutottak, érdemes felidézni a szervezet történetét.
Alig néhány évvel a Szovjetunió felbomlása után Sanghaji Ötök néven indult egy kezdeményezés 1996-ban, amely elsősorban regionális biztonsági kérdésekre fókuszált. Ebben még csak Oroszország, Kína, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán vett részt, azonban amikor 2001-ben belépett a klubba Üzbegisztán is, nevet váltottak, és így lett ez a Sanghaji Együttműködési Szervezet.
2017-ben bővült a tagok száma, mégpedig Indiával és Pakisztánnal, de megfigyelőként jelen van azóta Mongólia, Afganisztán és Belarusz is. Ugyanakkor nagyon érdekes a partnerországok sora. Ott találjuk Örményországot, Azerbajdzsánt, Kambodzsát, Nepált, valamint Srí Lankát. Ami viszont még ezeknél is szembetűnőbb, hogy megállapodott az SCO-val Törökország, Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok is, vagyis azok az országok, amelyek az utóbbi időben egyre inkább lazítanak az Amerikához fűződő viszonyukon.
Az is egyértelmű, hogy az eurázsiai tömörülés a világ lakosságának 40 százalékát jelenti és gazdasági potenciálban pedig a globális GDP 25 százalékát adja. Ezt pedig már a Nyugat sem hagyhatja figyelmen kívül. A jól érzékelhető blokkosodásra már tavaly decemberben felhívta a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő. Bendarzsevszkij Anton szerint túlértékelt Oroszország és a harmadik világbeli államok kapcsolata. Ezek lehetnek nagy népességű államok is, azonban a világgazdaságban elfoglalt szerepük csekély, és nem tudják pótolni a Nyugat vezető országait.
Az ukrajnai háború nyomán azonban egyfajta blokkosodás is elindult, ami aggodalomra adhat okot. Elképzelhető, hogy idővel formálódik egy eurázsiai–keleti blokk, amely magában foglalja majd Oroszországot, Kínát és Közép-Ázsia államait. A szakértő elemzése pedig fél év alatt szép lassan testet öltött.
Ugyanakkor az is látható, hogy a harmadik világ országai sem szeretnek úgy ugrálni, ahogyan a Nyugat füttyent. Az ENSZ szavazásain ugyan elítélték már többször Oroszország Ukrajna elleni háborúját, azonban önös érdekeiket nézve az afrikai, vagy a latin-amerikai államok ilyen esetekben vagy nem szavaztak, vagy tartózkodtak. Mégpedig azért, mert ők mind a Nyugattal, mind pedig Oroszországgal, vagy a feltörekvő Indiával és Kínával is jóban szeretnének lenni.
Mindez egyébként igaz a vékony jégen sétáló Indiára. Most az SCO-nak adott otthont, néhány napja Modi miniszterelnököt viszont Washingtonban fogadta Biden elnök, hogy magához édesgesse. Azonban India a nyugati nyomás ellenére is fenntartja, sőt fejleszti gazdasági kapcsolatait Moszkvával. Nem véletlen, hogy az indiai hadsereg legkomolyabb beszállítója a mai napig Oroszország. Ebbe a sorba tartozik Kína is, amely Indiával együtt, a háború kezdete óta egyre fontosabb partner, többek között a rekordmértékűre nőtt olajvásárlás révén.
A virtuális találkozó, amely szemben a tavalyi szamarkandi kétnapos eseménnyel, most csak egy napra korlátozódott, nem adott lehetőséget a vezetőknek kétoldalú találkozókra. A házigazda kormányfő, Narendra Modi, megnyitóbeszédében azt mondta,
a Sanghaji Együttműködési Szervezet már nem is kiterjedt szomszédság, inkább egy nagy család."
Hszi Csin-ping kínai elnök és pártvezető nem hagyta ki az alkalmat, hogy ismét a felbomló eddigi világrendről beszéljen. Véleménye szerint világunk ma meglehetősen kaotikus, száz éve nem látott változások közelednek. Az emberiség még soha nem állt szemben ilyen komoly kihívásokkal.
Egység vagy megosztottság? Béke vagy konfliktusok? Együttműködés vagy szembenállás?"
Hszi mindezek helyett egy mindenkinek előnyös megoldást kínált: az együttműködést. Kína hajlandó együttműködni minden féllel a globális biztonsági kezdeményezések megvalósítása érdekében, majd hozzátette, hogy a külpolitikát azonban szerinte minden tagnak önállóan kell alakítania.
Oroszország ellenáll a nyugati szankcióknak és provokációknak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet virtuális csúcstalálkozóján. Az orosz államfő szerint Moszkva azt tervezi, hogy megerősíti a szervezettel való kapcsolatait, valamint támogatja a helyi devizák használatát a külföldi kereskedelemben történő elszámolásoknál. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy a globális gazdasági válság kockázata egyre növekszik.
A múlt heti katonai zendülésről azt mondta, az orosz politikai csoportok és az egész társadalom
egyértelműen megmutatták egységüket, és a haza iránt tanúsított magas fokú felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot, amikor egységesen reagáltak egy megkísérelt fegyveres lázadással szemben
– jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Beszélt arról is, hogy Oroszország kulcsfontosságú partnerekként tekint az SCO tagjaira – köztük Kínára, Indiára és Iránra – azokban a törekvéseiben is, hogy szembeszálljon a nyugati szankciókkal. Putyin szerint hibrid háború folyik most Moszkva ellen, de az ország „magabiztosan ellenáll a külső nyomásnak”.
A mostani tanácskozást elemezve a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy most Irán hivatalosan is SCO-tag lett, ezzel pedig 9 főre emelkedett a tagok száma, Belarusz pedig várhatóan 2024-ben válik hivatalos taggá. Az Index kérdésére, hogy India és Kína mire használhatja ezt az egyre bővülő együttműködést, Horváth Levente azt mondta, Kína szempontjából – amelyet az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés kapcsán is láthatunk – a konnektivitás, a kölcsönös tiszteleten alapuló békés együttműködésen van a hangsúlyt. Ellenzik a blokkosodást, amely tulajdonképpen jelenleg is formálódóban van az új világrend kialakulása során. A Nyugat elveszti hegemón hatalmát az ázsiai országok gazdasági megerősödésével, ezért a szövetségeseit arra próbálja kényszeríti, hogy térfelet válasszanak a Kelet és Nyugat között. Azonban a keleti országok, így India és Kína is az együttműködésben látják a globalizáció és a világkereskedelem jövőjét.
Kína egyébként az el-nem-kötelezett államok körében egyre szimpatikusabbnak tűnik, hiszen láthattuk, hogy Iránt és Szaúd-Arábiát is kibékítette. Tehát amíg a Nyugat démonizálja a keleti országokat és gyakran szítja a feszültséget a szövetségesei és a keleti államok között, addig a keleti országok a békét hirdetik és összehozzák akár a szembenállókat is.
Az Eurázsia Központ igazgatója, volt sanghaji főkonzul arra is felhívta a figyelmet, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet keretében működők erősítik az egymás közötti politikai, gazdasági és pénzügyi kapcsolatokat. Az egyik ilyen kiemelt téma a közös valuta vagy a saját valuták használata a kereskedelemben, amit „dollártalanításnak” is nevezhetünk. Egyre több állam jelzi, hogy Oroszországgal és Kínával örömmel kereskednének a saját valutájukkal, de nemcsak az SCO-tagok, hanem más közel-keleti és dél-amerikai országok is már megállapodtak a saját valutás kereskedelemről.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy szövetség, mint a NATO, hanem egy együttműködési szervezet. Kína tulajdonképpen szövetséget nem köt az országokkal, hanem együttműködési vagy stratégiai partnerségeket hoz létre és együttműködési szervezetekbe tömörül országokkal, lásd például a Sanghaji Együttműködési Szervezet, vagy akár a mi régiónkat érintő Kína–KKE- (Közép-Kelet-Európai) országok együttműködése is – mutatott rá Horváth Levente.
(Borítókép: A Sanghaji Együttműködési Szervezet 2023. július 4-én. Fotó: Sputnik / Alexander Kazakov / Kremlin / Reuters)