Svédország NATO-tagsága elérhető közelségbe került, és lehetséges, hogy pozitív döntés születik a skandináv ország csatlakozásáról a szövetség jövő heti, vilniusi csúcstalálkozóján – mondta Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára Brüsszelben.
Az MTI szerint a főtitkár azt követően beszélt erről csütörtökön, hogy a török, a svéd és a finn külügyminiszter erre vonatkozó megbeszéléseket folytatott a NATO székházában. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján kijelentette: ideje, hogy Svédország csatlakozzon a katonai szövetséghez, ami a szövetséget erősíteni, a tagországok biztonságát pedig növelni fogja.
Közölte: Stockholm fontos lépéséket tett Törökország kéréseinek teljesítésére, egyebek mellett módosította az alkotmányát, visszavonta a törökországi fegyverkivitelre vonatkozó korlátozásokat, és megerősítette terroristaellenes szabályozását.
Elhárult minden akadály a svéd NATO-tagság ratifikálása elől – jelentette ki a főtitkár.
„A svéd NATO-csatlakozás minden szövetséges biztonsági érdeke, ezért a bővítés ezen fejezetét amilyen gyorsan csak lehet, le kell zárni” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: a késlekedés csak azok számára hoz hasznot, akik a NATO egységének megbontásán munkálkodnak. Ezek között a főtitkár Oroszországot és a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) említette.
Bejelentette azt is, hogy a jövő hét kedden és szerdán tartandó vilniusi csúcstalálkozót megelőzően hétfőn megbeszélésre hívja a török és svéd vezetőket. „Az a fontos, hogy a jövő héten eredményt érjünk el a svéd csatlakozás ügyében” – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Tobias Billström svéd külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a jövő héten Ankara jóváhagyja országa NATO-csatlakozását. „Reménykedünk és pozitív döntést várunk a jövő héten, de hangsúlyozni szeretném, hogy ez Törökországon múlik” – fogalmazott a svéd külügyi tárcavezető.
Hakan Fidan török külügyminiszter ugyanakkor azt közölte: Törökország szerint Svédországnak a NATO-tagság jóváhagyásához bizonyítania kell azt, hogy a bejelentett törvénymódosításokat alkalmazzák is, különös tekintettel arra, hogy az ország jogrendjébe ültetik a terrorizmusellenes törvény módosításait.
Mint mondta, Svédország tett néhány lépést a megkívánt jogi változtatásokkal kapcsolatban, például megszüntette a védelmi ipari korlátozásokat Törökországgal szemben. „A jogszabályi változásoknak most a gyakorlatban is tükröződniük kell” – tette hozzá a török külügyminiszter.
Meglepő lehet, hogy a fentiek közül egyik tisztviselő sem beszélt Magyarországról, holott Törökországon kívül egyelőre Magyarország sem hagyta jóvá a svédek NATO-csatlakozását. A magyar kormány azt ígérte, hogy ez meg fog történni, és sajtóértesülések szerint valójában már csak a törökök melletti szolidaritás az oka annak, hogy nem hagyták jóvá a magyar parlamentben a svédek csatlakozását.
Nemrég a hvg.hu úgy értesült, hogy a kérdés az Országgyűlésben jó eséllyel már csak az őszi ülésszakban kerülhet napirendre – holott korábban arról volt szó, hogy már a parlament rendkívüli nyári ülésszakának tervezetében is szerepel az erről szóló szavazás, és hogy akár még a vilniusi csúcstalálkozó előtt megtörténhet a ratifikáció.
Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta kedden: a svéd csatlakozásról szóló döntés teljes egészében az országgyűlési képviselők kezében van, a kormány készen áll, hiszen rég benyújtotta az előterjesztést. Közölte azt is, hogy az utóbbi napokban többször is konzultált a török kollégájával, és a kommunikáció ezután is szoros lesz, mivel Ankara egyeztetni fog Svédországgal és a NATO-val is.
Amennyiben elmozdulás történik, akkor természetesen az ígéretünket, miszerint Magyarország nem fog késleltetni egyetlen országot sem a tagság vonatkozásában, be fogjuk tartani
– mondta.