Jóllehet a csúcsidény még el sem kezdődött, tömött sorok alakulnak ki a horvát autópályák fizetőkapuinál.
Mit hozott nekünk a schengeni csatlakozás, ha káosz uralkodik a sztrádákon? – tette fel a kérdést a horvát Index, amely arról tudósított, hogy hosszú sorok alakultak ki a nem uniós határátkelőkön, a kompkikötőkben, elsősorban azonban a fizetőkapuknál. Laikus szemszögből leszűrhető, hogy nem sok haszna van Schengennek, ha tömegek torlódnak az utakon – írta a horvát portál.
Már négy éve, 2019-ben azzal áltatták az autósokat, hogy legkésőbb 2022-ig ledöntik a fizetőkapukat. Tavalyelőtt feltételes módban közölték, hogy leszerelhetik a forgalomlassító kapukat.
Ezúttal a határidőt a jövő év végéig tolták ki, legkésőbb addig alakítják ki 100 millió eurós beruházással az új elektronikus útdíjfizetési rendszert – jelentette a közlekedési tárca. Brüsszel 65,9 millió euróval a beruházás kétharmadát finanszírozza.
A rendszer lényege, hogy a forgalom megállítása vagy lassítása nélkül vasalja be az útdíjat.
A rendszer élesítése után végre elbontják a fizetőkapukat, amelyeknek sávonkénti áteresztőképessége legfeljebb 200 jármű óránként. Az új rendszer kapacitása hatványozott, óránként akár 3000 jármű áthaladását teszi majd lehetővé – állítja Oleg Butkovic közlekedési miniszter.
A horvát autópályákon tavaly, az euró bevezetése előtt hárommilliárd kunás, 150 milliárd forintos csúcsbevételt könyveltek el. Az új rendszer bevezetésétől azt remélik, hogy többé nem tántorítja el az autósokat a sztrádáktól, és tovább növeli a hasznot.
„A korábbi, a schengeni határok átlépését is magában foglaló összes útvonalon jelentősen lecsökkent a teljes utazási idő. Schengen kétségtelenül újfajta szabadságérzetet hozott, és fokozta a mobilitást” – emlékeztetett a zágrábi egyetem közlekedéstudományi karának egyik intézeti vezetője. Marko Sevrovic azonban arra figyelmeztetett, hogy a mobilitás a fizetőkapuknál megszűnik, lebontásukig pedig nem várható javulás a közlekedésben, kivált az idegenforgalmi idényben.
Az útdíjfizetési rendszer érintésmentes lesz. A díjat a megtett táv és a jármű kategóriája alapján számolják majd ki, majd a rendszám alapján fizettetik meg.
Ez a fajta elszámolás eltér a Magyarországon honos matricás rendszertől, amely meghatározott ideig (napokig) engedélyezi az autópályák használatát kilométer-korlátozás nélkül.
A telepített horvát kamerák a rendszámon kívül azonosítják az autó színét, méretét és besorolását – vagyis megkülönböztetik a személygépkocsit például az utánfutós kamiontól. Arra lesznek képesek, hogy még azokat is regisztrálják, akik a megengedett sebességnél sokkal gyorsabban, akár óránkénti 250 kilométeres sebességgel száguldanak.
Az autópályára felhajtó járművek nyilvántartási rendszerét nem a mai fizetőkapuk helyére telepítik, hanem azoktól több kilométerre, így a sofőrök az után is lehetőséget kapnak bejelentkezésre, hogy már rátértek az autópálya fizetős szakaszára.
A gépkocsivezetők a többi között benzinkutakon, a neten vagy mobilalkalmazáson is rögzíthetik adataikat, majd fizethetnek. Akik ezt elmulasztják, azokra a sztrádákon cirkáló ellenőrök fognak vadászni.
Horvátországban attól nem tartanak, hogy az uniós állampolgárok bliccelni próbálnak, hisz őket bárhol utolérhetik a hatóságok.
Feltételezik azonban, hogy Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina állampolgárai közül néhányan talán megpróbálják kijátszani a rendszert.
Amennyiben fizetés nélkül jutnak át a határon, rögzített adataikkal a legközelebbi belépéskor szembesítik őket, de akkor már az útdíj mellett pénzbírsággal is sújtják őket – írta a Jutarnji list.
Az új koncessziós rendszer különböző díjszabási modellek kialakítását is lehetővé teszi. Az elképzelések szerint eltérő díjszabást alkalmaznak éjjel és nappal, munkanapon és hétvégén, az idegenforgalmi idényben és azon kívül, sőt az árak régiónként is elérhetnek. A környezetkímélő, elektromos autók tulajdonosai kedvezményre számíthatnak.
(Borítókép: Forgalmi dugó a Zágráb felé vezető autópályán 2022. augusztus 13-án. Fotó: Denis Lovrovic / AFP)