Ben Hodges tábornok – aki jelenleg a NATO egyik programjának mentora, és gyakran nyilatkozik az ukrajnai háborúval kapcsolatban –  a lengyel Interia portálnak adott egy hosszú interjút.

Beszélt arról, hogy a katonai szövetség kedden kezdődő vilniusi csúcstalálkozóján hangsúlyozniuk kell az egységet, és többek közt azt, hogy készek megvédeni a NATO keleti szárnyát. Ezután tért ki Svédország NATO-csatlakozási folyamatára, valamint Ukrajna hasonló törekvéseire. 

Ami Svédországot illeti, remélem, hogy a Törökország – és a mögötte álló Magyarország – által kreált problémákat még a csúcstalálkozó kezdete előtt megoldják. Ami azonban Ukrajnát illeti, attól tartok, hogy csalódnunk kell

– mondta Ben Hodges, majd hozzátette: senki sem számított arra, hogy Ukrajnának rögtön felajánlják a NATO-tagságot, de szerinte ki kellene jelölni egy világos utat, amely a csatlakozáshoz vezet, és egyértelművé kéne tenni, hogy Ukrajna előbb-utóbb a NATO tagja lesz. Szerinte azonban nem ez történik.

„Az Egyesült Államok lépéseket tesz azért, hogy ezt elkerüljük. Nem tudom, miért, de vonakodnak attól, hogy bármilyen lépéssel elősegítsék ennek az egyértelmű útnak a kijelölését […] Ez azért is probléma, mert ezt a hozzáállást a Kreml egyfajta győzelemként könyvelhet el” – mondta az amerikai tábornok.

Ben Hodges nem sokkal később arra is kitért, hogy szerinte Svédország csatlakozását is szándékos provokációk késleltették ilyen sokáig. Mint mondta, azok a koránégetések, amelyeket Törökország kifogásolt, rendre direkt a stockholmi török nagykövetség előtt zajlottak le. „Azt hiszem, ezt már a törökök is kezdik megérteni, és idővel leküzdik az ellenvetéseiket. Én erre számítok” – fogalmazott.

Nem érti, Magyarország miért áll az oroszok oldalán

A tábornokot ezután arról kérdezték: meglepi-e az, hogy Oroszországnak még mindig ilyen nagy befolyása van egyes NATO-tagállamok felett. Erre azt válaszolta: „Nem lep meg, hogy még mindig próbálnak befolyást gyakorolni, hiszen ehhez van néhány aduászuk az olaj, gáz és más erőforrások formájában. Azt viszont nem tudom megérteni, hogy néhány ország – mint például Magyarország – nemhogy az ukránok mellett állna, hanem egyenesen oroszpárti.”

A magyar külügyminisztérium vezetője és a magyar miniszterelnök többször, többféle módon is Oroszországot segítették 

– tette hozzá Ben Hodges.

Hozzáfűzte, az is érthetetlen, hogy a fenti folyamatnak az Egyesült Államok miért nem vetett véget. „Sőt mi több, az Egyesült Államok maga is közvetlenül és közvetve üzletel Oroszországgal. Tehát meg kell értenünk, hogy a probléma nem csak abból áll, hogy egy-két ország üzletel Oroszországgal.”

Az orosz oligarchák még mindig Olaszországba és más országokba mennek nyaralni. Sok tennivalónk van még

– fogalmazott. 

A Nyugat kudarcot vallott

Az interjú későbbi részében az Interia újságírója azt is felvetette, Svédország és Ukrajna mellett Georgia és Moldova is jelezte, hogy csatlakoznának a NATO-hoz, és arról kérdezte a tábornokot, hogy szerinte mennyi esélyük lehet erre.

Georgiával kapcsolatban korábban nagyon optimista voltam. De abban az esetben a NATO és az egész Nyugat kudarcot vallott. Nem hangsúlyoztuk elég állhatatosan a gazdasági fejlődés, biztonságpolitikai együttműködés és a NATO átfogó stratégiájának összes többi elemét. Emiatt pedig Oroszország sikeresen aláásta azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányultak, hogy Georgiában egy nyugatpárti kurzus kerüljön többségbe

– mondta a tábornok.

Hozzátette, szerinte a kaukázusi ország népe továbbra is fél Oroszországtól, hiszen az országuk „egyötödét” továbbra is megszállják az oroszok, és nemcsak északról fenyegetik őket, hanem délről, Örményország irányából is. Arra a kérdésre, hogy Georgia elveszett-e a NATO számára, azt mondta, nem, de nem áll jól a helyzet.

Az biztos, hogy Georgia esetében sokkal rosszabbul állunk, mint két, három vagy öt éve. Januárban Tbilisziben voltam, és mindenhol oroszul beszélő embereket hallottam. Oroszok tízezrei menekültek oda a tavalyi oroszországi mozgósítás elől, és ők ott vannak az utcán. Ez befolyásolja Georgiát is

– fogalmazott. 

Arra a kérdésre, mit gondol Moldováról, azt mondta, ott más a helyzet. Az ország egyre szorosabban kötődik a Nyugathoz, és a NATO mellett az EU-hoz való csatlakozása is nagyon valószínűnek tűnik, miközben az oroszok pozíciói ott jóval gyengébbek.  

Oroszország még sosem volt ennyire gyenge

Ben Hodges szerint Oroszország még sosem volt ennyire legyengült állapotban, ezért sem reálisak a harmadik világháborús félelmek Ukrajna csatlakozása miatt. 

Nagyon súlyos töréspontokat látok a rezsim alapjaiban. És ezeket ma már az egész világ egyre jobban láthatja. Az én életemben a Kreml és az orosz hadsereg még sosem volt ennyire gyenge

– mondta, hozzátéve, ebből adódóan egyre kevésbé hisz abban, hogy Oroszország egyáltalán be merné vetni a nukleáris fegyvereit. Beszélt arról is, hogy a Wagner-csoport lázadása mögött szerinte gazdasági okok állhattak, ugyanis Jevgenyij Prigozsin a saját üzleti érdekeltségeit akarta megmenteni.

„Figyelemre méltó, hogy az orosz hadsereg ezt segítette, vagy legalábbis apátiával szemlélte. Ezért foglalhatta el a Wagner-csoport ilyen könnyen az orosz Dél Katonai Körzet főhadiszállását Rosztov-na-Donuban. Azt, hogy Putyin most mennyire gyenge, jelzi az, hogy Lukasenkának kellett beavatkoznia, hogy megoldja a helyzetet, és az is, hogy Prigozsin még mindig él és virul” – mondta a tábornok, hozzátéve,

Oroszország maffiaállam, és most bandaháború zajlik. Az utóbbi két hetet közelről nézve láthatjuk: Oroszország nem tűnik olyannak és nem úgy funkcionál, mint egy rezsim, amely biztos a jövőjében 

 – vélekedett a tábornok.

A háború fejleményeit hétfőn is percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.