Miközben a lázadó Wagner-erők június 24-én észak felé, Moszkva irányába haladtak, a katonai járművek egy csoportja kelet felé fordult az autópályán, egy megerősített orosz katonai bázis irányába, ahol nukleáris fegyvereket tárolnak − derül ki az interneten közzétett videókból és a helyi lakosokkal készített interjúkból.

Amint a Wagner-harcosok elérték a vidéki területeket, a nyomok kihűltek − körülbelül 100 kilométerre a Voronyezs-45 nukleáris bázistól. A Reuters hírügynökség, amely közölte az információt, nem tudta megerősíteni, mi történt ezután, és nyugati tisztviselők többször is azt mondták, hogy Oroszország nukleáris készletei soha nem voltak veszélyben a felkelés alatt.

Egy exkluzív interjúban az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov azonban azt mondta, a Wagner tagjai sokkal tovább mentek, és eljutottak a nukleáris bázisra, ahol az volt a szándékuk, hogy kisebb, szovjet korabeli nukleáris eszközöket szerezzenek, és „emeljék a tétet” a lázadásukban. 

Budanov szerint az egyetlen akadály a Wagner-zsoldosok és a nukleáris fegyverek között a raktár ajtaja volt. „A raktár ajtajai zárva voltak, így nem jutottak be a műszaki részlegbe” − mondta.

A Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni, hogy a Wagner tagjai eljutottak-e a Voronyezs-45-ösbe. Budanov nem szolgáltatott bizonyítékot az állítására, és nem volt hajlandó megmondani, milyen megbeszéléseik voltak az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel az incidensről, ha voltak ilyenek. Azt sem mondta meg, hogy a harcosok ezt követően miért vonultak vissza.

Aggódtak a Kremlben

Egy katonai kapcsolatokkal rendelkező, a Kremlhez közel álló forrás megerősítette Budanov beszámolójának egyes részeit. Egy Wagner-kontingensnek „sikerült bejutnia egy különleges érdekeltségű zónába, aminek következtében az amerikaiak izgatottá váltak, mert ott nukleáris lőszereket tárolnak” − mondta el a hírügynökségnek a forrás, anélkül, hogy bővebben kifejtette volna a részleteket.

Egy, az orosz megszállás alatt álló Kelet-Ukrajnában tartózkodó, az ügyet ismerő forrás szerint ez aggodalmat keltett a Kremlben, és lendületet adott ahhoz, hogy június 24-én este Alekszandr Lukasenka belorusz elnök közvetítésével sietve tárgyalásokat folytassanak a lázadás befejezéséről.

Amerikai tisztviselők kételyeiket fejezték ki ezzel a beszámolóval kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy a Wagner-erők elérték-e a bázist, és atomfegyverek megszerzésére törekedtek-e, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, Adam Hodge azt mondta: „Nem tudjuk megerősíteni ezt a jelentést. Semmilyen jel nem utalt arra, hogy nukleáris fegyverek vagy anyagok lennének veszélyben”.

Matt Korda, az Amerikai Tudósok Szövetségének vezető munkatársa és a Nukleáris Információs Projekt projektvezetője szerint „gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy nem állami szereplő” átlépje az orosz nukleáris biztonsági rendszereket. Szerinte Wagner több ezer katonával rendelkezhetett, de nem valószínű, hogy bármelyikük is tudta, hogyan kell felrobbantani egy atombombát.

Nem olyan könnyű felrobbantani egy atombombát

„Ha lenne egy rosszindulatú szereplő, aki képes lenne rátenni a kezét egy nukleáris fegyverre, a fegyvereket akkor sem teljes mértékben összeállítva tárolva találná − mondta Matt Korda. – Speciális berendezések telepítésével, majd az engedélyező cselekvési kapcsolatok feloldásával kellene élesíteni őket, és ehhez szükségük lenne az orosz nukleáris arzenál védelméért felelős 12. igazgatóságból valakinek az együttműködésére.”

Budanov az első hivatalos személy, aki arra utal, hogy a Wagner-harcosok közel kerültek nukleáris fegyverek megszerzéséhez és a fegyveres lázadás további eszkalálódásához. Az amerikai tisztviselők régóta tartanak attól a lehetőségtől, hogy az Oroszországban zajló viszályok miatt gazemberek kezébe kerülhetnek nukleáris eszközök.

Az mindenesetre biztos, hogy a Wagner-harcosok a Voronyezs-45 irányába hajtottak, miután leváltak egy nagyobb, nehéz fegyverzetű konvojtól, amely a Rosztovtól északra vezető M4-es autópályán haladt előre. Ez a kisebb csoport kelet felé vette az irányt, és a lakosok és a közösségi médiában közzétett bejegyzések szerint az első faluban, ahová eljutott, tűzharcba keveredett az orosz erőkkel. Ezután azonban, úgy tűnik, hogy 90 kilométeren keresztül akadálytalanul haladt, többek között egy katonai bázisnak otthont adó város központján is.

A Reuters követte a csoport haladását Talovaja városáig, amely mintegy 100 kilométerre van a bázistól, amely az ENSZ megfigyelői által készített jelentés szerint egyike Oroszország 12 „országos szintű nukleáris fegyverraktárának”. A Reutersnek nyilatkozó helyi lakosok szerint Talovajánál az orosz erők megtámadták az oszlopot. A lázadók egy orosz helikoptert lelőttek, amelynek kétfős személyzete meghalt.

A Reutersnek Budanov azt állította, hogy a Voronyezs-45-ben kis méretű nukleáris eszközök vannak, amelyeket egy hátizsákban lehet szállítani. „Ez az egyik legfontosabb tárolóhelyük ezeknek az eszközöknek” − mondta, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna erre az állítására. A Reuters nem tudta megállapítani, hogy a Budanov által említett, hátizsák méretű nukleáris tölteteket a Voronyezs-45-ben tartják-e.

Hidegháborús ereklyék

Az ilyen kis méretű atombombák − amelyek elég könnyűek ahhoz, hogy egy ember hordozza őket − hidegháborús ereklyék. Az amerikai katonákat arra képezték ki, hogy repülőgépekről ejtőernyővel, testükre szíjazott nukleáris fegyverekkel ugorjanak le, a szovjet csapatokat pedig arra, hogy gyalogosan, az ellenséges vonalak mögé telepítsék őket. Az 1990-es évek elejére azonban mindkét ország megegyezett abban, hogy a feszültség enyhülésével kivonja őket az arzenáljából, és ezt meg is tette, bár Oroszország megtartott néhányat, hogy kikötőket aknázzon alá velük − mondta Hans Kristensen, aki a washingtoni székhelyű Amerikai Tudósok Szövetségének nukleáris információs projektjét vezeti.

Több korábbi amerikai, nukleáris fegyver elterjedésének megakadályozásáért felelős tisztviselő figyelmeztetett, nehéz biztosan tudni, hogy az oroszok betartották-e ígéretüket, amely szerint megsemmisítik ezeket az eszközöket. „Nem hiszem, hogy az oroszok még mindig rendelkeznek velük, de az életemet nem tenném rá” − mondta David Jonas, az atomfegyvereket és radioaktív anyagokat világszerte nyomon követő amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal volt főtanácsosa.

Amy Woolf, aki 1988 és 2022 között az amerikai törvényhozók nukleáris fegyverekkel foglalkozó szakértője volt a Kongresszusi Könyvtárban, kétségeket fogalmazott meg az ilyen fegyverek erejével kapcsolatban, ha esetleg még mindig léteznek. „Lehetséges, hogy még mindig van néhány régi vacak, ami valahol a raktárakban rekedt − mondta. – De vajon működőképesek? Majdnem biztos, hogy nem.”

Jonas, aki a Pentagon vezető tisztségviselőinek adott tanácsot a nonproliferációval kapcsolatban, egyetértett, megjegyezve, hogy az ilyen hordozható fegyvereket karban kell tartani, modernizálni kell, és idővel tönkremennek. Elmondta, hogy Oroszországnak nehézséget okoz még a hagyományos haderő fenntartása is, nem beszélve az atomkészletéről.